A közelmúltban Ausztráliában feltárt rengeteg ásványi kincs nagy része olyan vidéken található, amelyet Ausztrália legtöbb lakosa is csak a televízió képernyőjéről ismer. Itt élnek ősidőktől fogva a földrész jórészt elfelejtett és igen kevéssé megbecsült őslakói. A saját földjükre formált igény és a földet hasznosítani kívánó bányásztársaságok közötti ellentét a jelenlegi ausztrál politika egyik legsúlyosabb problémája: […]
Ausztrália DK-i része James Cook angol tengerészkapitány csendes-óceáni utazása után kezdett benépesülni. Nem ő volt azonban az első európai, aki „felfedezte” Ausztráliát. A17. sz.-ban Willem Janszoon és Abel Tasman holland tengerészek felfedező utat tettek a Carpentaria-öböl és Van Diemen’s Land (ma Tasmánia) partvidékén. Az angol William Dampier 1699-ben tanulmányozta Ausztrália Ny-i partjait, de ezek a […]
Az 1950-es évekig a part menti városok gyöngy- és fűszerkereskedelemből éltek. A lakosság nagy része most is a partok közelében él, de a kőolaj és földgáz feltárása óta az Arab Emírségek a jövedelmekből a gazdaság rohamos ütemű diverzifikálását, a szociális körülmények javítását és a külföldi beruházásokat finanszírozza. A fő ipari központ Abu Dhabi és Dubai. […]
A hét sejkség szövetsége olajból származó mesés gazdagságát a gazdaság diverzifikálására és külföldi befektetésre használja Valaha Kalózpartnak nevezték az Arab Emírségek1318 km hosszú partvonalát. A félelmetes, görbe tőrrel (kundzsa) és handzsárral fölfegyverzett arab kalózok fosztogatták a Perzsa-öbölben megjelenő európai kereskedelmi hajókat. A partok mentén ma is láthatók erődjeik és őrtornyaik romjai. A 19. sz. elején […]
Ott, ahol egykor Nelson admirális flottája szelte a habokat, most turisták ezrei pihennek a pálmafák szegélyezte tengerpartokon A Karib-tenger K-i részén húzódó Szélcsendes-szigetek K-i oldalán fekvő Antigua és Barbuda stratégiailag fontos helyzetét a nagyhatalmak már régen felismerték. A törpeállam valójában három szigetből áll – a két névadóból és a lakatlan Redondából. A 17. és 18.sz.-ban […]
A kicsiny síparadicsomok és a vámszabad kereskedelem jelentős bevételt hoznak ennek a Pireneusok láncai között megbúvó országnak A Pireneusok K-i felének magaslatain, Franciaország és Spanyolország között terül el Andorra, a törpeállam, amelyet egészen mostanáig a feudalizmus korába visszanyúló törvények alapján kormányoztak. A hagyomány szerint Nagy Károly frank király és római császár adományozott függetlenséget a városállamnak […]
Jobb időkben Afganisztán képes megtermelni a lakosság ellátásához szükséges élelmiszert, bár a természet egyensúlya könnyen felbillen. Búza, gyümölcs, gyapot, zöldség, cukorrépa, ízletes dinnye, szilva, birsalma, sárgabarack és füge érik a meleg őszi napsütésben, Kandahár zamatos őszibarackja és szőlője is messze földön híres. Nyugaton kevésbé ismert gyógyfüvek is megteremnek errefelé. Az országban három ritka háziállatot tenyésztenek: […]
Afganisztán A fenséges hegységek szabdalta Afganisztán Ázsia szívében fekszik. Indiába a Hajbár-hágón át vezet az út, de a szorosokon keresztül megközelíthetők a volt szovjet köztársaságok, így Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán is. Afganisztánon ősidők óta különböző seregek özönlenek át, feldúlva mindazt, ami útjukba akad. Dareiosz perzsa király (kb. Kr. e. 522-486), Nagy Sándor (Kr. e. […]
1973-ban Muhammad Záhir sahot államcsínnyel megbuktatták, így Afganisztánban közel 50 év után véget ért a királyság, s kikiáltották a köztársaságot. Öt évvel később Muhammad Daud elnököt is puccs során gyilkolták meg. Az ország élére a Nur Mohammed Taraki vezette marxista kormány került. 1979 szeptemberében Taraki ellen is államcsínyt hajtottak végre. Elkergették, s helyébe Hafizulláh Amin […]
A hosszú elzárkózás után Albánia óvatosan nyitogatja kapuit a külvilág felé Albánia népe mindig is elszigetelten élt a hegyvidéki országban, s a II. világháború után gyakorlatilag minden kapcsolata megszakadt a külvilággal. A külföldi hírek és könyvek terjesztését korlátozták, a külföldi utazásokat betiltották, s noha a turistákat beengedték az országba, az albánoknak nem volt tanácsos szóba […]