Ukrajna magyar útleírás adatok, útikalauz

Ukrajna Magyarországgal szomszédos ország, mégis többnyire alig tudunk valamit róla.

Ukrajina (ukrán)

Területe: 603 700 km2
Népessége, lakosság: 47 637 300 fő (2003) 48 457 000 (2010)
Népsűrűség: 78,9 fő/km2Ukrajna
Főváros: Kijev (Kiiv/Kijiv) 2 588 400 (3 296 100) fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: aug. 24. (a függetlenség napja, 1991)
Közigazgatás: 24 terület (oblaszty), 1 autonóm köztársaság (Krím), 2 területi jogú város
Fontosabb települések, szállásfoglalás, hotel ajánlók linkje is: Harkiv (Kharkov, Kharkiv) 1 435 200 (1 657 400) fő, Dnyipropetrovszk (Dnepropetrovsk) 1 025 700 (1 387 500) fő, Odesza (Odesa) 1 022 300 (1 098 000) fő, Doneck (Donets’k) 984 900 (1 699 500) fő, Sevastopol, Lviv, Simferopol’, Boryspil’ és Bukovel.
Városi lakosság aránya: 71%, magas
Pénznem: hrivnya (1 hrivnya=100 kopek)
Nyelvek: ukrán (hiv.), orosz, román, lengyel, magyar
Népcsoportok: ukrán 78% (közülük ruszin 2%), orosz 17%, román-moldován 0,8%, fehérorosz 0,6%, cigány 0,5%, krími tatár 0.5%, lengyel 0,4%, magyar 0,4%, bolgár 0,4%, egyéb 1,4%
Vallások: ortodox 80%, görög katolikus 11%, római katolikus 1%, zsidó 1%, egyéb 7%
Születéskor várható élettartam: férfiak 61 év, nők 82 év
Népességnövekedés: -0,72%
Csecsemőhalandóság: 21,14%o
Írástudatlanság: 2%
Férfiak/nők aránya: 0,86
Legmagasabb pont: Hoverla, 2061 m
Legfőbb folyók: Duna, Dnyeper, Dnyeszter, Északi-Donyec
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 4200 USD (2001)
Munkanélküliség: 3,6%
Munkaerő: 22 millió fő
Infláció: 12% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 13%, ipar 40%, szolgáltatások 47%
Exporttermékek: fémek, színesfémek, üzemanyag, kőolajtermékek, gépek, berendezések, élelmiszerek
Importtermékek: energia, műszaki berendezések és alkatrészek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Oroszország, Törökország, Németország, Türkmenisztán, USA

Az ország túlnyomó része a Kelet-Európai-síkvidékhez tartozik, amelyen az egyhangú síkságok (Tengermellék, Dnyeper-síkság) közül alacsony dombságok (Donyec-. Azovi-, Dnyeper-, Podóliai-, Volhiniai-hátság) emelkednek ki. Délen a Krím-félsziget ékelődik a Fekete- és az Azovi-tenger közé. Nyugaton az Északkeleti-Kárpátok húzódnak. A Kárpátok nyugati előterében (Kárpátalja) az Alföld peremvidéke is az országhoz tartozik.

A mai állam területének északi és nyugati része a 9-12. században a Kijevi Nagyfejedelemség magja volt. Felbomlása után a nyugati rész az Önálló Halics-Volhíniai Fejedelemséget alkotta, amely 1340-ben Lengyelországhoz került. 1386-tól majdnem egész Ukrajna a Lengyel-Litván Királyság része lett. 1654-ben Oroszországhoz csatolták, majd Lengyelország felosztásakor a maradék területek Oroszország (Volhínia) és Ausztria (Galícia) részévé váltak. II. Katalin cárnő uralkodása idején az addig török uralom alatt álló sztyepvidék a Krímmel együtt Oroszországhoz került. 1918-ban Szovjet-Oroszország a breszt-litovszki békében kénytelen volt elismerni Ukrajna függetlenségét, amely csak egy évig tartott. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot 1919 decemberében alapították meg, majd egy évvel később katonai és gazdasági szövetséget kötött Oroszországgal, és 1922. december 20-án megalakították a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. 1945. július 29-én egy szovjet-csehszlovák megállapodás keretében a két világháború között Csehszlovákiához tartozó észak-kelet-magyarországi terület (Kárpátalja) az Ukrán SzSzK részévé vált. Ukrajna az ENSZ megalakulásakor annak önálló tagállama lett 1946-ban. 1991. december 5-én a Legfelsőbb Tanács egyhangúan elutasította az 1922-es szerződést, és Ukrajna újra függetlenné vált. Ukrajna a Független Államok Közössége alapító tagja volt 1991 decemberében. A függetlensége óta egyre erőteljesebb kapcsolatokat ápol a nyugati országokkal, és fokozatosan építi le az Oroszországtól való függőségét.

Földje ásványkincsekben rendkívül gazdag (vasérc, mangán, kőszén, kőolaj, földgáz). A bányák közelében jelentős nehézipari bázis épült ki (Donyec-medence). Fontos ágazatai a gépkocsigyártás, kohászati, bányászati berendezések előállítása, mozdonyok, mezőgazdasági gépek gyártása. A szakképzett munkaerőre dinamikusan fejlődő szerszámgépgyártás, vegyipar, elektronikai alkatrészek gyártása támaszkodik. Ipari termékeinek színvonala (pl. gépkocsi) elmarad a nemzetközi követelményektől, nagyfokú modernizációra van szüksége, hogy a világpiacon elfogadható legyen. Tengeri kapuja, legnagyobb kikötője Odesza. Kontinentális éghajlatú, kitűnő talajadottságú szántóföldjein főleg gabonaféléket kukoricát, cukorrépát, napraforgót és zöldségféléket termesztenek. Elterjedt a szarvasmarha és sertéstenyésztés is. A mezőgazdaság értékesítési gondokkal küzd, hiszen az EU piacain nehezen tudnak teret nyerni, a volt szovjet piac pedig nem fizetőképes.

Utazás Ukrajna

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük