Románia – régi és új útikalauz adat részletek

A legtöbben saját autóval vágnak neki az útnak Románia felé, mi is ezt javasoljuk, illetve a kis buszos túra egy hivatásos sofőrrel egy ~ 20 fős megbízható kisbusszal szintén javasolható, a csomagok miatt egy profi kis utánfutót érdemes a busz után kötni. A tömegközlekedés a városokban szükség esetén egyszer-egyszer, vagy falvak között egy túra felgyorsításra belülre ok. A vonatot se javasoljuk a kényelmetlenségek miatt például a Budapest-Bukarest vonalon. Az EU, az Európai Unió része, de készüljünk fel rá, hogy néhány egyedi szabály/szokás, extra költségek és meglepetések itt is várnak ránk.

Romȃnia (román)

A 2021-es népszámlálás adatai szerint a teljes, területén 19053815 fő élt, ami 79.93/km²-es népsűrűségnek felel meg.

Területe: 238391 km²
Népessége, lakosság: ~21 590 000 fő (2003) 19 042 936 (2009)

Népsűrűsége: 90,6 fő/km2
Fővárosa: Bukarest (Bucureşti) 1 906 600 (2 210 800) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: dec. 1. (az 1918-as egyesülés emléknapja)
Közigazgatás: 41 megye (judeţ) 1 főváros

Románia is azon kelet-európai államok közé tartozik, ahonnan a kivándorlás erős volt (3-5 millió fő).

Magyarország Nagykövetsége, Bukarest:
Címe: Str. Jean-Louis Calderon nr. 63-65., 020034 Bucuresti
Telefon: +40 213 120073, ügyelet: +40 722 386 560 – mission.buc@mfa.gov.hu
Konzuli hivatal:
Tel.: +40 212 300 550, ügyelet: +40 758 221 558
Ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, csütörtök és péntek, 8:30-11:30 között.

Főkonzulátus Kolozsváron és Csíkszereda városában található. Tiszteletbeli konzul 2014-ben Adrian Christescu volt (Iasi, Jászvásár városában).

Fontosabb települések szálláshely ajánlóval: Jászvásár (Iaşi) 230 000 fő, Kolozsvár (Cluj) 316 400 fő, Temesvár (Timişoara) 316 100 fő, Konstanca (Constanţa) 309 000 fő, Sighişoara (Segesvár), Mediaş (Medgyes), Marosvásárhely (Targu-Mures), Szováta, Csernakeresztúr (Cristur), Nagyvárad (Oradea), Reşiţa (Resicabánya), Suceava (Szucsáva), é Craiova és Brassó (Braşov).

Városi lakosság aránya: 55,4%
Pénznem: román lej (1 lei=100 bani)
Nyelvek: román (hiv.), magyar, német
Népcsoportok: román 79%, magyar 8%, cigány 10%, német 0,3%, egyéb (ukrán, szerb, horvát, szlovák, cseh, görög, török, tatár… stb.) 2,7%
Vallások: ortodox 86%, római katolikus 5%, református 3,5%, pünkösdista 1,5%, egyéb protestáns 2%, görög katolikus 1%, mohamedán 0,5%, felekezet nélküli és egyéb 0,5%
Születéskor várható élettartam: férfiak 67 év, nők 74 év
Népességnövekedés: -0,21%
Csecsemőhalandóság: 18,88%o
Írástudatlanság: 3%
Férfiak/nők aránya: 0,95
Legmagasabb pont: Moldoveanu, 2543 m
Legfőbb folyók: Duna (Dunărea), Maros (Mureş), Szamos (Someş), Temes (Timiş), Olt, Zsil (Jiu), Szeret (Siret),Prut
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 6800 USD (2001)
Munkanélküliség: 9,1%
Munkaerő: 9,9 millió fő
Infláció: 34% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 15%, ipar 30%, szolgáltatások 55%
Exporttermékek: textil, lábbeli, fémek és fémtermékek, gépek és berendezések, ásványi anyagok, üzemanyag
Importtermékek: gépek, berendezések, üzemanyag, ásványok, vegyipari termékek, textil, ruházat
Főbb kereskedelmi partnerek: Olaszország, Németország, Franciaország, Törökország, USA, Oroszország

