Lett Köztársaság
Latvija, Latvijas Republika (lett) – Latvijas Respublika (litván) – Reszpublika Latvija (orosz)
A Baltikum jó nyári kirándulóhely, júliusban szép időben ragyog minden, szép a természeti környezet.
Területe: 64 598 km2
Népessége, lakossága: 2 290 100 fő (2003) 2 268 600 (2008)
Legnagyobb városainak 2017-es állandó lakos adatai: 1 Rīga 641.423
2 Daugavpils 84.592
3 Liepāja 69.443
4 Jelgava 56.743
5 Jūrmala 48.606
6 Ventspils 35.362
7 Rēzekne 28.174
8 Ogre 23.533
9 Valmiera 22.961
10 Jēkabpils 22.412
Ha megkérdik, hogy „Hol van Ogre?”, akkor a válasz, hogy Lettországban. Amúgy a mesékben: hu.wikipedia.org/wiki/Ogre.
Átlagos népsűrűsége körülbelül: 35,5 fő/km²
Főváros: Riga (Riga) 657 ezer fő (828 ezer fő is volt korábban, utána csökkent a 80-as évektől)
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: nov. 18. (a függetlenség napja, 1918)
Közigazgatás: 26 megye (rajon)
Fontosabb, nagy települések: Daugavpils 111 700 fő, Liepaja 82 300 fő, Jelgava 56 600 fő, Jurmala 52 000 fő és Ventspils 40 700 fő.
Városi lakosság aránya: 73%
Pénznem: lats (1 lat=100 santim)
Nyelvek: lett (hiv.) litván, orosz
Népcsoportok: lett 58%, orosz 30%, fehérorosz 4%. ukrán 3%, lengyei 2%, litván 1%, egyéb 2%
Vallások: evangélikus 44%, római katolikus 20%, orosz ortodox 33%, egyéb 1%, felekezeten kívüli 2%
Születéskor várható élettartam: férfiak 63 év, nők 75 év
Népességnövekedés: -0,77%
Csecsemőhalandóság: 17,96%o
Írástudatlanság: 1% alatt
Férfiak/nők aránya: 0,85
Legmagasabb pont: Gaizina-Kalns, 311 m
Legfőbb folyó: Daugava
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 8300 USD (2002)
Munkanélküliség: 7,6%
Munkaerő: 1,1 millió fő
Infláció: 2% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 26%, szolgáltatások 70%
Exporttermékek: fa és faipari termékek, gépek és berendezések, fémek, textil, élelmiszer
Importtermékek: műszaki berendezések és felszerelések, vegyipari termékek, üzemanyag, járművek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Egyesült Királyság, Svédország, Oroszország, Litvánia, Finnország.
A Balti-alföld középső részén fekvő ország túlnyomó része 100 m-nél is alacsonyabb, hullámos alföld, amelybe mélyen benyúlik a Rigai-öböl.
A lett törzsek a német Livóniai Lovagrend uralma alatt éltek 1501-ig, amikor Lettország lengyel és svéd kezekbe került. 1721 és 1795 között az Orosz Birodalom foglalta el. Az első világháború idején az ország egy részét a németek foglalták el a másik felén a szovjetek kerültek hatalomra 1917 decemberében, 1918 februárjában azonban ezt megdöntötték a németek, akik ezáltal az egész országot uralták. A németek kivonulása után, 1918-ban demokratikus kormányt juttattak hatalomra, amit 1934-ben egy puccs döntött meg. A második világháborúban a szovjet csapatok bevonulása után hamarosan megalakították a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságot, amely 1940. augusztus 5-én csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1990 májusában a Lett Legfelsőbb Tanács kinyilvánította a szovjet megszállás törvénytelenségét, és visszaállította az 1922-es alkotmányt. A teljes függetlenséget 1991. szeptember 6-án, a sikertelen moszkvai puccs után kiáltották ki.
Az ország az utóbbi évtizedben erősen csökkentette az orosz gazdaságtól való korábbi függőségét, és elsősorban a külföldi (nyugati) befektetések révén ez sikerült, habár így is megérezte az 1999-es orosz pénzügyi válságot. A vállalatok, a bankok és az ingatlanok többségét az elmúlt évtized során privatizálták. Lettország 2004. május l-jétől az Európai Unió teljes jogú tagállama.
Ipara jórészt behozott energiahordozókra (kőolaj) és nyersanyagokra támaszkodik. A hazai vízerőművek a villamosenergia 70%-át adják. Az ipar vezető ága a gépgyártás (hajó, vagon, háztartási gépek, elektronlkai berendezések) és az élelmiszeripar. A textilipar főként import pamutot és hazai lent dolgoz fel. Mezőgazdaságára takarmány termesztésen alapuló szarvasmarha-tenyésztés jellemző, fő kiviteli termékei a marhahús és a tejtermékek. Szántóföldi termesztett növényei a rozs, a cukorrépa. a burgonya és az őszibúza.