Magyarország adatok, útleírás

Magyar Köztársaság

Terület: 93 030 km2

Egy korábbi útikalauz, ma már többnyire történelmi adatai, rohan az idő:
Népesség: 10 121 000 fő (2003) 9 982 000 (2011)
Népsűrűség: 109 fő/km2
Főváros: Budapest 1 millió 769 500 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: március 15. (az 1848-as forradalom emléknapja), augusztus 20. (Szent István-nap),
október 23. (az 1956-os forradalom emléknapja és a köztársaság kikiáltásának napja)
Közigazgatás: 19 megye, 22 megyei jogú város és a főváros
Fontosabb települések például: Debrecen 203 600 fő, Miskolc 172 400 fő, Szeged 158 200 fő, Pécs 157 300 fő, Győr 127 100 fő, Nyíregyháza 112 400 fő, Székesfehérvár 105 100 fő, Budaörs, Hévíz, Tatabánya, Tata, NagykanizsaMosonmagyaróvár, Esztergom, Komárom, Keszthely, Kecskemét, Szolnok, Sopron (Soproni szállások ITT).
Városi lakosság aránya: 65%
Pénznem: forint (1 forint=100 fillér)
Nyelvek: magyar (hiv.), német, szlovák, román
Népcsoportok: magyar 90%, cigány 5%, német 2%, szlovák 1%, horvát 1%, egyéb (román, szerb, szlovén, görög, lengyel, ruszin) 1%
Vallások: római katolikus 68%, református 20%, felekezeten kívüli 5%, evangélikus 3%, görög katolikus 2%, zsidó 1%, egyéb (unitárius, ortodox, baptista) 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 68 év, nők 77 év
Népességnövekedés: -0,3%
Csecsemőhalandóság: 8,77%o
Írástudatlanság: 1%
Férfiak/nők aránya: 0,91
Legmagasabb pont: Kékes, 1014 m
Legfőbb folyók: Duna, Tisza, Dráva, Maros, Körös, Szamos, Rába, Ipoly
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): ~13 300 USD (2002), korábban volt több is (kevesebb is)
Számszerű értékek a világból (nominális): hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_GDP_szerinti_list%C3%A1ja_(nomin%C3%A1lis). Munkanélküliség: 11 % körül van hivatalosan, (5,8% is volt hivatalosan korábban)
Munkaerő: 4,2 millió fő
Infláció: 5,3% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 34%, szolgáltatások 62%
Exporttermékek: gépipari eszközök és berendezések, élelmiszeripari termékek, nyersanyagok, üzemanyag és elektromos áram (Paksi Atomenergia).
Importtermékek: műszaki berendezések és felszerelések, üzemanyag és elektromos áram, élelmiszer-ipari termékek, nyersanyagok.

Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Ausztria, Olaszország, Hollandia és Oroszország. Kína neve is fontos, illetve az üzletek polcain napi szinten is látjuk, hogy Szlovákia, Csehország felől is aktív a behozatal.

