Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
United Kingdom, United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland (angol)
Breatalne Móire, Ríocht Aontaithe na Breataine
Móire agus Thuaisceart Éireann (gael/skót)
Prydain Fawr, Teyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon (walesi)
Területe: 244140 km²
Népessége, lakossága: 59 040 300 fő (2003) 60 975 000 (2007) 64 500 000 (2014), 65 648054 (2016-06)
Népsűrűsége: ~268 fő/km²
Fővárosa: London 8 869898 fős állandó lakossággal (2016), sőt a környező városokkal, településekkel közel 40 millió, ami döbbenetesen sok.
Államforma: alkotmányos monarchia
Nemzeti ünnep: június második vasárnapja (a királynő születésnapja, 1926)
Közigazgatás: 4 alkotmányos rész: Anglia: 36 grófság/megye (county), 12 nagyvárosi grófság (metropolitan county), 47 városi kerület (borough), 10 körzet (district), 3 királyi város (royal borough) Wales: 11 városi grófság (county boroughs), 9 grófság (counties), 2 város (city) Skócia: 32 városi körzet (council area) és 3 szigetcsoport (island area), Észak-Írország: 24 körzet (district), 2 város (city), 6 grófság (counties)
Fontosabb települések: Glasgow 1 099 400 (1 361 000) fő, Birmingham 971 600 (3 193 100), Liverpool 461 900 fő, Edinburgh 460 000 (663 700) fő, Sheffield 417 900 (1 102 000) fő, Leeds 417 000 (1 492 900) fő, Bristol 406 500 (613 700) fő, Manchester 390 700 fő, Leicester (464 395).
Városi lakosság aránya: 89%
Pénznem: angol font (1 pound sterling -100 pence)
Nyelvek: angol, gael, walesi
Népcsoportok: angol 81,5%, skót 9,6%, ír 2,4%, walesi 1,9%, északír 1,8%, indiai, pakisztáni és egyéb 2,8%
Vallások: anglikán 57%, római katolikus 13%, skót presbiteriánus 7%, metodista 4%,
egyéb keresztény 6%, felekezeten kívüli 9%, egyéb 4%
Születéskor várható élettartam: férfiak 75 év, nők 81 év
Népességnövekedés: 0,21%
Csecsemőhalandóság: 5,45%o
Írástudatlanság: 1% alatt
Férfiak/nők aránya: 0,97
Legmagasabb pont: Ben Nevis, 1343 m
Legfőbb folyók: Temze (Thames), Severn, Humber, Clyde, Tweed
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (QDP) /fő (PPP): 25 300 USD (2002)
Munkanélküliség: 5,2%
Munkaerő: 29,7 millió fő
Infláció: 2,1% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 1%, ipar 25%, szolgáltatások 74%
Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, közszükségleti cikkek, kőolaj, textília, közlekedési eszközök, élelmiszer, dohány
Importtermékek: nyersanyagok, műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán
Nevezetességei, tudnivalók és történelem bevezető:
A Nagy-Britanniából vagyis Skóciából, Angliából, Walesből és Észak-Írországból álló Egyesült Királyság a Brit-szigeteken fekszik. A kelta őslakosságú terület a római uralom után az 5. században a germán angolszászok hódították meg. Az Angol Királyság 1282-ben meghódította Wales-et, amely az 1536-os uniótörvénnyel lett teljesen Anglia része. Nagy-Britannia 1707-ben alakult meg, amikor Anglia perszonálunióba lépett Skóciával, majd amikor 1801-ben Írország is egyesülni kényszerült kialakult Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság. Az egykori nagy jelentőségű birodalom Viktória királynő uralkodása idején élte fénykorát. Wales 1912-ben korlátozott önállóságot kapott. Írország – a hat északi grófság (Ulster) kivételével – 1922-ben önálló államként kivált, létrejött a mai állam.
Partvonala fjordokkal, öblökkel tagolt, északon a Skót-felföld és idős kőzetekből álló hegységek emelkednek. Anglia gerincét a Pennine-hegység képezi, amelyhez medencék, táblásvidékek és feltöltött alföldek csatlakoznak. Wales és a Cornwall-félsziget felszínét alacsony hegységek alkotják. Észak-Írország területén az Antrim-fennsík bazalttakarója terpeszkedik. Az ország legmagasabb pontját a Grampian-hegység hordozza Skóciában.
Kedvező fekvése, fjordos öblei, tölcsértorkolatai hatalmas gyarmatbirodalom kiépítését és a tengeri kereskedelem évszázados egyeduralmát tette lehetővé. A gyarmatbirodalom kirablásából, az élénk tengeri kereskedelemből származó bevételekből a 19. század vezető gazdasági hatalma lett. A szigetországban bontakozott ki az ipari forradalom. A technikai újítások mellett az ipar fejlődését az ország ásványkincsekben és energiahordozókban való gazdagsága (kőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, ón, ólom, rézérc) és gyarmatbirodalmának nyersanyagai segítették elő. Mai iparszerkezetében még nagy súllyal szerepelnek a múlt században kialakult hagyományos iparágak (kőszénbányászat, textilipar, hajógyártás, vaskohászat), azonban ezeknél gyorsabban fejlődnek a versenyképesebb, jövedelmezőbb, exportra termelő ágazatok (elektronika, autógyártás, repülőgépgyártás, vegyipar). A második világháború után elvesztette gyarmatbirodalmát (nyersanyag-beszerzési gondok, piacvesztés stb.). A hazai energia- (kőszén) és nyersanyagforrások (vasérc) kimerülése miatt az iparágak a kikötővárosokba „költöztek”. Az ország termékeinek versenyképességét az amerikai és Japán tömeg árucikkekkel szemben specialitásukkal, kiváló minőségükkel, egyediségükkel tudják fenntartani (gyapjúáruk, repülőgépmotorok, irodatechnika félvezetők stb.). A mezőgazdasági keresők aránya világviszonylatban itt a legalacsonyabb (2%). A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, sertés, pulyka). A szántókon – az óceáni éghajlatnak megfelelően – északon burgonyát, rozst, árpát, a déli területeken búzát és zöldségféléket termesztenek. A városok környéke összefüggő „konyhakert”. A halászat sokat vesztett jelentőségéből. Az ország ma is jelentős pénzügyi, kereskedelmi központ (Londoni Tőzsde). Idegenforgalma jelentős.