A volt Jugoszlávia festői tengerpartú államát az 1990-es évek elején polgárháború dúlta fel. Amikor Tito még szilárdan őrizte hatalmát, az 1970-es években, úgy tűnt, hogy a szerb és a horvát nemzet egységet alkot. Ez a feltételezés óriási tévedésnek bizonyult. Az Adriai-tenger és a magyar Alföld között fekvő Horvátország 1991 júniusában kimondta függetlenségét, és ezt 1992 […]
A Jannowitzbrückén átkelve, a Spree folyó túloldalán áll a vörös dísztéglával kirakott homlokzatú Märkisches Museum (U-Bahn Märkisches Museum megállója; nyitva: kedd-vasárnap 10-18). A múzeum számtalan kiállítása Berlin történetét mutatja be a középkortól napjainkig. Furcsa relikviái közé tartoznak például kezdetleges varrógépek, kerékpárok, telefonok és az 1881-es év telefonkönyve, amelyben mindössze 41 név szerepel. Maga az épület […]
Múzeumsziget A hídon túl, a Lustgarten (Öröm kert) végében áll az impozáns, neoklasszicista Altes Museum, mintegy a Múzeumsziget (Museumsinsel) (Freidrichstraße U-Bahn/S-Bahn, Hackescher Markt S-Bahn) bejárata. Az Altes Museum (nyitva: naponta 10-18, csütörtökön 22-ig) neoklasszicista épület Schinkel remekműve. A csiszolt gránitból készült kupát eredetileg az épület tetejére szánta. A múzeum gazdag görög és római gyűjteménnyel rendelkezik. […]
A Charlottenstraßétól keletre található a Deutsche Staatsbibliothek (Német Állami Könyvtár), korábbi neve Porosz Állami Könyvtár. 1903 és 1914 között épült, a második világháborúban megrongálódott. A könyvtárral szomszédos a Humboldt Universität, amelynek főépülete 1748 és 1766 között épült, Johann Boumann palotának tervezte II. Frigyes testvérének, Heinrich hercegnek. 1810-ben Alexander és Wilhelm von Humboldt tudósok kezdeményezésére oktatási […]
Az Alexanderplatz és környéke A Lustgartennel ellentétes irányban elérünk a Schlossplatzra (Palota tér). Az elnevezés gyakori a német városokban, például Frankfurtnak, Stuttgartnak és Drezdának is van Schlossplatza. A berlinit az NDK-ban Marx-Engels-Platznak nevezték, s a május elsejei katonai parádék és gyűlések helyszíne volt. A tér hivatalosan 1994-ben kapta vissza régi nevét. 1950-ig a barokk Hohenzollem […]
A volt brit gyarmat lakói aggódnak a jövőbeli jólétükért – vajon milyen sors vár rájuk a nyugati stílusú kapitalizmus előőrsére a kommunista Kínában? A helyszín: a Nathan Road egyik sarka Hongkong szívében, Kowloon belvárosában. Az időpont: egy nyári éjfél. A levegő forró, a bőr tapadóssá válik. A száradó fehérneművel teleaggatott, égbe nyúló háztömbök üzletsorainak fénye […]
A horvátok történelmileg kialakult lakóterülete D-en a Száva árterétől Szlavóniáig terjedt. Magába foglalta a parti síkságokat, Hercegovina DNy-i részét, sőt még Montenegro bizonyos részeit is. A horvátok a Kr. u. 7. sz. óta élnek a Balkán-félszigeten. A 7. sz.-ban vették fel a kereszténységet is. Az első horvát király, Tomislav X. János pápától kapta koronáját. 1091-ben […]
Hongkongnak jóléte és virágzása fenntartásához életbevágóan fontos Kína jelenléte. 2% híján valamennyi lakója kínai, akiknek legtöbbje a szomszédos kínai tartományból, Kuantungból, kisebb részük pedig Fucsienből és más kínai tartományokból származik. A kantoniak alkotják tehát a legnépesebb regionális csoportot, akik a vidéki és városi körzetekben egyaránt élnek. Az a nyersanyag, amiből Hongkong a legkülönfélébb termékeket állítja […]
Hallandia sűrűn lakott, gazdag országban a világ legnagyobb kikötője a modern Európa kapuja. A Holland Királyság a tenger szeszélyéből és a hollandok akaraterejéből létezik. Az országnak több mint egyötöde a tengerszint alatt terül el; összes nagyvárosa mélyföldön épült. Az évszázadok során a tenger hol elvett a földből, hol meg visszaadta. 1421-ben a tenger vihardagálya óriási […]
A 2400 km hosszú és 200-400 km széles Himalája hegységben találjuk a világ legmagasabb csúcsait – közülük 96 több mint 7300 m magas. A hegység keletkezése 38 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az Ausztrál-indiai-lemez összeütközött az Eurázsiai-lemezzel, majd alágyűrődött, és felfelé nyomta. Ez a mozgás még ma is tart. A FÖLD LEGMAGASABB HEGYCSÚCSAI Hegycsúcs […]