Portugál Köztársasági
Portugal, República Portuguesa (portugál)]
Terület: 92 391 km2
Népesség: 10 366 900 fő (2003) 10 524 145 (2005)
Népsűrűség: 112.2 fő/km2
Főváros: Lisszabon (Lisboa) 559 400 (2 618 100) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: jún. 10. (Portugália napja, 1580)
Közigazgatás: 18 kerület (distrito), 2 autonóm körzet (autonom regiăo): Açores (Azori-szigetek), Madeira
Fontosabb települések: Porto 264 200 (1 213 400) fő, Amadora 175 600 fő, Braga 114 500 fő, Setúbal 114 000 fő, Coimbra 103 200 fő, Albufeira.
Városi lakosság aránya: 35.6%
Pénznem: euró (1 euró=100 cent)
Nyelvek: portugál
Népcsoportok: portugál 98%, afrikai, cigány, egyéb 2%
Vallások: római katolikus 94%, felekezeten kívüli 5%, protestáns 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 73 év, nők 80 év
Népességnövekedés: 0,18%
Csecsemőhalandóság: 5,84%o
Írástudatlanság: 13%
Férfiak/nők aránya: 0,93
Legmagasabb pont: Pico, 2320 m (az Azori-szigeteken)
Legfőbb folyók: Tejo, Douro, Guadiana, Minho
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 18 000 USD (2002)
Munkanélküliség: 4,7%
Munkaerő: 5,1 millió fő
Infláció: 3,7% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 29%, szolgáltatások 68%
Exporttermékek: ruhanemű, cipő, gépek, berendezések, vegyipari termékek, parafa, papírtermékek
Importtermékek: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, kőolaj, textil, mezőgazdasági termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán
A Pireneusi (Ibériai)-félsziget öthatodát elfoglaló ország középső részét a Mezeta száraz, 600-800 m magas fennsíkja foglalja el, amelyet a Kasztíliai-választóhegység 2000 m fölé emelkedő láncai osztanak két részre. A Mezeta és az azt övező hegységek (Kantábriai-hegység, Pireneusok, Betikai-hegység) közé feltöltött alföldek, dimbes-dombos medencék (Andalúziai-, Ebro-medence) ékelődnek. A félsziget legmagasabb csúcsa a Sierra Névadában emelkedő Mulhacén (3478 m). Az országhoz tartoznak az Atlanti-óceánban, Afrika északnyugati partjai előtt fekvő Kanári-szigetek és a Földközi-tenger nyugati medencéjében található Baleár-szigetek is.
Az önálló, egységes spanyol állam magvát aragóniai II. Ferdinánd és kasztíliai Izabella 1469-ben kötött házassága teremtette meg. 1492-ben az Izabella királyné szolgálatában álló Kolumbusz elérte Amerika partjait, és ez fordulópont lett az ország történetében. A spanyol birodalom hanyatlása 1588-ban kezdődött, amikor az angolok megsemmisítették a spanyol Armadát. Maga Spanyolország is 1803 és 1814 között a napóleoni Franciaország uralma alatt állt, a 19. században pedig sorra vesztette el gyarmatait. Az ország nem vett részt az első világháborúban, majd egy katonai diktatúra után, 1931-ben kikiáltották a köztársaságot. Az 1936. évi választások után Franco tábornok vezetésével felkelés tört ki, amit a spanyol polgárháború követett. 1939-ben Franco kezébe került a hatalom, aki katonai diktatúrát irányított haláláig. Két nappal később (1975. november 22-én) Don Juan Carlos de Borbón y Borbón herceget I. János Károly néven királlyá koronázták. Spanyolország 1986-ban (Portugáliával egyidőben) csatlakozott az Európai Unióhoz. Azóta – a jelentős mértékű uniós támogatásoknak is köszönhetően – a gazdaság teljesítőképessége és az életszínvonal is sokat javult.
Földjéből jelentős mennyiségben bányásznak színesérceket, uránércet, vasércet, higanyt. Energiaforrása a hazai feketekőszén kitermelésen alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak. Nyersanyagaira fejlődő ipar települt (vaskohászat, nehézgép-gyártás, vegyipar). A munkaigényes iparágak is egyre nagyobb és fontosabb szerepet töltenek be a gazdaságban (textilipar, autógyártás, elektronika, gyógyszeripar). A munkanélküliek aránya magas, nagy vendégmunkás-kibocsátó terület (Franciaország, Németország felé). A mezőgazdaságnak igen jelentős szerepe van az ország gazdasági életében. A campo secanón („száraz földeken”) külterjes, öntözés nélküli gazdálkodás legfőbb terményei a búza, az árpa és a hüvelyesek. A campo regadio („öntözött földek”) belterjes, öntözéses gazdálkodású területén citrusféléket, gabonát, szőlőt, olajbogyót és zöldségféléket termesztenek. Kiemelkedő az ország bor- és olívaexportja. Állattenyésztése alacsony színvonalú (juh, selyemhernyó, sertés, a bikaviadalok számára bika). Számottevő a halászat. Az ország fontos bevételi forrása az idegenforgalom. A viszonylag alacsony árak, a változatos látnivalókat kínáló városok, tájak, a mediterrán tengerpart a turisták számára nagy vonzerőt jelentenek (62 millió fő/év).