A Kárpát-medence belsejében fekvő ország túlnyomó része termékeny talajokkal borított alföld (Alföld, Kisalföld). Az országon délnyugat-északkeleti irányban áthúzódó hegységek (Dunántúli-, Északi-középhegység) az Alpok, illetve a Kárpátok lealacsonyodó nyúlványai. A hegységek előterében és az ország délnyugati részén dombságok terülnek el.
A mai Magyarország területének dunántúli része az i. e. 1. századtól az i. sz. 4. századig Pannónia néven római provincia volt. A népvándorlás korában hosszabb-rövidebb időre germán, türk, hun, avar és szláv törzsek telepedtek meg. A kelet és dél felől 896-ban érkező magyarok először a sík vidékeken, majd a 10. századtól kezdve fokozatosan, az egész Kárpát-medence, területén telepedtek le. A magyar államalapítás I. (Szent) István nevéhez fűződik, aki 1000 karácsonyán megalapította a Magyar Királyságot. Utódai 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig uralkodtak. Az Árpád-házi királyokat az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond, a lengyel és a Habsburg királyok követték a trónon. Az államalapítás óta eltelt öt évszázad során Magyarország európai hatalommá fejlődött. 1526-ban a törökök megszállták az ország nagy részét. A 150 éves; török megszállás után az osztrák uralom következett. 1848. március 15-én polgári forradalom (később szabadságharc) tört ki Pesten, amelyet 1849-ben az osztrákok cári orosz segédlettel levertek. A forradalom elfojtása után az országot Habsburg tartományként kormányozták. Deák Ferenc vezetésével sikerült elérni a kiegyezést a császárral, így 1867-ben megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia, az osztrák császárt Magyarország királyává koronázták. A dualizmus korában az ország gazdasága gyorsan fejlődött. Az első világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlott. 1918. október 31-ón győzött a polgári forradalom és kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1919 márciusában a kommunisták kerültek hatalomra, kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A proletárdiktatúrát terror és zűrzavar, majd külső támadás (cseh és román) követte. Magyarország 1920-ban kénytelen volt aláírni a trianoni békeszerződést, amely során az ország területének több mint kétharmadát elcsatolták. A második világháború után. 1946. február l-jén kiáltották ki ismét a Magyar Köztársaságot, az 1947-ben Párizsban aláírt békeszerződés pedig lényegében visszaállította a trianoni határokat. Magyarország, a többi szovjetek által felszabadított s egyben megszállt szomszédos országhoz hasonlóan, a Szovjetunió irányítása alá került. 1948-tól pedig teljessé vált a kommunisták uralma. Az ország neve az 1949-ben életbe lépett alkotmány szerint Magyar Népköztársaság lett. A hatalomra került kommunisták sztálini típusú proletárdiktatúrát és személyi kultuszt vezettek be. Az 1956-ban kitört forradalmat és szabadságharcot a szovjet hadsereg leverte. A véres megtorlásokat követően a diktatúra enyhült, javultak a lakosság életkörülményei. Az 1980-as évek végén elindult egy kelet-közép-európai erjedési folyamat, amelynek során, 1989-ben egy békés rendszerváltásra került sor. 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1990 márciusában sor került az első szabad választásokra, és júniusban megalakult az első választott kormány. A szovjet csapatok 1991 júliusában távoztak az országból.
Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény ország (kőolaj-, földgáz-, bauxit-, mangánbányászat). A kitermelt nyersanyagok a hazai igényeket sem tudják kielégíteni, ezért jelentős behozatalra szorul. Az ipar jelentős ágazata a munkaigényes ágakat magába foglaló gépipar, az exportban fontos szerepet betöltő vegyipar, a túlméretezett, gazdasági gondokkal küzdő kohászat (vas és alumínium) és a főként női munkaerőt foglalkoztató textilipar. A mezőgazdaság, a kedvező éghajlati és talajadottságoknak köszönhetően, fontos szerepet játszik az ország életében. A növénytermesztés és az állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, ló, juh, baromfi) azonos arányban részesül a mezőgazdaság termelési szerkezetéből. A szántóföldi növénytermesztés legfontosabb növényei a búza, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a napraforgó, a sörárpa, a dohány, a kender, a len. Jelentős a zöldségtermesztés (hagyma, fűszerpaprika). A gyümölcstermesztés fedezi a hazai igényeket. A szőlőtermesztés a római időkig nyúlik vissza, a történelmi borvidékekről kikerült minőségi borok fontos exportcikkek. Magyarország az 1990-es rendszerváltás óta erősen fejleszti a gazdaságát, a korábban örökölt szocialista jellegű gazdaságot fokozatosan alakította át versenyképes piacgazdaságra. Erőteljes lépéseket tett a nyugati tőke beáramlásának támogatására, ennek eredményeként, 1989 óta mintegy 23 milliárd dollárt fektettek be a magyar gazdaságba. A kilencvenes években lezajlott privatizációs folyamat következtében a vállalatok több mint 80%-a került a magánszektorba. A gazdasági fejlődés és a politikai stabilitás következtében az ország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagállama.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük