Svéd Királyság
Ha munka, kultúra, tanulás vagy kikapcsolódás, akkor egyaránt Svédország, ez így volt 2000-ben, és így maradt 2015-ben is. Útikalauz adatok, bevezető alább, izgalmas élménybeszámolók, fizetési kimutatások és egyéb kalandok helyett.
Sverige, Konungariket Sverige (svéd)
Területe: 449 965 km2
Népessége, lakossága: 8 872 600 fő (2003) 9 122 269 (2007) 9,4 millió (2010)
Népsűrűség: 19,7 fő/km2 (átlagosan, nagyon változó a lakatlan területektől a sűrű belvárosokig)
Fővárosa: Stockholm 1 251 900 (1 622 300) fő a lakossága körülbelül.
Államforma: alkotmányos monarchia
Nemzeti ünnep: június 6. (a „zászló napja”, a Vasa dinasztia hatalomra jutásának napja) Közigazgatási területek: 21 megye (län)
Fontosabb és nagy települések: Göteborg 506 600 (744 500) fő, Malmö 245 300 fő. Uppsala 127 300 fő, Vásterás 100 200 fő, Örebro 95 800 fő
Városi lakosság aránya: 83%, kimondottan magas.
Pénznem: svéd korona (1 krona = 100 őre)
Nyelvek: svéd (hiv.), regionálisan: lapp, finn
Népcsoportok, nemzetiségek: svéd 91%, finn 3%, egyéb 6%
Vallások: evangélikus 87%, római katolikus 3%, pünkösdista 2%, egyéb 8%
Születéskor várható élettartam: férfiak 77 év, nők 83 év
Népességnövekedés: 0,02% (illetve negatív, vagy nincs 1995 óta)
Csecsemőhalandóság: ? (3,44%o volt megadva 1995 előtt egy leírásban)
Írástudatlanság: 1% alatt (ez nem csökkent jelentősen)
Férfiak/nők aránya: 0.98
Legmagasabb pont (hegycsúcs): Kebnekaise, 2132 m
Legfőbb folyók: Götaälv, Dalälven és az Umeälven
Gazdaság: fejlett ipari ország (a csődbe ment cégek helyett többnyire nyitottak újak)
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 25 400 USD (2002)
Munkanélküliség: 4%
Munkaerő: 4,4 millió fő
Infláció: 2,2% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 29%, szolgáltatások 69%
Exporttermékek: gépek, járművek, papírtermékek, fa, vas és acél termékek, vegyipari termékek
Importtermékek: gépek, kőolaj, olajtermékek, vegyipari termékek, járművek, vas és acél, élelmiszer, ruházat
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA és Norvégia.
Turisztikailag, szállás kínálatban kiemelt települései Svédországnak: Stockholm, Göteborg, Malmö, Lund, Jönköping, Uppsala, Helsingborg, Örebro, Norrköping, Karlstad, Umeå, Linköping, Gävle, Sundsvall, Kiruna, Västerås, Växjö, Solna, Luleå és Arlanda.
A Skandináv-félsziget keleti felén elterülő ország nyugati részén a Skandináv-hegyvidék láncai húzódnak, amelyek lankásan lejtenek kelet-délkelet felé, a Botteni-öböl partvidékén húzódó alföld felé. Az ország déli részén a tavakkal tagolt Svéd-alföld húzódik.
A mai Svédország területén az őskorban germán törzsek éltek. A vikingek a 9-10. században számos hadjáratot indítottak innen, majd felvették a kereszténységet, és a 11. század elejére kialakult a svéd állam. III. Albert svéd király 1384-ben vereséget szenvedett I. Margit dán királynőtől, aki egyesítette Dániát, Norvégiát és Svédországot. A Kalmari Unió 1523-ban bomlott fel, amikor Vasa Gusztáv király önállóvá tette Svédországot. A Bernadotte-házból származó XIV. Károly királlyal került trónra a ma is uralkodó dinasztia, uralmuk alatt 1814-ben Svédország egyesült Norvégiával. A perszonálunió egészen 1905-ig fennmaradt. Az ország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz (de az euro-övezethez nem).
Svédország Európa harmadik vasérctermelője. A vasérc főleg kivitelre kerül, míg a kisebb részéből a világ egyik legjobb minőségű acélját állítják elő, amelyet a gépipar dolgoz fel (golyóscsapágy, járművek, hajó, turbina stb.). Az energiát főként hő- és atomerőművek állítják elő. A fenyvesek és a kisebb állományt alkotó lombos erdők fáját a fa-, papír- és bútoripar használja fel. A hűvös, mérsékelt éghajlatú, jobb talajadottságokkal rendelkező Dél-Svédország látja el az országot mezőgazdasági termékekkel (búza, cukorrépa, takarmánynövények, burgonya). Jelentős a tejelő szarvasmarha- és sertéstenyésztés, a Lappföldön a rénszarvas- és prémesállat-tenyésztés.