Az 1950-es évekig a part menti városok gyöngy- és fűszerkereskedelemből éltek. A lakosság nagy része most is a partok közelében él, de a kőolaj és földgáz feltárása óta az Arab Emírségek a jövedelmekből a gazdaság rohamos ütemű diverzifikálását, a szociális körülmények javítását és a külföldi beruházásokat finanszírozza.
A fő ipari központ Abu Dhabi és Dubai. A part menti régi erődök között ma egy olajfinomító, cseppfolyós gázt és műtrágyát előállító üzemek, acélhengermű és alumíniumolvasztó, cementgyárak és egyéb építőanyagokat gyártó üzemek működnek. A virágzó építőiparnak köszönhetően az apró halászkikötők modern olajterminálokká, nagy hajók fogadására alkalmas kikötőkké váltak.
A városokban számos hagyományos arab épület helyén irodaépületekből álló új épülettömböket emeltek. Dubaiban található a 39 emeletes Nemzetközi Kereskedelmi Központ, modem repülőtere nemzetközi forgalmat bonyolít le. Valaha az ország területén alig léteztek egészségügyi és oktatási létesítmények; ma kórházak, rendelőintézetek, iskolák és egyetemek működnek. A sejkségeket korszerű úthálózat köti össze.
A part közelében a mezőgazdasági termelést kiterjesztették az oázisokon túlra is. Ezt azok az öntözőrendszerek tették lehetővé, amelyek a hatalmas tengervíz-sótlanító üzemek által előállított édesvizet használják fel. A homokdűnék között búza-, dohány- és lucernatáblák húzódnak meg. A kertek terméséből paradicsom, padlizsán és dinnye kerül a piacokra.
Korábban a fő fehérje forrás a hal volt, és a halászat ma is fontos ágazat, de a gazdákat szarvasmarha-tenyésztésre is ösztönzik. A Perzsa-öböl tiszta vizében sok a garnéla rák, a tonhal, a makréla, a szardella és a szardínia, sőt a vitorláshal és a cápa is Az emírségek élelmiszer-szükségletük 25%-át termelik meg.
A kalózkodás helyébe a teveversenyek, a solymászat és a birkózás izgalmai léptek, és népszerű sporttá vált a korcsolyázás a műjégpályákon. A teveversenyeket általában a sivatagi reggel hűvös óráiban tartják, részben kijelölt pályákon vagy rögtönzött találkozóhelyeken a sivatagban. A lelkes közönség terepjárókon követi az állatokat, amíg a győztesek elő nem bukkannak a homok- és porfelhőből. A sólymokat vadászatra idomítják, bár a túzok, a fő zsákmány egyre ritkább. Az ősi sportág mellett szenvedéllyel űzik és nézik a futballt – az ősi sejkségek ezen a téren is közelebb kerültek a nyugati életforma meghonosításához.
SZÁMOK ÉS TÉNYEK
Hivatalos név: Egyesült Arab Emírségek
Terület: 77 700 km2
Lakosság: 2 260 000
Népsűrűség: 29 fő/km2
Főváros: Abu Dhabi
Államforma: államszövetségi rendszerű monarchia, kinevezett parlamenttel
Pénznem: 1 dirham=100 fil
Nyelv: arab, angol (a kereskedelemben), hindu, urdu, perzsa
Vallás: muzulmán 96%, keresztény, hindu és egyéb
Éghajlat: sivatagi, magas páratartalommal; Sardzsa területén a januári középhőmérséklet 18 oC, az augusztusi 34 oC
Földhasznosítás: legelő 2%, egyéb (túlnyomórészt sivatag) 98%
Elsődleges nyersanyagforrások: kecske, juh, teve, gyümölcs, zöldség, hal, rák; kőolaj, földgáz
Fő gazdasági ágak: kőolaj-kitermelés, földgáz-cseppfolyósítás, cementipar, alumíniumkohászat, halászat, halfeldolgozás, hallisztgyártás
Fő exportcikkek: nyersolaj, földgáz, rák, halliszt
Nemzeti jövedelem/fő: 20 654 USA-dollár
Természetes szaporodás: 27 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 70 év, nők 74 év