Európa utolsó független hercegsége. Kis ország, de nagy a nemzetközi szerepe.
E kicsiny állam olyan aktív szerepet játszik a nyugat-európai politikai életben, hogy ha csak egyetlen küldöttel is, de minden bizottságban képviselteti magát.
Luxemburg 1354-ben lett nagyhercegség és az egyetlen a hajdani Nyugat- és Közép-Európa számtalan független hercegsége közül, amely az elmúlt századokat túlélte és az Egyesült Nemzetek tagja lett (1945). Alapító tagja volt az Észak-atlanti Védelmi Szervezetnek (NATO, 1949) és a legelső Európai Gazdasági Közösségnek (EEC, 1957) is. Jelenleg az Európai Unió Bíróságának és Számvevőszékének, valamint az Európai Parlament Titkárságának a székhelye. A nagyhercegség jelentős nemzetközi pénzügyi központ, 190 banknak van itt képviselete. 1958-ban Belgiummal és Hollandiával együtt létrehozta a Benelux gazdasági uniót – az anyagi javak és a munkaerő teljesen szabad piacát.
Luxemburg É-i része hegyes-dombos, festői szépségű vidék. Az Ardennek déli pereme és az Eifel hegység tartozik ide, a Sûre (Sauer) folyó vízgyűjtő területe. A D-i rész, amely földrajzilag a francia Lotaringiához tartozik, alacsonyabban fekszik és termékenyebb. Itt vasérclelőhelyek képezték a jelentős acélipar bázisát. K felől Luxemburgot a Mosel folyó határolja az alsó Sûre-rel együtt, amelynek völgye jó bortermő vidék.
A luxemburgiak franciául is és németül is beszélnek, de előszeretettel használják saját német dialektusukat, a luxemburgit, amelyet letzeburginak hívnak. Az ipar és a nemzetközi intézmények sok ezer külföldit vonzottak ide, a lakosság egyharmadát ők adják.
A II. világháború alatt, 1940 májusában a náci Németország lerohanta Luxemburgot, és a Harmadik Birodalom részévé tette. 10 000 polgárát Hitler oldalán kényszerítették háborúba, miközben mások csatlakoztak az ellenálláshoz, és a megszálló németek ellen harcoltak. 1986-ban Nyugat-Németország végül is beleegyezett, hogy jóvátételként 12 millió márkát fizet Luxemburgnak.
Luxemburg gazdagságát valamikor nehéziparának köszönhette. Ma a nemzet jóléte egy sikeres pálfordulás számlájára írható, amely a szolgáltatóipart állította előtérbe. Az ország vezető pénzügyi központtá vált, és multimédia szektora rohamos fejlődésnek indult.
SZÁMOK ÉS TÉNYEK
Hivatalos név: Luxemburgi Nagyhercegség
Területe: 2586 km2
Lakosság: 412 000
Népsűrűség: 159 fő/km2
Főváros: Luxembourg
Államforma: alkotmányos monarchia, egykamarás parlamenttel
Pénznem: 1 luxemburgi vagy belga frank =100 centimes
Nyelv: luxemburgi (letzeburgi); francia és német
Vallás: keresztény (római katolikus 95%)
Éghajlat: mérsékelt óceáni; a fővárosban a januári középhőmérséklet 0,3 °C, a júliusi 17,4 °C
Földhasznosítás: erdő 32%, rét és legelő 27%, művelt terület 22%, egyéb 19%
Elsődleges nyersanyagforrások: gabona, burgonya, szőlő, szarvasmarha
Fő gazdasági ágak: vas- és acélipar, vegyipar, bankügyletek, élelmiszergyártás, fém- és gépipar, mezőgazdaság, bortermelés
Fő exportcikkek: gépek, fémtermékek, acél és acéltermékek, műanyag- és vegyi áruk, textíliák
Nemzeti jövedelem/fő: 27 611 USA-dollár
Természetes szaporodás: 12 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78 év
