Amikor I Gusztáv svéd király megalapította (1550. június 12.) Helsinkit a Vantaa folyó torkolatánál, még nem gondolta, hogy 200 évvel később fontos stratégiai ponttá válik az akkor szegénység, betegség, harcok sújtotta városka, sőt Finnország fővárosa lesz. Valamit tudhatnak a finnek, mivel annak ellenére, hogy nem voltak függetlenek egészen 1917-ig, a jelenlegi életszínvonaluk sokkal magasabb a magyarországi állapotokhoz viszonyítva. Tették a dolgukat, mit sem törődve az orosz, majd a svéd uralommal.
Ahogy sétáltam az utcákon egyrészt megragadott a neoklasszicista stílus, másrészt időnként olyan érzésem volt, mintha az Astoria környéki szürke és kocka alakú házak között járnék, olyan igazi szocreál életérzéssel. A nevezetes épületek előtt elhaladva megcsodáltam mindegyiket, ám a hideg sietette lépteim. Az még Helsinkiben is elmondható, hogy a városi életstílus harmóniában él együtt a természettel. S mindemellett a modern építészete, a cutting edge design és a high-tech technológia nemzetközi szintű ismertséget kölcsönöz a városnak.
A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet. Amikor Finnország elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, az akkori kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.
A tábornok nevét viseli a pályaudvartól nem messze induló Mannerheimintie (tie=utca) a névadó rendszeresen koszorúzott lovas szobrával, ez a Főposta (Pääposti) és a Kiasma nevű kortárs szépművészeti múzeum közötti téren áll. És ha már itt vagyok, ezen az úton érdemes végigsétálni, hiszen ezen út mentén található a legtöbb nevezetesség és jelentősebb építmények (pl. a Parlament, a koncerteknek és nem az ilyen nevű alkoholnak helyt adó Finlandia ház, az Opera, a svéd színház (Svenska Teatern) és még sok minden más). A Nemzeti Múzeumban (Kansallismuseo) megcsodálhattam az ókortól napjainkig kiállított tárgyakat Finnországgal kapcsolatosan. A különböző régészeti leletek kevésbé kötöttek le, viszont a népviselet annál inkább. Arra nem jöttem rá, vajon én néztem-e végig gyorsan a kiállítást, vagy tényleg nem volt túl nagy tárlat. Így hát tovább folytattam utam a plusz egynéhány fokban. A Mannerheimintie-n akad még rengeteg kisebb-nagyobb üzletecske és pub, valamint nevesebb nagyáruházak is, de most inkább egy másik múzeumot kerestem, az Amos Anderson Művészeti Múzeumot. Itt leginkább Paul Osipow képei alkották a tárlat legnagyobb részét. Megint megállapítottam magamban, hogy nem értem a modern művészetet; szóval sok koponyát és kalapot festett (nem véletlenül hagytam ki a Kiasma-t). Ugyan az Atheneum Finnország leggazdagabb képzőművészeti múzeuma, én most mégis másfele vettem az irányt. Egy uszodát kerestem…
Ha a kedves olvasó Helsinkiben jár, ne hagyja ki a csodák palotáját (Heureka), a Sziklatemplomot és az állatkertet, a varázslatos Suomenlinna Maritime Erődről nem is beszélve.És persze ott a Nemzeti Színház az 1901-ben épült “szarvas épülete” a neon betűkkel kiírt aznapi műsorral, előtte pedig Aleksis Kivi ücsörög, a finn dráma és regényírás atyja, a finn nyelvű irodalom egyik megteremtője.
… Igen, megtaláltam a keresett uszodát (és még a belépő se volt drága, 4,5 euró). Az érdekessége, hogy itt külön napokon mehetnek a férfiak és a nők, ugyanis fürdőruhát senki nem használ, sőt a szaunában szigorúan tilos, és erről egy ’kétrészes női fürdőruha áthúzva’ piktogram is tájékoztat. Nagyon furcsa volt eleinte meztelenül úszni, főleg háton. Férfiak nevében nem nyilatkozom, el se tudom képzelni, nekik milyen érzés lehet. Az viszont biztos, hogy nem csak a város él harmóniába együtt a természettel, hanem az ember is sokkal közelebb van hozzá. Sokkal természetesebben kezelik a meztelenséget (is). S ha azon elgondolkozik egy kicsit a kedves olvasó, hogy már a gyermekek látnak idősebb korosztálybeli hölgyeket (családban urakat is) ruha nélkül, nincsenek természetellenes elvárások, melyeket modern korunk reklámjai közvetítenek felénk.
Hogyan lehet olcsó szállást és repülőjegyet találni Helsinkibe? Ebben segít ez a portál szállásfoglalás menüje. A fenti látnivalók, nevezetességek teljes listája több helyen is megtalálható a neten. Keressen a Googleben magyarul vagy angolul! Általános időjárás, vagy előrejelzés info leginkább angol nyelven érhető el jó minőségben.
Nevezetesség keresés, ajánló: Helsinki látnivalók, az útikalau újabb, 2. része.