Lengyel Köztársaság
Polska, Rzeczpospolita Polska (lengyel)
Terület: 312 685 km2
Népesség: 38 576 700 fő (2003) 38 173 000 (2009)
Népsűrűség: 123 fő/km2
Főváros: Varsó (Warszawa) 1 607 600 (2 201 900) fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: máj. 3. (az alkotmány napja, 1791)
Közigazgatás: 16 vajdaság (województwo)
Fontosabb települések: Łódź 778 200 (1 009 200) fő, Krakkó (Kraków) 733100 (781 300) fő, Boroszló (Wroclaw) 632 200 fő, Poznań 581 200 (636 400) fő, Gdańsk 456 700 (867 200) fő, Zakopane, Auschwitz, Toruń, Gdynia, Częstochowa, Szczecin, Lublin, Białystok, Katowice, Sopot és Bydgoszcz.
Városi lakosság aránya: 64,7%
Pénznem: zloty (1 zloty=100 groszy), euro (1 euro 100 cent)
Nyelv: lengyel
Népcsoportok: lengyel 97,5%, német 1%, ukrán, ruszin 0,8%, fehérorosz 0,5%, egyéb (kasub, tatár, cseh, cigány, litván, örmény) 0,2%
Vallások: római katolikus 95%, ortodox 1%, evangélikus 1%, egyéb 3%
Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
Népességnövekedés: -0,02%
Csecsemőhalandóság: 9,17%o
Írástudatlanság: 1%
Férfiak/nők aránya: 0,94
Legmagasabb pont: Rysy (Tengerszem-csúcs), 2499 m
Legfőbb folyók: Visztula (Wisla), Odera (Odra), Bug, Warta
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 9500 USD (2002)
Munkanélküliség: 17%
Munkaerő: 17,6 millió fő
Infláció: 2,5% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 35%, szolgáltatások 61%
Exporttermékek: gépek, berendezések, közlekedési eszközök, általános közszükségleti cikkek, élelmiszer és élőállat
Importtermékek: gépek, berendezések, közlekedési eszközök, általános közszükségleti cikkek, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Oroszország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Királyság
A Közép-Európa északkeleti részén fekvő ország területének nagy része a belföldi jégtakaró által átalakított alföld. Az egykori eljegesedés tanúi a Mazuri- és a Pomerániai-tóhátság tavai és a tavak között emelkedő morénadombok. Dél felé emelkedik a felszín, a Lengyel-középhegység 600 m fölé nyúlik, a Szudéták csúcsai már 1000-1600 m-ig emelkednek, a Kárpátok legmagasabb ormai a Magas-Tátrában már a 2000 m-t is meghaladják.
A nyugati szlávokhoz tartozó lengyelek a szláv őshazában maradt törzsekből alakultak ki. A polan törzs fejedelme. I. Mieszko nevéhez fűződik az első lengyel államalapítás 996-ban, és a kereszténység felvétele is csaknem egybeesik a magyarságéval. A13. században a tatárok háromszor dúlták végig az országot, 1309-ben pedig a Német Lovagrend foglalta el Gdańskot és környékét. Nagy Lajos uralkodása alatt, 1370-től 1382-ig perszonálunióban volt Magyarországgal. A lengyel állammal később perszonálunióban lévő Litvánia a hozzá tartozó Belorussziával és Ukrajnával 1569-ben egyesült Lengyelországgal. Az állam 1667-ben, a lengyel-orosz háború után lemondott Kelet-Ukrajnáról, majd 1772-ben, 1773-ban és 1795-ben területét Ausztria, Oroszország és Poroszország felosztotta egymást között, önálló államként megszűnt létezni. Napóleon 1807-ben francia védnökségként megalapította a Varsói Hercegséget, 1815-ben a bécsi kongresszus döntése nyomán létrejött a névleg önálló ún. Kongresszusi Lengyelország, élén az orosz cárral, mint lengyel királlyal. Viharos történelmét kővetően 1918-ban kiáltották ki a Lengyel Köztársaságot, majd a második világháború ötéves német megszállása után, 1944. július 22-én hirdették ki a független Lengyel Köztársaság megalakulását, amely keleten elvesztette ugyan fehérorosz és ukrán többségű területeit, de nyugaton csaknem ugyanekkora területet kapott Németországból az ottani 3 milliónyi német lakosság kitelepítése révén. 1947-ben népköztársaság, majd 1990-ben ismét köztársaság lett. Az ország 2004 májusától az Európai Unió teljes jogú tagállama.
Ásványi nyersanyagokban gazdag (kálisó, kén, cink, réz, feketekőszén). A feketekőszénre épült hőerőművek látják el energiával a vaskohászatot, a ráépülő nehézgépgyártást és a vegyipart (Felső-Szilézia). A Balti-tenger kikötővárosainak (Gdańsk, Gdynia, Szczecin) hajógyártása válsággal küszködik. Textilipara nagy hagyományokkal rendelkezik. A fővárosban főleg a munkaigényes ágazatok (Jármű-, finomgépgyártás) dominálnak. A Lengyel-alföld déli része a korszerűtlen, alacsony színvonalú, kisparaszti keretek között gazdálkodó szántóföldi növénytermesztés fő területe. Az óceánias éghajlatú, tápanyagokban szegény talajú (podzol) északi területeken nagy kiterjedésű legelők vannak (szarvasmarha-legeltetés). A legelők és kaszálók között rozs, len és burgonyatermesztés folyik. Az ország élelmiszer-behozatalra szorul. Az idegenforgalom kedvelt célpontjai a történelmi városok (pl. Krakkó), illetve a sí- és túraközpontok (Magas-Tátra).
