Macedón Köztársaság (Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság)
A 2015-ben eldurvult migráns, megszálló és népvándorló áradat kapcsán jobban felfigyeltünk rá. Bajorország egy kereskedelmi és ipari együttműködő partnere, forrongó hely az albán kisebbség által. Ohrid városát, és a híres tó környékét ajánljuk mindenképpen meglátogatni, több mint egy unalmas világörökségi emlék, amiket itt találhatunk. Mi a látottak alapján Szerbiánál békésebb, biztonságosabb országot tapasztaltunk, erről sok holland turista tudna mesélni, ők kifejezetten szeretik.
Makedonija, Republika Makedonija (macedón)
Maqedonia, Republika e Maqedonisё (albán)
Területe: 25 433 km2
Népessége, lakosság: 2 114 500 fő (2003) – 2 114 550 (2009) – (2014) 2,07 millió
Népsűrűsége: ~83 fő/km2
Fővárosa: Szkopje (Skopje) 452 500 (587 300) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: aug. 2. (a felkelés napja. 1903)
Közigazgatás: 29 járás (srez) és a főváros
Fontosabb települések: Bitola 84 400 fő, Kumanovo 78 900 fő, Tetovo 60 800 fő, Prilep 56 900 fő, Ohrid 47 700 fő (a híres tónál) és Veles 45 200 fő, Mavrovo.
Városi lakosság aránya: 59,9%
Pénznem: dénár (1 denar=100 deni), euro (1 euro=100 cent)
Nyelvek: macedón, albán (mindkettő hiv.), török, szerb
Népcsoportok: macedón 60%, albán 30%, török 4%, szerb 1%, cigány 3%, bosnyák 1%, egyéb 1%
Vallások: ortodox 63%, szunnita mohamedán 35%, egyéb 2%
Születéskor várható élettartam: férfiak 72 év, nők 77 év
Népességnövekedés: 0,41%
Csecsemőhalandóság: 12,54%o
Írástudatlanság: nincs adat
Férfiak/nők aránya: 1,0
Legmagasabb pont: Korab, 2764 m
Legfőbb folyók: Vardar, Fekete-Drim
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 5000 USD (2002)
Munkanélküliség: 35%
Munkaerő: 1.1 millió fő
Infláció: 4% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 31%+, szolgáltatások 57%
Exporttermékek: élelmiszer, italok, dohány, különböző kézműves termékek, vas és acél
Importtermékek: gépek és berendezések, vegyipari termékek, üzemanyag, élelmiszeripari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Szerbia és Montenegró. Németország, USA, Olaszország, Görögország, Ukrajna, Oroszország. Albánia-val is van kapcsolata, de ez még sokat javulhat.
Macedónia felszínét a hegyek uralják, sík területek csak a folyóvölgyekben (Vardar, Bregalnica, Sztrumica) és a karsztos hegységekbe mélyülő medencékben (Tetovoi-, Bitolai-polje) vannak. A Vardartól nyugatra a Dinári-hegyvidék, keletre a Szerb-Macedón-rögvidék vonulatai húzódnak.
Történelem, története:
A Balkán-félsziget északi-középső részén elterülő állam területe az ókorban a Makedón Királyság része volt, amely Nagy Sándor uralkodása alatt rövid életű világbirodalommá fejlődött. Halála után a terület feldarabolódott, majd az i. e. 148-ban római provincia lett. Az i. sz. 395-tól a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. A szláv népek a 6. századtól telepedtek meg területén, és bizánci hatásra felvették a kereszténységet, (Bizánc a 7. században megszállta a területet). A 14. században Szerbia uralma alá került. 1371-ben a törökök szállták meg, és tartották hatalmuk alatt az 1912-1913-as balkáni háborúig, amikor a törököket kiűzték. A terület nagyobb része Szerbiához került, kisebb részén pedig Bulgária és Görögország osztozhatott. Szerbia 1918-ban Dél-Szerbia néven bekebelezte Macedóniát, így lett a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, majd a szövetségi köztársaság megalakulása után annak tagköztársasága lett 1946-ban. Területére igényt tartott Bulgária és Görögország, ezért okozott konfliktust Macedónia függetlenségének kikiáltása 1991-ben. Ennek ellenére az országot, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven, 1994-ben felvették az ENSZ-be. Görögország 1995-ben állapodott meg az új állammal, és feloldotta az ellene hozott gazdasági embargót. A területén élő albán kisebbség 2001-ben polgárháborús állapotot idézett elő a koszovói albánok támogatásával. Néhány hónappal később a macedón kormány megállapodott a helyi albán kisebbséggel (az albán nyelvet hivatalossá tették az új alkotmányban, és további jogokat biztosítottak).
Gazdasága elég fejletlen. A bányászott színesérceket a kiskapacitású kohászat dolgozza fel. Szerény mértékű gépgyártással rendelkezik. Az erősen tagolt hegyvidékeken juhokat és kecskéket legeltetnek. A völgyekben, medencékben öntözéssel gabonát, gyapotot, rizst, dohányt és szőlőt termesztenek. Az ipar főleg a mezőgazdasági termékeket dolgozza fel (élelmiszer-, textil-, dohányipar). Az egykori Jugoszlávia legfejletlenebb állama volt. A szövetségi állam széthullása után megszűntek a központi kormányzat támogatásai, és az ebből származó gazdasági előnyök. Macedónia kb. 5%-al járult hozzá a szövetségi nemzeti jövedelemhez. Az infrastruktúra hiánya, a legjelentősebb külkereskedelmi partnere, Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó, valamint a görög gazdasági embargó kedvezőtlenül befolyásolta a macedón gazdaságot egészen 1996-ig. A nemzeti jövedelme azóta kismértékben növekedett, javul, a magas munkanélküliség és a korrupció továbbra is komoly problémát okoz.