Franciaország fő nevezetesség ajánló és adatok

Francia Köztársaság – France, République française (franciául)

Területe: 543 030 km²
Népessége: 64 812052 (2019-ben), korábban 62 793 432 (2010), 59 303 800 fő (2003)
Népsűrűsége: 119 fő/km² (2019)
Főváros: Párizs (Paris) 2 110 400 (11 330 700) fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: júl. 14. (a Bastille bevételének emléknapja, 1789)
Közigazgatás: 22 régió (région), a régiókon belül 96 megyére (department) oszlik
Fontosabb települések, és néhány kiemelt nyaralóhely: Marseille 820 700 (1 537 500) fő, Lyon 443 900 (1 671 200) fő, Toulouse 411 800 (978 300) fő, Nizza (Nice) 332 000 (946100) fő. Nantes 282 300 (721 000) fő, Chamonix, Saint-Tropez és Morzine, Montpellier, Bordeaux, Lille, Rennes és Strasbourg.

Városi lakosság aránya: 75%+ (meglehetősen magas, de eloszlik, kivéve Párizst és környékét, ahol a teljes lakosság 18%-a összpontosul, részletek és történeti adatok itt)
Pénznem: euro (1 euro=100 cent)
Nyelvek: francia, (hiv.), baszk, breton, elzászi, flamand, katalán, korzikai
Népcsoportok: francia 89% (ebből okszitán: provanszál, gascogne-i 21%), elzászi 2%, breton 1,5%, katalán 0.5%. cigány 0,5%, korzikai 0,5%, flamand 0,3%, baszk 0,2%, külföldi 5,5% (algériai 1%, portugál 1%, marokkói 1%, spanyol 1%, egyéb 1,5%)
Vallások: római katolikus 88%, mohamedán 5%, protestáns 2%, zsidó 1%, felekezeten kívüli és egyéb 4%
Születéskor várható élettartam: férfiak 75 év. nők 83 év
Népességnövekedés: 0,35% Csecsemőhalandóság: 4,41%o
Írástudatlanság: 1%
Férfiak/nők aránya: 0,95
Legmagasabb pont: Mont Blanc, 4807 m
Legfőbb folyók: Loire, Garonne, Rhône, Szajna (Seine), Saône, Rajna (Rhin)
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 25 700 USD (2002)
Munkanélküliség: 9,1%
Munkaerő: 26,6 millió fő
Infláció: 1,8% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 26%, szolgáltatások 71%
Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, repülőgép, műanyagok, vegyipari termékek, gyógyszeripari termékek, vas és acél, italok (bor)
Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, járművek, nyersolaj, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Kanada

A Nyugat-Európában fekvő országot nagyrészt természetes határok övezik, északon a Csatorna (La Manche) és az Északi-tenger, nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Pireneusok gerincvonulata határolja, majd hosszú partvonallal a Földközi-tengerrel érintkezik, sőt Korzika szigete (8862 km²) révén mélyen benyúlik annak nyugati medencéjébe, Korzika központi nagy városai Ajaccio délen (dél-nyugati parton), Bastia északon (észak-keleti part). A keleti határ az Alpok és a Jura hegység gerinceit, majd hosszú szakaszon a Rajna futását követi. Az ország területén kialakulásuk, domborzatuk és éghajlatuk alapján igen változatos nagytájak különülnek el. A Francia-középhegység (Massif Central) számos nagy francia folyó (Loire, Dordogne) forrásvidéke. A gleccserekben gazdag Nyugati-Alpokban emelkedik az ország és egyben Európa legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc. A hegységek (Pireneusok, Alpok. Massif Central, Ardennek, Vogézek) közé medencék, illetve árkok ékelődnek (Párizsi-. Garonne-medence, Saône-Rhône-árok).

