Oroszország országleírás útikalauz adatok, nevezetességek

Oroszország útikalauz bevezető

Oroszországi Föderáció

2015-ben is vitathatatlanul óriási medve. 2014-ben a méretei és lakossági is változóban volt. Korábbi adatok alább.

Rosszija, Rosszijszkaja Federacija (orosz)
Területe: 17 031 900 km2 (európai rész: 3 701 500 km2)
Népesség, lakossága: 141 364 200 fő (2003) (európai rész: 88 984 000 fő) 142 008 838 (2008)
Népsűrűség: 8 fő/km2 (európai rész: 24fő/km2)
Főváros: Moszkva 8  368 200 (11 970 500) fő
Államforma: elnöki szövetségi köztársaság
Nemzeti ünnep: június 12. (Oroszország napja, 1990)
Közigazgatás: 11 körzet (rajon). A 11 körzet a következő egységekre oszlik: 21 köztársaság (reszpublíka); 10 autonóm körzet (avtonomnij okrug); 1 autonóm terület (avtonomnaja oblaszty); 6 kormányzóság (kraj); 49 megye (oblaszty); 2 szövetségi jogú város (gorod)

Moszkva katedrális templom

Fontosabb települések, nagy városok: Szentpétervár (Sankt-Peterburg) 4 582 300 (4 834 300) fő, Novoszibirszk 1 395 500 (1 428 400) fő, Nyizsnyij Novgorod 1 340 900 (1 898 200) fő, Jekatyerinburg 1 256 600 (1 383 900) fő, Szamara 1 146 800 (1 462 400) fő, Omszk 1 132 300 (1 136 000) fő
Városi lakosság aránya: 76%
Nyelvek: orosz (hiv.), regionálisan: avar, baskír, burját, csecsen, csuvas. kabard, kalmük, karél, komi, mari, mordvin, oszét, tatár, tuva, udmurt, jakut
Pénznem: orosz rubel (1 rubel=100 kopek)
Népcsoportok: 128 népcsoport; orosz 82%, tatár 4%, ukrán 3%, csuvas 1.2%, dagesztáni népek 1%, baskír 0.9%, fehérorosz 0.8%, mordva 0,7%, csecsen 0,6%, udmurt 0.5%, egyéb 5.3%
Vallások: ortodox 55%, mohamedán 18%, protestáns 10%, katolikus 7%, zsidó 5%, egyéb 5%
Születéskor várható élettartam: férfiak 62 év, nők 73 év
Népességnövekedés: -0,33%
Csecsemőhalandóság: 19,76%o
Írástudatlanság: 2%
Férfiak/nők aránya: 0,88
Legmagasabb pont. hegycsúcs: Elbrusz, 5642 m
Legfőbb folyók: Ob, Irtis, Jenyiszej, Léna, Amur, Tobol, Ural, Volga, Don
Gazdaság: ipari és agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 8800 USD (2002)
Munkanélküliség: 8%
Munkaerő: 71,3 millió fő
Infláció: 16.2% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 7%, ipar 39%. szolgáltatások 53%
Exporttermékek: nyersolaj és finomított olajipari termékek, földgáz, fa és faipari termékek, fémek, vegyipari termékek, gabona, polgári és katonai iparcikkek, berendezések
Importtermékek: gépek és berendezések, közszükségleti cikkek, gyógyszerek, hús, vetőmag, cukor, félfeldolgozott fémtermékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, USA, Olaszország, Fehéroroszország, Kína, Ukrajna, Hollandia, Kazahsztán

A Föld legnagyobb, Európánál másfélszer nagyobb országa Európa és Ázsia területén. Európai részét a hátságokkal tagolt Kelet-európai-síkvidék alkotja, amelyet délen a Kaukázus gyúrt hegysége határol, keleten az Urál idős röghegysége választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. A Jenyiszej és a Léna között a folyóvölgyekkel szabdalt Közép-szibériai-fennsík emelkedik, amelyhez délen az Altaj és a Szaján hegyvonulatai csatlakoznak. A Lénától keletre a Kelet-szibériai-hegység alföldekkel, medencékkel és völgyekkel elválasztott hegyláncai húzódnak. Kamcsatka aktív tűzhányóival a Pacifikus-hegységrendszerhez tartozik. Az ország legmagasabb csúcsa a Kaukázusban emelkedik.

Történelmi mérföldkövek:

A mai Oroszország magját a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 832-ben Ruszik, a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Oroszország) lett. Mihály cár l6l3-ban megalapította az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát, amelynek legjelentősebb alakja I. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Az őt követő cárok idején a fejlődés megtorpant, elnyomó hatalmuk általános elégedetlenséghez vezetett, 1917-ben megdöntötték a monarchiát, és a bolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után az 1918-ban megtartott szovjetek (tanácsok) összorosz kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. Az ezt követő polgárháború idején alakult meg az Ukrán, a Belorusz és a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság. 1922-ben Oroszország és a három másik szovjetköztársaság megalakította a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságot, a Szovjetuniót. A későbbi tagköztársaságok az 1930-as években csatlakoztak az orosz expanziós törekvések hatására. A rendkívül soknemzetiségű országot 1991-ig 15 tagköztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm körzet és 10 autonóm terület alkotta, amelyeket összesen 120 régióra és körzetre, valamint 3217 kerületre osztottak. A egyes területek autonómiája csak formális volt, valójában mindent Moszkvából irányítottak. A Szovjetunió a majdnem 70 éves fennállása alatt jelentős hatalommá vált. 1985-től a Gorbacsov által megfogalmazott és megkezdett nyitás (glasznoszty) és átalakítás (peresztrojka) hatására megkezdődött a Szovjetunió belső felbomlása, megerősödtek a nacionalista függetlenségi törekvések, főként a Baltikumban és a Kaukázus vidékén. A folyamat 1991 augusztusáig tartott, amikor a sikertelen puccsot követően a tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket, és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben. A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994-1996 között tartott a második 1999-tól napjainkig is tart.

A Szovjetunió széthullását követően Oroszország fokozatosan építette ki a modern piacgazdaság feltételeit. Földjében szinte minden fontos energiahordozó és ásványkincs megtalálható, de sok helyen a mostoha természeti körülmények miatt bányászatuk óriási gondokat okoz. Energiát főként hőerőművek szolgáltatnak, de jelentős a vízerőművek aránya is. A szovjet időkben kiépített állami mamutvállalatok nehezen alkalmazkodnak a piaci versenyhez, ezért az ipari termelés a kilencvenes évek közepén meredeken csökkent, nőtt az infláció és a munkanélküliség. Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, kőolaj-feldolgozás, közlekedési-gépgyártás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar. Az ország legnagyobb részén az éghajlati viszonyok nem teszik lehetővé a növénytermesztést, a földművelés főként az európai részen összpontosul. Fő termesztett növényei: búza, árpa, rozs, burgonya, cukorrépa, kukorica, zab, rizs, köles, szója, gyümölcsök stb. Tenyésztett állatai: szarvasmarha, juh, kecske, sertés, rénszarvas, ló, baromfi, prémes állatok. Az ország jelentős élelmiszer-behozatalra kényszerül. Az orosz gazdaság több problémával kényszerül szembenézni, elsősorban az exportfüggőséggel, a kőolaj, a földgáz, a faipari termékek és a fémek világpiaci árának ingadozásával, amelyek az export 80%-át teszik ki.

Kreml Moszkva

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés