Vidéken kevesebb mint ötmillió háztartás maradt, és ezek kétharmadának jövedelme inkább a részidős gyári vagy hivatali munkából, mintsem a földből származik. Az átlagosan 1,4 ha-os farmok nem jövedelmezők, de az adókedvezmények és a magas (a világpiacit kb. ötszörösen felülmúló) rizsárak bizonyos mértékű mezőgazdasági fejlődést biztosítanak. A japánok életszínvonaluk emelkedésével egyre kevesebb rizst fogyasztanak, más élelmiszereket […]
Japán háború utáni látványos gazdasági teljesítménye számos tényezővel magyarázható, de mindenekelőtt azzal, hogy a munkaerő megbízhatóbb, lelkiismeretesebb, képzettebb, mint a legtöbb más országban. Bár a tankötelezettség csak 15 éves korig tart, a gyerekek több mint 90%-a elvégzi a középiskolát. Egyharmaduk egyetemre is jár, ahol sokan szereznek tudományos fokozatokat az iparral közvetlen kapcsolatban álló tárgyakból. A […]
A városi élet Izraelben Az izraeliek kb. 90%-a olyan városi övezetekben él, mint Jeruzsálem, Tel Aviv-Jaffa, Haifa. Kb. 1875-ig Jeruzsálem négy elkülönülő – zsidó, keresztény, muzulmán és örmény katolikus – negyedből álló, fallal körülvett város volt. Később, a zsidó népesség gyarapodásával új kerületek létesültek a falakon kívül. Az izraeli függetlenségi háború után, 1948-ban Jeruzsálemet felosztották. Az óváros […]
Az arabok ellenséges érzülete történelmi okokkal magyarázható. Független zsidó állam több mint 2600 évig nem létezett. Akkortól, hogy az asszírok Kr. e. 772-ben meghódították az ősi Izraelt. 1948-ig, a mai Izrael létrejöttéig az ország egymást követő birodalmak része volt. A rómaiak elleni zsidó felkelések – Kr. e. 66-ban, Kr. u. 70-73-ban és 132-35-ben – az […]
A mecset, a bazár és az otthon az iráni emberek életének három központja. A lakosság túlnyomó többsége síita: az iszlám vallás két fő ága közül a második híve. Abban különböznek a másik fő csoporttól, a szunnitáktól, hogy Alit, Mohamed próféta vejét első örökösének tekintik, míg a szunniták számára Ali csupán a negyedik a tanok továbbvivőinek […]
Az iszlám fundamentalizmus és a nacionalista buzgalom veszélyes vihargócot hozott létre a közel-keleten Párizs, 1979 eleje. Magas, tekintélyt parancsoló, szakállas alak lép fel az Air France teheráni járatára. A sah által száműzött, közel 80 éves Ruholta Khomeini ajatollah, muzulmán vallási vezető indul vissza hazájába, hogy élére álljon a vallási forradalomnak. A mesés „Páva-trón” megüresedett, Mohamed […]
Az arab világot megosztó alapvető vita Ali (Mohamed unokatestvére és veje, 602-661) jelentőségéről szól. A szunniták, akik közé a világ muzulmánjainak 85%-a tartozik. Alit Mohamed próféta után a negyedik legfontosabb személyként tartják számon, míg a síiták szerint Ali leszármazottai a Próféta igazi örökösei. Irán síita állam és fanatikus, a szunnita Szaddám Huszeint, az iraki elnököt […]
Irak éket alkot Szíria és a Perzsa-öböl között. Határait csaknem végig szárazföld veszi körül, egyedül a Sett-el-Arab csatorna jelent számára kijárást a Perzsa-öböl felé, amely a Tigris (1840 km) és az Eufrátesz (2720 km) találkozásánál kezdődik. É-on Kurdisztán hegyei, amelyek elérik a 4168 m-es magasságot, átnyúlnak Törökországba és Iránba. A hegyeket az év csaknem hat […]
Irak története tükröződik népessége etnikai összetételének sokszínűségében. Ez a sokféleség felekezeti feszültségeket eredményezett, ami egyes vélemények szerint kormányozhatatlanná teszi az országot, és hozzájárul ahhoz, hogy egy diktátor, történetesen Huszein, ilyen hosszú időn keresztül magánál tudja tartani a hatalmat. Bár a lakosság háromnegyed része arab, ők is megoszlanak a kisebbségben lévő, de ennek ellenére a politikai […]
Vajon miért szent a tehén? A teheneket a hindu szent emberek kezdeményezésére nyilvánították a hindu vallás szent állataivá még évszázadokkal ezelőtt, hogy megmenthessék az állatokat a levágástól. A tehenek és tulkok a falu életének nélkülözhetetlen elemei. Húzzák az ekét, segítenek a rizsföldek megművelésében, s elhúzzák a piacig a gazda szekerét. Néhol még a gabonát is […]