Szlovák Köztársaság – az új ország (1993. január 1.-től)
Slovensko. Slovenská Republika (szlovák)
A Kárpát-medence északi része, pénzneme euró, és a fizetések valami mágikus módon (ezt forintra átszámítva) megelőzték a magyarországiakat, és átjárnak hozzánk vásárolni, mozizni. Illetve néhány területen átköltöznek magyar településekre a határ mentén, ahol szépek a tájak, olcsóak az ingatlanok.
-
- Főváros
-
- hegycsúcs
-
- Pozsony – Bratislava
Területe: 49 034 km2
Lakossága, népessége: 5 381 200 fő (2003) 5 411 062 (2009), 5 millió 397 ezer (2013. december)
Népsűrűség: 109,7 fő/km2
Főváros: Pozsony (Bratislava) 428 800 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnepe: szeptember 1. (az alkotmány napja, 1992)
Közigazgatás: 8 körzet (kraj)
Fontosabb települések, városok, illetve kiránduló/üdülő helyek: Kassa (Košice) 233 600 fő, Eperjes (Prešov) 92 300 fő, Nyitra (Nitra) 87 200 fő, Zsolna (Žilina) 84 700 fő, Donovaly, Pöstyén (Piešťany), Nagymegyer (Veľký Meder), Poprad, Nagyszombat (Trnava), Banska Bystrica (régen Besztercebánya), Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš), Liptovský Ján, Levoča (Lőcse), Vysoké Tatry, Banská Štiavnica, Dobsinai-jégbarlang, Demanovska Dolina, Bojnice, Rajecké Teplice, Martin, Zvolen, Ždiar, Trencsén – Trencin, Sturovo (Párkány), Komarno (Komárom), Galánta, … .
Városi lakosság aránya: ~58,8%
Pénzneme: EURÓ 2009-től, (korábban szlovák korona, 1 slovenská koruna=100 halier)
Nyelvek: szlovák (hiv.), magyar
Népcsoportok: szlovák 81%, magyar 12% (volt, és tovább csökkent azóta), cigány 4%, cseh 1%, ukrán (ruszin) 1% és egyéb 1%.
Vallások: római katolikus 61%, evangélikus 6%, református 1,5%, egyéb protestáns 0,5%, görög katolikus 3%, ortodox 1%, egyéb 17%, vallás nélküli 10%
Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
Népességnövekedés: 0,14%
Csecsemőhalandóság: 8,76%o
Írástudatlanságról nincs konkrét adat
Férfiak/nők aránya: 0,95
Legmagasabb pont, hegycsúcs: Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štit), 2655 m.
Legfőbb folyók: Duna (Dunaj), Morva (Morava), Vág (Váh), Nyitra (Nitra), Garam (Hron), Ipoly (Iper), Hernád (Hornád), Bodrog
Gazdaság: „ipari és agrárország”
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 17664 USD (2017), 12 200 USD (2002)
Munkanélküliség: 7,6 % (2018) 17,2% (~2003)
Munkaerő: kb. 3 millió fő
Infláció: 2,98 % (2018), 3,3% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 34%, szolgáltatások 61%
Exporttermékek: gépek, közlekedési eszközök, iparcikkek, közszükségleti cikkek, vegyipari termékek
Importtermékek: élelmiszer, gyógyszer, gépek, közlekedési eszközök, üzemanyag, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, Csehország, Oroszország.
Közép-Európa belsejében fekvő ország, amelynek területét nagyrészt az Északnyugati-Kárpátok láncai (Kis-, Fehér-Kárpátok, Jávornik, Alacsony-, Magas-Tátra stb.) hálózzák be. Az ország legmagasabb része a jégkorszakban eljegesedett, mély völgyekkel, látványos sziklafalakkal tagolt Magas-Tátra. A hegyláncok közé medencék ékelődnek (Árvai-, Zsolnai-, Turóci-. Liptói-. Szepességi-medence). Alföldek az ország nyugati (a Kisalföld északi része: Csallóközzel, Mátyusföld) és keleti részén vannak (az Alföld Szlováklába nyúló része).
A magyar tájszemléletben Felvidéknek nevezett mai Szlovákia területén a 7. században jelentek meg szláv törzsek, de államot nem alapítottak. A Morva Fejedelemség terjesztette ki befolyását 902-ig a terület nyugati szélére. A magyar honfoglalást (896) követően a Kárpát-medence ezen része is szerves része lett az 1000-ben megalakuló Magyar Királyságnak. A l6. századtól miután Magyarország nagy része török megszállás alá került, a Felvidékre tevődött át a Habsburg befolyás alatt álló Magyar Királyság központja. Pozsony 1541-tól 1848-ig Magyarország fővárosa, a magyar királyok koronázóvárosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor, 1918. október 28-án megalakult a cseh területeken a Cseh Állam, amelyhez két nappal később csatlakoztak a szlovákok is, és kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. A Magyarországtól 62 000 km2-nyi területet elvevő új államban a csehek és szlovákok aránya csak 2/3-nyi volt, Szlovákiához 1 milliónyi magyar került. A második világháború alatt Csehszlovákia felbomlott, Szlovákia déli, magyarlakta sávja visszakerült Magyarországhoz, a maradék területen pedig Tiso vezetésével egy fasiszta szlovák államot hoztak létre, amely Németország utolsó csatlósaként 1945-ig állt fenn. A második világháború után ismét létrejött Csehszlovákia (évtizedeken át ún. szocialista államként), miután Kárpátalját át kellett adnia a Szovjetuniónak. 1968 után Szlovákia nagyobb önállóságot kapott; Csehszlovákia Csehország és Szlovákia államszövetségévé alakult át. A demokratikus változás 1989-ben kezdődött. 1992-ben az ország nevét Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatták, majd tárgyalásos úton a két országrész szétvált, és 1994. január l-jével megszületett az önálló Cseh Köztársaság, valamint a Szlovák Köztársaság. Szlovákia 2004. május 1-jétől az Európai Unió és a NATO tagja.
Természeti erőforrásai szűkösek (vasérc, kőszén, kősó, vízenergia), jelentős behozatalra szorul (vasérc, kőolaj). Iparszerkezetére a túlméretezett, ma válsággal sújtott vaskohászat (hadiipar) jellemző, amit az egykori csehszlovák gazdaságpolitika hozott létre. Fejletlenségének egyik oka az, hogy az ország szocialista időbeni munkai megosztására a cseh ipar félkész-termékekkel, élelmiszerrel való ellátása, illetve a cseh ipar felvevőpiaci szerepe volt kiosztva. Fontos iparágai a magyarországi timföld kohósítása, textilipar, gépgyártás, fa- és papíripar, kőolaj-finomítás, vegyipar. Mezőgazdaságának vezető ága a kontinentális éghajlatú alföldeken a növénytermesztés (búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó, zöldség, gyümölcs). Jelentős a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés. A Magas-Tátra Közép-Európa legforgalmasabb hegyvidéki üdülőövezete, de sokan keresik fel a hangulatos városokat, történelmi emlékhelyeket (pl. II. Rákóczi Ferenc sírját Kassán).
További információk: hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1kia.
Utazás élménybeszámoló és látnivaló ízelítő képek a többi cikkekben, fotókon.