Irak története tükröződik népessége etnikai összetételének sokszínűségében. Ez a sokféleség felekezeti feszültségeket eredményezett, ami egyes vélemények szerint kormányozhatatlanná teszi az országot, és hozzájárul ahhoz, hogy egy diktátor, történetesen Huszein, ilyen hosszú időn keresztül magánál tudja tartani a hatalmat. Bár a lakosság háromnegyed része arab, ők is megoszlanak a kisebbségben lévő, de ennek ellenére a politikai hatalmat gyakorló szunnita és a többségi síita felekezet között. A sokféle egyéb kisebbség a hajdani lakók vérét hordozza magában. É-on törökök, örmények és a számbeli fölényt élvező kurdok élnek. A kurdok fegyveres függetlenségi mozgalma hosszú ideje gyengíti Irakot.
A sumer ábrázolásokon látható széles, lapos arcot még ma is megtaláljuk a mocsári arabok között, akik tutajra épített házakban éltek Irán D-i részének nádasaiban és lagúnáiban, amíg menekülésre nem kényszerítették őket. Főleg Iránba távoztak. A szabeusok szektája Keresztelő Jánost, Jézus előfutárát tartja különösen nagy becsben, legfőbb rítusuk a gyakori keresztelkedés. A jazidiak vallása pogány, iszlám és keresztény elemeket tartalmaz.
Bár az arab a legfontosabb nyelv, a kurdot és a törököt is jelentős számú kisebbség beszéli. Sokan beszélik az angolt, ami főleg a brit befolyásnak köszönhető. A hivatalt viselő osztályok, például a közhivatalnokok klubéletet élnek, ami szintén brit hagyomány. Ha az idegent vendéglátója meghívja klubjába, az az elfogadás udvarias jele. Az iraki nők nagyobb szabadsággal rendelkeznek a legtöbb arab országban élő társaiknál.
Irak többek között a fiatalok országa is: a 20 milliós lakosság csaknem 42%-a 15 év alatti. Gyönyörű látvány, amikor a tavasz érkeztével az É-i vidékek asszonyai felveszik a szivárvány minden színében pompázó öltözeteiket, s hozzá a karkötőket és a bokapereceket.
Az édenkert mesés vidéke, az ókori világ egykori magtára két pusztító háborúban herdálta olajkincsét.
A hajdani Babilónia és Asszíria földje, a föld, amelyről a legendás Ezeregyéjszaka meséi szólnak, kétszeresen is áldott: olajjal és két nagy folyójának vizével. Olajkincse, amelyet 1926-ban fedeztek fel, a Föld legnagyobb olajtartalékai közé tartozik, az 1991-es Öböl-háborúig a belőle származó haszon az állam jövedelmének csaknem felét tette ki. Az utóbbi pár évben a háború következményei és az ENSZ szankciói miatt az ország az éhezés szélén áll.
A Tigris és az Eufrátesz folyó termővé teszi a sivatag egy földsávját. Az Édenkert, az emberiségnek a Biblia szerinti első otthona a két folyó találkozásánál, valahol Baszra közelében lehetett.
Irak gazdagságát az olaj, létfenntartását a víz biztosítja. Az életszínvonal gyors javulásával járó fejlődés azonban, amelyet az olajárak 1970-es évekbeli emelkedése tett lehetővé, veszélybe került az 1980-as években az Iránnal folytatott háború és az 1986-os nagy olajáresés miatt. A háború havonta 1 milliárd USA-dollárba került, és az összecsapásokban több mint 100 000 iraki halt meg vagy szenvedett sérülést. A pusztító háború után két évvel, 1990-ben Irak megszállta Kuvaitot, ami a második Öböl-háborúhoz vezetett. Az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi haderők gyorsan térdre kényszerítették Irakot. A vereség megszégyenítő feltételeket hozott számára: a győztesek elrendelték a tömegpusztító fegyverek leszerelését, az ország rendszeres ENSZ-ellenőrzését. A szigorú szankciók következtében Irak ezután csak illegálisan tudott olajat eladni külföldön.
