Berlint a XIII. században kereskedők alapították. Szomszédja Cölln volt. A két település 1307-ben egyesült. A cöllni halászok – a hely nevét őrzi a mai Neukölln kerület – a Spree folyó egyik szigetén éltek. Berlin – a mai Mitte kerület helyén – piacok köré szerveződött. Az abban az időben épült Nikolaikirche és Marienkirche ma is dísze […]
A fal lebontása és a két önálló város eggyé válása a kultúra elképzelhetetlen gazdagságát és diverzitását eredményezte. Három operaházával, három nagy szimfonikus zenekarával és két nemzeti galériájával Berlin joggal büszke művészete lendületes újjáéledésére. A Tiergartenben kibővítették a Kulturforumot, a Spree közepén Múzeumszigetet (Museumsinsel) alakítottak ki, és új múzeumok nyíltak, mint például a Jüdisches Musem. A […]
Berlinben lépten-nyomon megidéződik, kézzelfoghatóvá válik a modem kori Európa történelme. Bármerre néz az ember, a XX. század valamelyik drámai eseményének nyomaira bukkan. A németek kiállításokkal, emlékművekkel, történelmileg jelentős épületek helyreállításával közszemlére teszik múltjukat – annak pozitív és negatív elemeit egyaránt. Mindez néha nyomasztóan hathat, de segíti a történelmi tragédiák feldolgozását, és lehetővé teszi a velük […]
A város keleti kerületei – Mitte, Pankow, Friedrichshain és Prenzlauer Berg – alkották egykor a sűrűn lakott városközpontot. A terület nagy bérházait becsmérlően Mietskasernen (bér-kaszárnya) névvel illették. Ezek voltak ihletői az 1920-as években Erwin Piscator és Bertolt Brecht híres proletárszínházának. A második világháborút követően, Berlin kettéosztásakor a kommunista kísérletet felvállaló szovjet szektorhoz került a többségében […]
Sok francia már 1968-ban kifejezésre juttatta elégedetlenségét a kapitalista rendszerrel és aggodalmát a társadalmi, környezeti problémák miatt. Sztrájkok és tüntetések zavarták meg az ország mindennapi életét Az aggodalmak egy része be is igazolódott az 1970-es kőolajválság után, amikor Giscard d’Estaing elnök és Raymond Barre miniszterelnök kemény intézkedésekkel megnyirbálta a gyárak fölös kapacitását elsősorban a vas- […]
1947-ben bevezették a tervgazdálkodást, hogy kézben tartsák a gazdaság talpra állítását és ösztönözzék a további növekedést. A nagy beruházások, amelyek részben az Egyesült Államokból származtak, lehetővé tették, hogy Franciaország behozza az elvesztett időt, és rendkívül rövid idő alatt ipari hatalommá váljék. Noha korábban lassú volt az ipari fejlődés, Franciaország (Nagy-Britannia és Spanyolország mellett) az elsők […]
A 20. sz.-ig a legtöbb iparág vidéki jellegű volt. A városok nagy része, kis piaci központ lévén erősen kötődött a mezőgazdasághoz. Franciaország nem élte át a gyárépítésnek és városi fejlődésnek azt az elsöprő hullámát, ami a viktoriánus Angliát átalakította. Néhány bányavidék, textilüzem és vaskohászati központ azonban mégis megjelent Észak- és Kelet- Franciaországban abban az időben. […]
Az amerikaiak – bármely más nemzetnél jobban – elsajátították azokat a módszereket, amelyek egy ilyen hatalmas országban szükségesek az élet könnyebbé tételéhez. Itt a legmagasabb az egy főre jutó gépjárművek száma: 100 lakosra átlagosan 55 gépkocsi jut. Az úthálózat több mint 7,5 millió km hosszú – „fizető” és ingyenes – autópályákból, valamint vidéki és városi […]
Franciaország különböző tájainak elrendeződése nagyjából egy Ny felé néző óriási amfiteátrumra emlékeztet. A „nézőtér” első sorait a Franciaország É-i és DNy-i részén elterülő nagy medencék és Bretagne félszigete foglalják el. A középső sorokat a Francia Középhegység (Massif Central) és a Jura uralják, míg a kakasülőt, az országhatár egy részét az Alpok és a Pireneusok alkotják. […]
A pezsgőzés és a 400 különböző sajt országa, amelyet festői falvak, kisvárosok és nyüzsgő metropoliszok tarkítanak – ez a francia kaleidoszkóp. Vess egy pillantást egy kávéház teraszára a párizsi Champs-Élysées forgatagában! Fordítsd a fejedet a Louvre, a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteménye felé, majd nézz a másik irányba, és megpillanthatod az Arc de Triomphe-ot, a […]