Afganisztán – Történelem, leírás magyarul

Afganisztán

A fenséges hegységek szabdalta Afganisztán Ázsia szívében fekszik. Indiába a Hajbár-hágón át vezet az út, de a szorosokon keresztül megközelíthetők a volt szovjet köztársaságok, így Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán is. Afganisztánon ősidők óta különböző seregek özönlenek át, feldúlva mindazt, ami útjukba akad. Dareiosz perzsa király (kb. Kr. e. 522-486), Nagy Sándor (Kr. e. 356-323), az arabok. Dzsingisz kán alatt (1162-1227) a tatárok, majd Timurlenk (1336-1405) csapatai foglalták el az országot. 1839-től 1897-ig a britek folytattak küzdelmet a Hajbár-hágó feletti uralmuk megőrzéséért. Végül 1979 karácsonyának napján megjelentek a szovjetek.

Afganisztán""

Jövetelük célja a gyenge marxista kormány támogatása volt, de ott maradtak a gyermekkoruktól kezdve fegyverekhez, véres villongásokhoz és törzsi összecsapásokhoz szokott elszánt felkelők gerillaháborúja idején is. Csupán két dolog fogta össze a törzseket: valamennyien muzulmánok voltak, és a hazájuk volt a tét. Modern harcászati eszközeik dacára a szovjetek jókora területeket nem tudtak bevenni. Kilenc év után távoztak, de Kabulban, a fővárosban még ekkor is dörögtek a fegyverek.

Afganisztán területe kb. 647 500 km2. Népessége rendes körülmények között 16 millió körül van, a szovjet inváziót követően azonban kb. 4 millióan a határokon túl, elsősorban Pakisztánban és Iránban kerestek menedéket. További 2 millió ember a városokba tömörült, ahol a szovjetek ugyan nem bombáztak, de a gerillák fegyverei elől itt sem volt számukra menekvés. Éjszakánként senki sem merészkedett ki a városból, még a szovjetek sem, mert a törzsek felfegyverzett tagjai állandóan a közelben ólálkodtak.

Afganisztán vadregényes ország, hegyek között megbúvó, zöld völgyekkel és düledező sárkunyhókkal. Mindössze kis része fekszik 1200 m-nél alacsonyabban, s nagy része felderítetlen. A Hindukus hegység láncai óriási torlaszként magasodnak az ország közepén. Csipkézett csúcsai K-en félhold alakban egészen 7690 m-es magasságig emelkednek. E kopár csücsök és széljárta síkságok látványa mindig is elbűvölte az utazót. A legtermékenyebb mezőgazdasági övezet É-on, az Amu-Darja folyó mentén terül el, amely 960 km-en természetes határt alkot Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal. Az ország D-i és DNy-i felének nagy része terméketlen sivatag.

Az időjárás rendkívül szélsőséges. A hőmérséklet nyáron D-en 49 °C-ra szökik fel, míg télen, a hegyekben akár -26 °C-ra is süllyedhet. A hőmérséklet-ingadozás egyetlen nap alatt elérheti a 30 oC-ot, a viharos szelek pedig hatalmas porfellegeket kavarnak. Eső csupán március és május között hullik, az év nagy részében az égbolt ragyogóan tiszta.

Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa. Lakosságának mindössze 30%-a írástudó, a várható átlagos élettartam 44 év. Az országnak csak 12%-a művelhető terület, mégis az emberek 70%-a parasztgazdaságokban dolgozik. Kétmillióan folytatnak nomád életmódot. követve juh- és kecskenyájaikat, bár ez a szám az elhúzódó háború következtében valószínűleg drasztikusan megcsappant.

A legnagyobb népcsoport, a pastu alkotja a lakosság felét, a másik felét a tádzsikok, hazarák, türkmének, üzbégek, nurisztániak, beludzsok, perzsák és kirgizek teszik ki. Úgy hangzik ez, mint valami névsorolvasás: azoké a seregeké, amelyek átvonultak e földön.

A törzsi versengés mindig megnehezítette az ország irányítását – régen éppúgy, mint napjainkban. Mindegyik csoport ragaszkodik önállóságához, kész marakodni szomszédaival, de egyik sem szívesen engedelmeskedik semmilyen központi halalomnak. Csak az elmúlt években történtek kísérletek arra. hogy kimozdítsák az országot a feudális törzsi szerveződésből. Az 1956-os ötéves tervet, amely az utak és a bányák fejlesztésére irányult, újabb követte. Megvalósulásával elérhetővé váltak az ország addig megközelíthetetlen, a külvilágtól elzárt részei.

E fejlődés során Afganisztán gondosan ügyelt arra. hogy ne részesítse előnyben sem a Keletet, sem a Nyugatot. Jó példája ennek az a csaknem 1600km-es út, amely D-en Herátból Kandahárba kanyarog, majd É felé Kabulba visz. Az utat részben az amerikaiak, részben a szovjetek építették, majd a munkák végeztével a kínaiak tartották karban.

Afganisztán modern időszámítása a 18. sz. közepén kezdődött, amikor az egyik törzs vezetője, Ahmad Sah Durráni (1747-73) egységes államot hozott létre nagyjából a mai Afganisztán területén. A 19. sz.-ban nagyhatalmak fenyegették az országot – É-on a cári Oroszország, K-en a britek Indiából. A britek ellen vívott első két afgán háborút (1839-42 és 1878-79) az a feltételezés robbantotta ki, hogy az ország vezetői az oroszoknak kedveznek. A brit haderők mindkétszer vereséget szenvedtek, de 1880-ban újból visszatértek, hogy kikényszerítsék azt a szerződést, amely átengedte nekik a Hajbár-hágó ellenőrzését. Nagy-Britanniát és Oroszországot egymás ellen kijátszva, Afganisztánnak – jóllehet brit befolyás alatt – sikerült megőriznie függetlenségét

1919-ben Amánulláh kán (aki 1926 után királynak tekintette magát) betört Indiába, miután a teljes függetlenségre irányuló követelését nem teljesítették. Döntést nem hozó csatározások (a harmadik afgán háború) után, 1921-ben az ország elnyerte függetlenségét. Afganisztán mindkét világháborúban semleges maradt, bár Pakisztánnal való viszonya India feldarabolása és Pakisztán függetlenné válása óta pattanásig feszült. Az afgánok ugyanis azt akarták elérni, hogy az Északnyugati határvidék tartomány pastu népe csatlakozhasson Afganisztánhoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük