Szlovénia érdekes adatok, látnivaló keresés útikalauz

Szlovénia

Szlovén Köztársaság
Slovenija, Republika Slovenija (szlovén)
Slovenia, Repubblica di Slovenia (olasz)

Útikalauz bevezető, részlet:

A Közép-Európa peremén fekvő ország területén futnak össze az Alpok és a Dinári-hegyvidék láncai. Északon tipikus alpesi hegységek (Júliai-Alpok, Karavankák, Kamniki-Alpok, Pohorje) húzódnak jégvájta völgyekkel, meredek sziklafalakkal. Az ország nyugati és déli részén a Dinári-hegyvidék láncai találhatók. Földünk legtipikusabb karsztterületével (hatalmas barlangrendszerekkel, víznyelőkkel/dolinákkal), a Karszt-hegységgel. Sík vidékek csak az ország keleti részén, a Mura mentén, délkeleten a Krka és Száva mentén, valamint az Isztria-félsziget északi részén találhatók. Csodálatos kirándulóhely, ahová az egész világból érkeznek egyre többen túrázni, nyaralni.

Területe: 20 273 km²
Népesség, lakosság: 1 951 500 fő (2003) 2 050 000 (2009)Szlovénia fotó
Népsűrűsége: 96,3 fő/km²
Fővárosa: Ljubljana  258 000 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Fő nemzeti ünnep: június 25. (a függetlenség napja, 1991)
Állami ünnepek
— Újév január 1-2. Kettős munkaszüneti nap, két nap.
– Február 8. 1942 óta a szlovén kultúra ünnepe
– Húsvét Hétfő
– Április 27. A szlovén Felszabadítási Front alapításának az ünnepe (1941), a megszállók elleni felkelés napja. Munkaszüneti nap.
– Június 25. A függetlenség kikiáltásának napja (1991). A szlovén állam ünnepe, munkaszünet.
– Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja. Munkaszüneti nap.
– Október 31. A reformáció emlékünnepe. Munkaszüneti nap.
– November 1. Az emlékezés napja.
– December 25. Karácsony.
– December 26. A függetlenségről tartott népszavazás (1990) emléknapja.
Közigazgatás: 12 körzet (pokrajina) A körzeteket gazdasági-statisztikai okok miatt hozták létre, ezeken belül 58 járás (obtina) van

Fontosabb települések, látnivalók és szállás kereső ajánlók: Maribor 92 400 fő, Cilli (Celje) 37 300 fő, Kranj 35 200 fő, Velenje 26 500 fő, Koper 23 200 fő, Portorož, Bled , Piran, Kranjska Gora, Izola, Postojna (barlangok, folyók és erdők) és Ankaran.
Városi lakosság aránya: ~64 %
Pénzneme: EURO. Tolár (1 tolar=100 stotin) volt 1991. október 8-ától, amikor felváltotta a jugoszláv dinárt, 2006. december 31-éig, ekkor vezették be az EURÓ-t.
Nyelvek: szlovén (hív.), regionálisan hiv.: magyar, olasz
Népcsoportok: szlovén 91%, horvát 3%, szerb 2%, bosnyák 1%, egyéb 3% (közülük magyar 15 000 fő)
Vallások: római katolikus 90%, ortodox 2%, mohamedán 2%, protestáns 1%, egyéb 5%
Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 79 év
Népességnövekedés: 0,14%
Csecsemőhalandóság: 4,47%o
Írástudatlanság: 1%
Férfiak/nők aránya: 0,96
Legmagasabb pont: Triglav, 2863 m
Legfőbb folyók: Dráva (Drava), Száva (Sava), Mura, Kulpa (Kolpa), Krka, Savinja, Vipava
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 18 000 USD (2002)
Munkanélküliség: 11%
Munkaerő: 857 400 fő
Infláció: 7,4% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 36%, szolgáltatások 61%
Exporttermékek: iparcikkek, gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, élelmiszer
Importtermékek: gépek, közlekedési eszközök, iparcikkek, vegyipari termékek, üzemanyag, kenőanyagok, élelmiszer
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Horvátország, Ausztria, Franciaország, Magyarország és Oroszország.

Szlovénia mai területén a 6. században jelentek meg a szláv törzsek. A szlovének elődeinek tartott karantánok állama a 8. századtól a Frank majd a Német-római Birodalom része lett (Karantán, majd Krajnai Őrgrófság. A15. századtól a megerősödő Habsburg Birodalom uralta a szlovének lakta területeket. Az első világháború után, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával Ausztria és Magyarország (Vas és Zala megyék délnyugati csücske) szlovénlakta részei csatlakoztak a megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához. A második világháború után Szlovénia az újjáalakuló Jugoszlávia tagköztársasága lett. 1991. június 25-én a függetlenségi mozgalmak hatására kikiáltotta függetlenségét. Az országot ekkor jugoszláv szövetségi csapatok szállták meg, de július végén távoztak az országból. Az ország 2004. május 1-jétől az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagállama.

Az ország hegységei ércekben bővelkednek (vas, ólom és cink ércei). Energiát a szén és a vízenergiában gazdag folyók biztosítanak. Legfontosabb iparágai a színesfémkohászat, a gépgyártás (jármű, műszer, háztartási gépek) és a textilipar. Fejlett műszaki kultúra és szakképzett munkaerő biztosítja az exporttermékek kiváló minőségét. Mezőgazdaságában az állattenyésztésé a vezető szerep (szarvasmarha). A szántókon gabonaféléket, burgonyát és cukorrépát termesztenek. Az erdőgazdálkodás és fakitermelés jelentős, termékei az export fontos tételei (bútor). Idegenforgalmilag a hangulatos tengerparti, hegyvidéki üdülőhelyek, hatalmas barlangrendszerek (Postojnai-cseppkőbarlang, Škocjani-barlang kiemelt látnivalók) jelentősek.

Tengerparti települések ITT: a rövidke, de annál inkább híresebb tengerparti szakasz nyaralóhelyei, magánszállás és szálloda kereső.

Szlovénia turizmusa, folyamatosan bővülő több nyelvű portál: www.slovenia.info. Program ajánlók, friss adatok, események és hírek. Részletes szállás és étterem ajánló, fórumok, utazási irodák. Gyógyfürdők, wellness és termál fürdők az egész országban.

Kérdések és válaszok
Gyerekkel, gyerekekkel nyugodtan utazhatunk, itt a nagyobb gyerekek komoly inspirációt kaphatnak a helyi sportos és aktív gyermekek láttán, a kisebb gyermekek pedig az erdei friss levegőtől biztosan nem sérülnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.