A Tiergarten és környéke A neve ellenére (szó szerint állatkertet jelent) a Tiergarten nem egy másik állatkert. Valamikor a Hohenzollernek őz- és vadkanvadászatra alkalmas erdeje volt. II. „Nagy” Frigyes kivágatta az erdőt, hogy épített, francia típusú kertté alakítsa testvére, Ágost Ferdinánd számára. A XIX. században újra beültették fával a területet, és parkká alakították. A második […]
Állatkert Az Állatkert (Zoo) bejárata a Budapester Straße felöl van (nyitva naponta, áprilistól szeptemberig 9-18.30, októberben 9-18, novembertől februárig 9-17. márciusban 17.30). Németország legrégebbi állatkertjét 1841-ben alapították, s 1844 augusztusában nyitotta meg kapuit. Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményével, 1500-2000 állatfajjal rendelkezik. A színes, pagodaszerű Elefantentor (Elefánt-kapu) mögött 35 hektáron elterülő parkban indiai és afrikai elefántokat, óriáspandákat […]
A Kranzler Eck (Kranzler sarok), mint a város oly sok része, állandó átépítés alatt áll. Egykor a város legelőkelőbb polgárai kávéztak itt. 2002-ben készült el a pompás, tizenhat-emeletes üveg felhőkarcoló, amelyet a chicagói Helmut Jahn tervezett. A Café Kranzler megmaradt, de már nem meghatározó eleme a látványnak. A Fasanenstraße 79.-ben található a Jüdisches Gemeindezentrum (Zsidó […]
Ajánlatos gondosan megtervezni Berlin felfedezését, ugyanis összterülete 880 km2, vagyis nyolcszor nagyobb, mint Párizs. Amióta a városi közlekedést átalakították, gyakorlatilag az egész várost behálózzák a metró- (U-Bahn) és hévvonalak (S-Bahn), s busszal és villamossal is gyorsan és praktikusan lehet közlekedni. Tömegközlekedéssel különösebb nehézségek nélkül, a nap huszonnégy órájában elérhetők a város legtávolabbi részei is, valamint […]
A városba bevonult szovjet hadsereghez az amerikaiak nemzeti ünnepükön, 1945. július 4-én, a függetlenség napján csatlakoztak, őket a brit és a francia kontingensek követték. A potsdami értekezleten Winston Churchill, Harry Truman és Sztálin négyhatalmi ellenőrzésről állapodott meg. A keleti, szovjet szektor Berlin területének csaknem felét fedte le; a franciák, az angolok és az amerikaiak felosztották […]
A barokk Lecce barokk lakóházainak és templomainak díszítettsége egyszerre túlburjánzó és kifinomult. A bájos városkát a „Dél Firenzéjeként” is emlegetik. A város a helyi homokkő formálhatóságának köszönheti szépségét, amelyet könnyű megfaragni, amikor kifejtik, később azonban megkeményedik. A szerzetesrendek elszaporodása, kivált a ferenceseké, jezsuitáké és teatinusoké kiterjedt építkezésekhez vezetett a 17-18. században; mindez olyan egységes arculatot kölcsönözött […]
A Harmadik Birodalom, a második világháború A kommunisták és a szociáldemokraták közötti ellenségeskedés megosztotta a náciellenes tábort. 1933. január 30-án Hitlert kancellárrá nevezték ki. Alig egy hónappal később, február 27-én a Reichstagban felcsaptak a lángok. Hitler az incidens ürügyén kiiktatta a kommu-nistákat és a teljes baloldali ellenzéket a német politikai életből. A náci rémuralom kezdetét […]
Útikalauz bevezetés: Megelégelve a kétéves francia megszállást, Johann Gottlieb Fichte, a kor egyik nagy német filozófusa arra buzdította népét, adjon hangot nemzeti elhivatottságának és szálljon szembe az elnyomókkal. A Királyi Akadémián tartott beszédeit kirendelt dobosok lármája nyomta el. Napóleon veresége után a nemzeti mozgalom központjai az úgynevezett Lesecafék („olvasó-kávéházak”) voltak, például a Spargnapani és a […]
A berliniek szociális kérdésekben hosszú időn át szembefordultak a Hohenzollernekkel, az első világháborúban azonban támogatták az uralkodóházat. Az ellenségeskedés kezdetén, 1914 augusztusában emberek ezrei vonultak a királyi palota elé, hogy éltessék a Kaisert. A lelkesedés nem tartott sokáig. A megszorítások a hátországban és az elborzasztó veszteségek a frontokon a háború ellen fordították a közvéleményt. 1916-ban […]
Frigyes Vilmos „Nagy Választófejedelem” (1640-1688) volt az, aki egyesíteni akarva Brandenburgot és Porosz- országot, tekintélyes fővárosnak szánta és helyőrséggel erősítette meg Berlint. 1671-ben ötven, Bécsből kiűzött zsidó család telepedett Berlinbe. 14 évvel később 5600 protestáns hugenotta érkezett, akiket a nantes-i ediktum érvénytelenítésével elűztek Franciaországból. Abban az időben Francia- ország nagy hatással volt Európa kultúrájára és […]