Szaúd-arábiai Királyság
al-‘Arabīyah as-Sa’ūdīyah, Al-Mamlakah al-‘Arabīyah as-Sa’ūdīyah (arab)
Saudi Arabla, Kingdom of Saudi Arabia (angol)
Területe: 2 149 690 km2
Népesség, lakossága: 22 735 900 fő (2003)
Népsűrűség: 10,6 fő/km2
Főváros: Rijád (Ar-Riyāḍ) 3 724 100 fő
Államforma: örökletes abszolút monarchia
Nemzeti ünnep: szept. 23. (az egyesítés napja, 1932)
Közigazgatás: 13 tartomány (minţaqa)
Fontosabb települések: Dzsidda (Jiddah) 2 745 000 fő, Mekka (Mecca, Makkah) 1 614 800 fő, Medina (Al-Madīnah) 843 000 fő
Városi lakosság aránya: 85%
Pénznem: szaúdi riyal (1 riyal=20 qurush=100 hallala)
Nyelvek: arab (hiv.), angol
Népek, nemzetiségek: szaúdi arab 82%, jemeni arab 10%, egyéb arab 3%, egyéb 5%
Vallások: mohamedán (vahabita) 99% (szunnita 94%, síita 5%), keresztény 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 67 év, nők 70 év
Népességnövekedés: 3,27%
Csecsemőhalandóság: 49,59%o
Írástudatlanság: 22%
Férfiak/nők aránya: 1,22
Legmagasabb pont: Dzsebel-Szaúda, 3133 m
Gazdaság: olajipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 10 600 USD (2001)
Munkanélküliség: nincs adat
Munkaerő: 7 millió fő
Infláció: 1,7% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 7%, ipar 48%, szolgáltatások 45%
Exporttermékek: nyersolaj és finomított olajipari termékek, mezőgazdasági termékek
Importtermékek: gépek, berendezések, élelmiszer, vegyipari termékek, járművek, textil
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, India, Németország, Olaszország és Egyesült Királyság.
A Közel-Kelet legnagyobb területű országa az Arab-félszigeten, a Perzsa (Arat)-öböl és a Vörös-tenger között. A Vörös-tenger korallzátonyokkal övezett partját keskeny síkság, a Tiháma szegélyezi, amelyből meredeken emelkednek ki 1500-3000 m magasságba a félsziget alapját alkotó idős kőzetekből álló, fiatal bazalttakarókkal fedett hegységek (Hidzsász, Aszir-hegység). Innen kelet felé a szikla- és kősivatagos Nedzsd fokozatosan lejt a Közép-arábiai-lépcsővidéken (Hiuwaig-, Sammar hegység, Uteiba) keresztül a Perzsa (Arab)-öböl mentén húzódó Ed-Dehna síkságig. Az ország északi részén a Nefúd-sivatag, déli részén Földünk legnagyobb homoksivataga, a Rab-el-Háli terül el.
Az ország mai területén már sok ezer évvel ezelőtt éltek nomád szemita törzsek. A területet több nép is megkísérelte meghódítani, de még az asszírokat és a rómaiakat is megállította az áthatolhatatlan sivatag. A 7. századtól az arab világbirodalom része lett. A16. században az Arab-öböl és a Vörös-tenger partvidéke török uralom alá került, de a félsziget belsejének nomád arab törzseit a hódítók sem tudták leigázni. A 19. század végén a vallás megújítását hirdető Szaúd-család a jelenlegi Szaúd-Arábia nagy részét fennhatósága alá vonta, birodalma azonban nem volt hosszú életű, meri az egyiptomi Mohamed Ali meghódította. A Kuvaitba menekült Szaúdok a 20. század elején megkezdték a harcot a terület visszaszerzéséért. Területén 1920-ban alapították a vahabiták államát, a Nedzsd Szultánságot, majd 1926-ban létrehozták a Hidzsáz Királyságot is, amelyeket Abdel-Aziz ibn Szaúd egyesített, és ezáltal 1932-ben megalakult a Szaúd-arábiai Királyság, amely a mohamedán vallás hazája lett. Az ország nevében őrzi az alapító király emlékét.
A Föld kőolajkészletének egynegyede itt található. A kőolajbányászat az ország gazdaságának szinte kizárólagos forrása. A jelentős bevételeket az infrastruktúra és az oktatás fejlesztésére, iparosításra, a mezőgazdaság erőn felüli támogatására használják fel, de jelentős összegeket emészt fel az uralkodó osztály tékozlása is. Iparára a legkorszerűbb technológiával felszerelt, főként a szénhidrogén-feldolgozáshoz kapcsolódó, illetve energiaigényes ágazatok jellemzőek. A lakosság jelentős része ma is nomád életformát folytat (kecske-, teve-, juhtartás). Az állattenyésztés mellett a földművelés jelentősége – a természeti viszonyok adta lehetőségek miatt – elenyésző, főként az oázisokra korlátozódik (datolya, zöldség, búza). Az állami támogatás mellett (öntözés fejlesztése) sikerült elérni, hogy élelmiszerekből az ország majdnem önellátó, sőt kivitelre is jut egyes termékekből (búza, baromfi). A turizmus fejletlen, de a Mekkába és Medinába zarándoklók száma évente elérheti a milliós nagyságrendet, és gazdag bevételi forrást jelent az ország számára.