A Közép- és Kelet-Európa határán fekvő ország felszínét a Keleti- és a Déli-Kárpátok hatalmas, medencékkel tagolt vonulata uralja. A Kárpátok ívétől nyugatra az Erdélyi- középhegységig az Erdélyi-medence húzódik. Az Erdélyi-középhegység nyugat felé az Alföld síkjába simul. A Kárpátoktól délre, az Olténai- és Munténiai-dombságon túl a Havasalföld feltöltött síksága, keletre a Moldvai-dombság húzódik.
A mai Románia területén élt dákokról Hérodotos tett először említést az i. e. 5. században. Az i. e. 3. században dák államalakulatok jöttek létre, de őket az i. sz. 106-ban meghódították a rómaiak és tartományként (Dacia) birodalmukhoz csatolták. Dacia provincia 271. évi megszűnése után a népvándorlás évszázadaiban hun, gepida, avar és bolgár uralom alatt álltak a mai ország különböző területei. A valószínűleg a Balkán-félsziget déli részén kialakult román nép a 10-11. században vándorolt a Dunától északra eső területekre, Erdélybe csak a 12-13. században kezdtek beszivárogni. Az első önálló román államok, Havasalföld és Moldva a 14. század elején alakultak meg, a Magyar Királyság hűbéreseiként. Havasalföld 1394-tól Moldva pedig 1455-tól a Török Birodalom vazallus államai lettek. Több évszázados török uralom után a két fejedelemség 1859-ben egyesült, 1861-ben felvette a Románia nevet, majd 1881-ben kikiáltották a Román Királyságot, megalakult az egységes román állam. Románia az antant oldalán belépett az első világháborúba, miután a szövetséges hatalmak neki ígérték Erdély területét. A trianoni békeszerződés alapján 1919-1920-ban megkapta Magyarországtól Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti felét, Oroszországtól Besszarábiát és Ausztriától Bukovinát. Az így megalakult Nagy-Románia területe több mint kétszerese, lakossága csaknem háromszorosa lett a korábbi országénak. A második világháború után, a párizsi békeszerződés értelmében elvesztette Besszarábiát és Észak-Bukovinát, viszont a háború idején újra Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyt visszakapta. 1947-ben lemondatták a királyt, és kikiáltották a Román Népköztársaságot. Ceauşescu elnyomó rezsimje ellen a nép 1989 karácsonyán fellázadt, és véres forradalom után a diktátort kivégezték. 1989. december 27-én alakult meg az ország új, demokratikus kormánya.

Ásványi nyersanyagokban gazdag ország (kősó, kálisó, vasérc, mangán, bauxit, ezüst, arany). Legfontosabb vegyipari alapanyaga és egyben fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. Helyi és import vasércre és feketekőszénre épül a vaskohászat. A gépipar a vegyipart szolgálja ki ipari berendezések gyártásával (kőolajipar), de kiemelkedik a közlekedési és mezőgazdasági gépgyártás is. A hatalmas erdőségek a fa- és papíripar, a Duna-delta gazdag nádrengetege pedig a cellulózgyártás alapját képezi. Az ipar az erőltetett szocialista iparosítás következtében túlméretezetté vált, az önellátásra való törekvés fékezőleg hatott a külkereskedelemre. Fő folyója, a Duna a nemzetközi forgalomban is jelentős szerepet játszik, igaz a jugoszláviai háború és embargó erősen visszavetette a hajózást. A kontinentális éghajlatú medencékben és alföldeken létrejött mezőgazdaság vezető ága a növénytermesztés (kukorica, búza, cukorrépa, napraforgó, kender). Az állattenyésztés is fontos szerepet tölt be (szarvasmarha, juh. baromfi, ló, bivaly, selyemhernyó). A szocialista nagyüzemek feloszlatása után ismét a családi munkaerőre alapozott magángazdálkodás a meghatározó.

Fő városok: Sighişoara (Segesvár),  Mediaş (Medgyes), Marosvásárhely (Targu-Mures), Szováta, Csernakeresztúr (Cristur), Nagyvárad (Oradea), Reşiţa (Resicabánya), Suceava (Szucsáva), Craiova és Brassó (Braşov).

Leghíresebb tengerpartok Konstanca mellett pl.: Mamaia, Észak-Eforie, turisztikailag kiemelt helyek (nyáron).