Németországi Szövetségi Köztársaság
Deutschland, Bundesrepublik Deutschland (német)
Területe: 357 021 km2
Népesség, lakossága: 81 904 100 fő (2003), 81 757 600 (2010) – még több részlet: citypopulation.de
Népsűrűsége: 229 fő/km2
Főváros: Berlin 3 millió 274 500 (3 933 300) fő
Államforma: parlamentáris szövetségi köztársaság
Nemzeti ünnepe: október 3. (a német újraegyesítés napja, 1990)
Közigazgatás: 16 szövetségi állam (Bundesland)
Fontosabb települések: Hamburg 1 686 100 (3 262 700) fő, München 1 185 400 (2 340 700) fő, Köln 965 300 fő, Frankfurt 648 000 fő, Essen 588 800 fő, Dortmund 587 600 fő, Stuttgart 581 100 fő, Hannover, Bochum, Bréma, Bielefeld, Cottbus, Erlangen, Göttingen, Hildesheim, Karlsruhe, Kiel, Krefeld, Leipzig, Lübeck, Magdeburg, Mannheim, Mönchengladbach, Münster, Passau, Regensburg, Saarbrücken, Solingen, Wolfsburg, Wuppertal…
Városi lakosság aránya: 86,6%
Pénznem: euró (1 euró=100 cent)
Nyelvek: német (hív.), dán, fríz, szorb
Népcsoportok: német 90,7%, dán 0,1%, szorb 0,1%, fríz 0,1%, külföldi 9% (török 2,5%, horvát, bosnyák, szerb: 1%, olasz 1%, görög 0,5%, lengyel 0,5%, egyéb 3,5%)
Vallások: római katolikus 33%, evangélikus 33%, ortodox 1%, mohamedán 4%, felekezeten kívüli 20%, egyéb 9%
Születéskor várható élettartam: férfiak 75 év, nők 81 év
Népességnövekedés: 0,26%
Csecsemőhalandóság: 4,65%o
Írástudatlanság: 1% alatt
Férfiak/nők aránya: 0,96
Legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m
Legfőbb folyók: Rajna (Rhein), Duna (Donau), Elba (Elbe), Odera (Oder), Weser, Majna (Main)
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 26 600 USD (2002)
Munkanélküliség: 9,8%
Munkaerő: 41.9 millió fő
Infláció: 1,3% (2002)
Németország szállások ITT, szálláshelyek keresése gyorsan egyéni vendégek számára.
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 1%, ipar 31%, szolgáltatások 68%
Exporttermékek: gépek, járművek, vegyipari termékek, fémek, iparcikkek, élelmiszer, textil
Importtermékek: gépek, járművek, vegyipari termékek, élelmiszer, textil, fémek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA és Japán.
A második világháborút követő békeszerződés következtében kettéosztott ország 1990-ben egyesült újra. 16 szövetségi államból áll. A Közép-Európa nyugati felét elfoglaló állam északi részét az Északi- és a Balti-tengerrel érintkező Germán-alföld foglalja el. Az egykori eljegesedés tanúi a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a tavak közötti morénahalmok. Dél felé emelkedik a felszín, és fokozatosan átmegy a folyóvölgyekkel szabdalt, változatos felépítésű, sok tagból álló (pl. Fekete-erdő, Eifel, Hunsrück, Harz, Türingiai-erdő), 1000-1400 m magasságú Német-középhegységbe. Délen a háromszög alakú Sváb-Bajor-medence 500-700 m magas fennsíkjából szigethegyek emelkednek ki. A Duna felé lejtő, vastag kavicstakaróval borított felszínét az Alpokból lefutó folyók erősen felszabdalták. Déli részén jégkori gleccserek végmorénái mögött kialakult tavak (Boden-. Chiem-, Ammer-. Würm-tó) sorakoznak. Az ország déli határán a Keleti-Alpok főként mészkőből álló hegyei (az Allägui-, a Bajor- és a Salzburgi-Alpok egy része) tornyosulnak.
A mai Németország magva a germán törzseket a 9. század közepe táján egyesítő Keleti Frank Birodalom volt. A feudális német állam különféle germán hercegségek egyesülésével 1000 táján alakult meg. A harmincéves háború (1618-1648) után a császárság önálló fejedelemségekre bomlott, laza államszövetséggé vált. A fejedelemségek közül Poroszország fejlődött a leggyorsabban és a 18. században már Ausztriával vetekedett a hegemóniáért. Az 1848-1849-es német polgári forradalmat hamarosan követte a poroszországi ellenforradalom győzelme. A porosz-osztrák háború után, 1866-ban a Német Szövetség feloszlott, majd 1867-ben megalakult az Észak-Német Konföderáció. 1871-ben az új német birodalom Poroszország egyeduralma jegyében született meg a 37 szuverén államból (5 királyság, 28 fejedelemség és 4 szabad város). A Német Császárság az első világháborút elvesztette, és 1918 novemberében a császárságot elsöpörte a polgári forradalom. 1933-ban a nemzetiszocialista párt került hatalomra Adolf Hitler vezetésével, aki a Harmadik Birodalom létrehozását tűzte ki célul. A németek 1938-ban megszállták Ausztriát és a Szudéta-vidéket. 1939-ben Csehország többi részét, majd Lengyelország lerohanásával kirobbantották a második világháborút. A hitleri Németország elvesztette a háborút és a négy győztes hatalom (az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország. Nagy-Britannia és a Szovjetunió) az országot és Berlint négy megszállási övezetre tagolta. A nyugati szektorban 1949. szeptember 21-én kikiáltották a Német Szövetségi Köztársaságot. Válaszul a keleti zónában 1949. október 7-én megalakult a szovjet típusú alkotmánnyal kikiáltott Német Demokratikus Köztársaság. A szintén megszállt Nyugat-Berlin a Német Szövetségi Köztársaság igazgatása alá került, de továbbra is háromhatalmi megszállás alatt állt.
