Andorra – Történelem, leírás magyarul

A kicsiny síparadicsomok és a vámszabad kereskedelem jelentős bevételt hoznak ennek a Pireneusok láncai között megbúvó országnak

A Pireneusok K-i felének magaslatain, Franciaország és Spanyolország között terül el Andorra, a törpeállam, amelyet egészen mostanáig a feudalizmus korába visszanyúló törvények alapján kormányoztak. A hagyomány szerint Nagy Károly frank király és római császár adományozott függetlenséget a városállamnak a mór támadók visszaveréséhez nyújtott segítségéért cserébe. 1278-ban fejedelemség lett – valójában társfejedelemség, mivel a tisztségen a francia foix-i gróf és a spanyol urgeli püspök osztozott. Ennek az intézkedésnek az öröksége volt az a kormányzati rendszer, amelynek tagjait a franciák és a spanyolok delegálták (a két társfejedelem Franciaország elnöke és Urgel püspöke). Jelképes feudális hűségadót is kellett fizetniük évente váltakozva – Franciaországnak kb. 2 USA-dollárt, illetve Spanyolországnak kb. 8 USA-dollárt, ekkor a püspöknek külön járt hat sonka, hat sajt és 12 tyúk is. Bár Andorra ma már független állam, a „hercegek” szívesen megtartották társfejedelmi címüket. A helyi, 28 főből álló Völgység Tanácsát, amelynek feladata az 1993. évi alkotmány elfogadása óta a törvényhozás, az általános szavazati jog (feltétel a 18. életév betöltése) alapján választják. Mielőtt Andorra parlamentáris társfejedelemséggé vált, csak a 21. életévüket betöltött, második vagy harmadik generációs andorraiak szavazhattak. A külföldi származású, első generációs andorraiak csak 28. életévük betöltése után járulhattak az urnákhoz. Az irányítás valójában a nagy múltra visszatekintő családok fejeinek a kezében volt. Ma az alkotmány lehetővé teszi politikai pártok alapítását, de a régi családi kapcsolatok még mindig erősen befolyásolják a közéletet. Csak a bennszülött andorraiak szavazhatnak (a lakosság mindössze 20%-a).

Az ország felszínét gleccserek vájta, mély völgyek szabdalják, vizeit pedig a spanyolországi Segre folyóba torkolló Valíra vezeti el. Hegycsúcsai elérik az 1800-2900 m-t, a táj pedig lenyűgöző szépségű.

Évente kb. 13 millió turista látogat ide, hogy télen síeljenek, nyáron a hegyekben sétáljanak, és kihasználják a vámmentes vásárlás előnyeit. Andorra fő jövedelemforrása a turizmus és a vámszabad kereskedelem, amelyet postai bélyegek kiadásából és az Európa-szerte fogható Radio Andorrában leadott reklámokból származó bevételek egészítenek ki.

Az 1960-as és 1970-es évek jelentős bevándorlási hullámának hatására a 71 000 főnyi lakosságnak már csupán kb. az egyharmada született andorrai. A hivatalos és leginkább elterjedt nyelv a katalán, amely a provanszál nyelvjárásra hasonlít, és Spanyolország ÉK-i részén, valamint a szomszédos francia területen beszélik. Ezenkívül a francia és a spanyol nyelv is használatos.

A völgyek népe

Lakóinak többsége római katolikus. Hat völgyben élnek, s itt található a főváros – egyben vásárváros – Andorra la Vella is. Azok, akik nem a turizmusból élnek, juhot és szarvasmarhát tenyésztenek a magashegyi legelőkön, amelyek közös földek. A nyarakat a hegyek oldalában felállított átmeneti szállásokon töltik. Egyesek gabonát, zöldséget, burgonyát és dohányt termelnek a meredek lejtőkön fallal védett vagy teraszosított kicsiny földeken. Az élelmiszerek nagy részét azonban importálják. A Franciaországba és Spanyolországba történő csempészet virágzó, bár törvénytelen üzletág.

Jó néhány andorrai érzi úgy, hogy a hagyományos, nagy befolyású családi összefonódások, valamint a kormányzás feudális rendszere kizárják őt az Európa többi részén tapasztalt fejlődésből. A nők egészen 1970-ig nem rendelkeztek szavazati joggal, s a politikai pártokat sem ismerték el törvényesen, amíg az első írott alkotmányt 1993-ban jóvá nem hagyták.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük