Csehország nevezetességei, látványosság útikalauz

A Cseh Köztársaság 1993. január l-jén jelent meg önálló államként Európa térképén, ám ekkor csupán a politikai határok változtak meg. A hegyek gyűrűjében elterülő ország három történelmi országrésze közül a legnagyobb, a tulajdonképpeni Csehország a Cseh-medencében található. A tőle Keletre fekvő Morvaországot részben hegyek szegélyezik, és Déli irányban nyitott a Duna felé, Északon egy széles völgy, a Morva-kapu köti össze a harmadik történelmi országrésszel, Sziléziával, amelynek csak a legdélibb része tartozik a Cseh Köztársasághoz.

Szállás ajánlatok keresése és összehasonlítása gyorsan, egyénileg: Csehország egésze szállások, ajánlatok ITT. Hotel, kis szállodák, olcsó magánszállás kiadó szoba, panzió, lakások, konyhás apartman, kemping-üdülő, kis egyszerű és tiszta vendégház és turista- / diákszállás (hostel, kollégium) interneten elérhető.

Központi fekvése miatt Csehország a történelem kezdete óta a különféle politikai, vallási és kulturális hatások kereszttüzében állt. Dél-Morvaország területe már a paleolitikum óta lakott, erről tanúskodnak az itt talált mamutvadász kultúra maradványai. A Cseh-medencét a szláv törzsek bejövetele előtt jobbára kelta és germán törzsek lakták. A terület régi római elnevezése Bohaemia volt. A szlávok az 5. sz. vége felé telepedtek le Közép-Európában, s a terület egyik sikeres törzsükről, a csehekről kapta újabb nevét.

Változatos tájak

Csehország területének legnagyobb része (93%) hegy-, illetve dombvidék. Legmagasabb csúcsa, a Sněžka (1602 m) a lengyel határon húzódó óriás-hegységben található.

Geológiai szempontból az ország nagy része a Cseh-masszívumhoz (a Cseh-medence és a peremén magasodó hegyek, az Érchegység, a Cseh-erdő, a Szudéták és a Cseh-Morva-dombság alkotják) tartozik, amely az óidei közép-európai röghegységek része, s csak Morvaország K-i felén, a szlovák határ közelében jelennek meg a fiatal Kárpátokhoz tartozó vonulatok. A két hegységrendszer között egy alacsony sáv húzódik végig Morvaországon – a Morva-kapu és a Morva-medence -, amely már ősidők óta hidat alkot Európa Északi és Déli része között A domborzat változatossága és az egyes tájképi alakzatok különleges szépsége a hosszú fejlődés és a változó kőzetösszetétel eredménye.

A sík vidékek éghajlata átmeneti jellegű, az óceánitól a szárazföldiig változik. Az éves csapadékmennyiség 600 mm körül van, a leg¬több csapadék nyáron hullik.

Csehországban sok kisebb és két nagy folyó ered – az utóbbiak az Elba és az Odera. A leghosszabb folyó Csehországban a Moldva (Vltava), Morvaországban a Morava. Az ország az északi- és balti-tengeri, illetve a fekete-tengeri vízgyűjtő-terület közötti vízválasztón fekszik. Míg az Elba-Moldva hatalmas vízrendszer ÉNY felé folyik, addig a Moravának és mellékfolyóinak vizét a Duna DélKelet-i irányban szállítja el. Híres kirándulóhelyek: Třeboň (óriási halastavak, kemping), Český Krumlov (Prága után a második leglátogatottabb város (apró mérete ellenére világhírű), a második legnagyobb csehországi vár rendszert és az egyre szebben felújított belvárost érdemes meglátogatni.

Az országban kevés természetes, de annál több duzzasztott, mesterséges tó és ásványvízforrás van. A fürdővárosok, mint Karlovy Vary (Karlsbad) vagy Mariánské Lazné (Marienbad) az Érchegység lábánál eredő gyógyforrásoknak köszönhetik hírnevüket.

Az ipar és a mezőgazdaság súlyosan károsította a természetes környezetet. A talaj sok helyütt terméketlenné vált, s csak az ország elhagyatottabb vidékein mutathat fel eredményeket a természetvédelem. Az országban jelenleg három nemzeti park van. A védett területek kiterjedése ma már az ország területének mintegy 15%-a.

Az ország és népe

A Cseh Köztársaság lakosainak száma 10 millió körüli, 2015-ös adat szerint pontosabban 10,538 millió. Az 1980-as évek óta a népesség növekedése megállt, de nem csökken, ami nagy szó. A lakosság 8l%-a cseh, 13.2%-a morva, 3%-a szlovák, 0,6%-a lengyel és 0,3%-a roma nemzetiségűnek vallja magát. Az ország fővárosa és egyben legnagyobb városa Prága, utánuk nagyságrendben a morvaországi Brno, Ostrava, Plzeň, Olomouc és Liberec következik.

A kommunista időszakban bekövetkezett gazdasági visszaesés ellenére a cseh gazdaság ma is fejlett. Fő ága az É-i országrészben koncentrálódó ipar, amelynek gyenge pontjai a nem megfelelő hatékonyság, az elavult eszközök és a rossz iparszerkezet A kommunista időszakban a nagy energiaigényű nehézipar (kohászat, nehézgépgyártás, vegyipar) állt a középpontban.

A gépgyártásnak nagy hagyományai vannak. A két világháború közötti Csehszlovákia a világ első tíz gépgyártója közé tartozott. Az ágazat fő központjai Prágán kívül Mladá Boleslav (Škoda gépkocsik), Plzeň (Skoda Művek) és Brno. A szintén nagy hagyományú feldolgozóipar fő termékei: textília, cipő, üveg- és porcelánáru, kerámia. Az élelmiszeripar fő ágai a sörfőzés és a tejipar.

A cseh mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből kielégíti a lakosság szükségletét. Belső fogyasztásra elsősorban cukorrépát, búzát, burgonyát, kukoricát, zöldséget és gyümölcsöt termel, exportra komlót, árpát, sört és állati termékeket állít elő. Fontos gazdasági ág az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás.

A gazdaságban jelenleg folyó magánosítás és átalakítás a bankrendszertől a mezőgazdasági kisüzemekig a gazdaság egészére kiterjed. Legfőbb célja a működőképes piacgazdaság és a cseh hagyományoknak megfelelő parlamentáris demokrácia kiépítése, amely – az 1997-98-ban tapasztalható gazdasági nehézségek ellenére – lehetővé teszi majd Csehország számára, hogy gazdasági és katonai téren egyaránt sikeresen beilleszkedjék az egységesülő Európába.

Turisztikailag kiemelt települések, utazási célpontok: Prága, Karlovy Vary, Brünn (Brno), Český Krumlov, Špindlerův Mlýn, Harrachov, Mariánské Lázně, Pec pod Sněžkou, České Budějovice, Lipno nad Vltavou, Ostrava, Třeboň, Alamóc, Mikulov, Františkovy Lázně, Liberec, Plzeň, Luhačovice, Znojmo, Zlín, Teplice, Hradec Králové, Telč, Tábor, Pardubice, Lednice, Jičín, Kutná Hora, Děčín, Kroměříž.

SZÁMOK ÉS TÉNYEK

Területe: 78 864 km2
Lakossága: 10 398 260 (2000)
Népsűrűsége: 132 fő/km2
Fővároas: Prága
Államforma: köztársaság
Pénzneme: 1 cseh korona=100 haleru
Nyelve: cseh (hivatalos), szlovák
Vallás: keresztény (főleg római katolikus, protestáns kisebbség)
Éghajlata: átmeneti (részben szárazföldi, részben óceáni jellegű); a nyár meleg, a tél hideg; Prágában a januári középhőmérséklet -3 C, a júliusi l8 Celsius
Földhasznosítás: művelt terület 40%, erdő 33%, legelő 11%, egyéb 16%
Elsődleges nyersanyagforrások: burgonya, cukorrépa, gabonafélék, élő állat, komló; lignit, szén, urán, vas, ólom, cink, ezüst, ón
Fő gazdasági ágak: vas- és acélipar, gépgyártás, gépkocsigyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar
Fő exportcikkek gépek, gépjárművek, fémáru, vegyipari termékek, textília, üveg, élelmiszeripar
Nemzeti jövedelem/fő: 2370 USA-dollár
Természetes szaporodás: 0 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 69 év, nők 76 év