A kelta gallok által benépesített Jelenlegi francia területek jelentős része Gallia néven az i. e. 58-51. között római provinciává vált. Az 1. században gyorsan terjedt a kereszténység, majd Róma hatalmának gyengülése után az 5. században a frank Klodvig alapította meg az első államot. A birodalom Nagy Károly uralkodásakor (766-814) érte el legnagyobb kiterjedését és virágzását, a Frank Birodalom Európa vezető hatalma volt. A12. században Nyugat-Franciaországot meghódították az angolok, és ezt csak az ún. százéves háborúban (1337-1453) sikerült visszaszerezni. A fejlődést tovább fékezték a l6. századi vallásháborúk, amelyek óriási veszteségeket okoztak Franciaországnak. A Bourbon-uralkodóház 1589-ben jutott trónra, ekkortól erősödött meg a központi hatalom, de kiéleződtek a belső feszültségek is. Az egyre súlyosbodó válság és a polgárság megerősödése vezetett a nagy francia forradalom kitöréséhez 1789-ben. Három évvel később megalakult az első Francia Köztársaság, amely 1804-ig, Napóleon császárrá koronázásáig maradt fenn. 1871 tavaszán a párizsi Kommün tíz hétig „uralkodott”, megalakítva a világ első munkáshatalmát. A második világháború idején a németek által megszállt Franciaországban egy fasiszta bábállam jött létre, amely az ország teljes felszabadulásakor, 1944-ben érte el bukását. A háború után, 1946-ban alapították meg a Negyedik Köztársaságot, amely 1958-ig létezett, és ez idő alatt 26 kormány váltotta egymást. A gyarmati felszabadító háborúk, elsősorban az algériai nép szabadságharca ellen fellépő reakció a polgárháború szélére sodorta az országot. 1958-ban az állam élére visszatért De Gaulle tábornok, akinek egyszemélyi hatalmára épülve megerősödött az ország, megalakult az Ötödik Köztársaság.

Ásványi nyersanyagok széles körben, de szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre (urán, kősó, kálisó, vasérc), energiahordozókban viszonylag szegény (kőszén az Ardennek előterében) ország. Energiafelhasználásának 3/4-ét atomerőművekben állítják elő. Az ipar foglalkoztatja a keresők 1/3-át, illetve állítja elő az export kb. 80%-át. Jelentősek a nagy hagyományokkal rendelkező, luxustermékeket (parfüm, divatcikkek, ital) előállító iparágak. Kiemelkedő az állami vásárlásokkal is ösztönzött csúcstechnikai termékek előállítása (repülőgépek, fegyverek, autók, atomerőművi berendezések, elektrotechnikai cikkek, gyógyszerek). A francia ipar szerkezetét a kis és középüzemek jellemzik, a nagyvállalatok meghatározott iparágakban (autó-, hajó-, repülőgép-, bányászatigép-gyártás, elektrotechnikai cikkek) jutnak vezető szerephez, ahol a termelésben való részesedésük elérheti a 100%-ot is. Nagy a külföldi vendégmunkások száma (a volt gyarmatokról), a belső munkanélküliség miatt egyre több embert próbálnak állami segítséggel hazatelepíteni. Franciaország mezőgazdasága igen korszerű, jó adottságokkal rendelkezik, bár a mediterrán országokkal szemben viszonylag magasabbak a termelési költségek, ami az EU-n belül sokszor értékesítési gondokat is okoz. Az ország nagy részén az óceáni éghajlat érvényesül, e részeken az állattenyésztésé a vezető szerep (belterjes szarvasmarha-tenyésztés). A jó minőségű tejből készülnek a világhírű sajtok. A szántókon főként búza (Európa első búzaexportőre), kukorica, cukorrépa terem. A mediterrán tájakon zöldség és gyümölcs, olajbogyó, valamint a mandula dominál. A híres parfümök alapanyaga a déli területekről származó illóolaj (levendula, rózsa). Szőlő- és bortermelésben is élen jár, termékei (pezsgő, konyak, vörösborok) világszerte keresettek. Az egyik legjövedelmezőbb szolgáltatási ágazat a turizmus. A nyári hónapokban a Côte d’Azur és az Atlanti-óceán partvidéke a leglátogatottabb, télen az Alpok síparadicsomai. Az ország közlekedési hálózata igen fejlett, kiemelkedő az építése idején (1981) a Föld leggyorsabb, manapság Európa leggyorsabb vonata, a TGV.