Ajánlatos gondosan megtervezni Berlin felfedezését, ugyanis összterülete 880 km2, vagyis nyolcszor nagyobb, mint Párizs. Amióta a városi közlekedést átalakították, gyakorlatilag az egész várost behálózzák a metró- (U-Bahn) és hévvonalak (S-Bahn), s busszal és villamossal is gyorsan és praktikusan lehet közlekedni. Tömegközlekedéssel különösebb nehézségek nélkül, a nap huszonnégy órájában elérhetők a város legtávolabbi részei is, valamint […]
A városba bevonult szovjet hadsereghez az amerikaiak nemzeti ünnepükön, 1945. július 4-én, a függetlenség napján csatlakoztak, őket a brit és a francia kontingensek követték. A potsdami értekezleten Winston Churchill, Harry Truman és Sztálin négyhatalmi ellenőrzésről állapodott meg. A keleti, szovjet szektor Berlin területének csaknem felét fedte le; a franciák, az angolok és az amerikaiak felosztották […]
A Harmadik Birodalom, a második világháború A kommunisták és a szociáldemokraták közötti ellenségeskedés megosztotta a náciellenes tábort. 1933. január 30-án Hitlert kancellárrá nevezték ki. Alig egy hónappal később, február 27-én a Reichstagban felcsaptak a lángok. Hitler az incidens ürügyén kiiktatta a kommu-nistákat és a teljes baloldali ellenzéket a német politikai életből. A náci rémuralom kezdetét […]
Útikalauz bevezetés: Megelégelve a kétéves francia megszállást, Johann Gottlieb Fichte, a kor egyik nagy német filozófusa arra buzdította népét, adjon hangot nemzeti elhivatottságának és szálljon szembe az elnyomókkal. A Királyi Akadémián tartott beszédeit kirendelt dobosok lármája nyomta el. Napóleon veresége után a nemzeti mozgalom központjai az úgynevezett Lesecafék („olvasó-kávéházak”) voltak, például a Spargnapani és a […]
A berliniek szociális kérdésekben hosszú időn át szembefordultak a Hohenzollernekkel, az első világháborúban azonban támogatták az uralkodóházat. Az ellenségeskedés kezdetén, 1914 augusztusában emberek ezrei vonultak a királyi palota elé, hogy éltessék a Kaisert. A lelkesedés nem tartott sokáig. A megszorítások a hátországban és az elborzasztó veszteségek a frontokon a háború ellen fordították a közvéleményt. 1916-ban […]
Frigyes Vilmos „Nagy Választófejedelem” (1640-1688) volt az, aki egyesíteni akarva Brandenburgot és Porosz- országot, tekintélyes fővárosnak szánta és helyőrséggel erősítette meg Berlint. 1671-ben ötven, Bécsből kiűzött zsidó család telepedett Berlinbe. 14 évvel később 5600 protestáns hugenotta érkezett, akiket a nantes-i ediktum érvénytelenítésével elűztek Franciaországból. Abban az időben Francia- ország nagy hatással volt Európa kultúrájára és […]
Berlint a XIII. században kereskedők alapították. Szomszédja Cölln volt. A két település 1307-ben egyesült. A cöllni halászok – a hely nevét őrzi a mai Neukölln kerület – a Spree folyó egyik szigetén éltek. Berlin – a mai Mitte kerület helyén – piacok köré szerveződött. Az abban az időben épült Nikolaikirche és Marienkirche ma is dísze […]
A fal lebontása és a két önálló város eggyé válása a kultúra elképzelhetetlen gazdagságát és diverzitását eredményezte. Három operaházával, három nagy szimfonikus zenekarával és két nemzeti galériájával Berlin joggal büszke művészete lendületes újjáéledésére. A Tiergartenben kibővítették a Kulturforumot, a Spree közepén Múzeumszigetet (Museumsinsel) alakítottak ki, és új múzeumok nyíltak, mint például a Jüdisches Musem. A […]
Berlinben lépten-nyomon megidéződik, kézzelfoghatóvá válik a modem kori Európa történelme. Bármerre néz az ember, a XX. század valamelyik drámai eseményének nyomaira bukkan. A németek kiállításokkal, emlékművekkel, történelmileg jelentős épületek helyreállításával közszemlére teszik múltjukat – annak pozitív és negatív elemeit egyaránt. Mindez néha nyomasztóan hathat, de segíti a történelmi tragédiák feldolgozását, és lehetővé teszi a velük […]
A város keleti kerületei – Mitte, Pankow, Friedrichshain és Prenzlauer Berg – alkották egykor a sűrűn lakott városközpontot. A terület nagy bérházait becsmérlően Mietskasernen (bér-kaszárnya) névvel illették. Ezek voltak ihletői az 1920-as években Erwin Piscator és Bertolt Brecht híres proletárszínházának. A második világháborút követően, Berlin kettéosztásakor a kommunista kísérletet felvállaló szovjet szektorhoz került a többségében […]