Az olasz zene és opera hangok most

Az egységes Olaszország megszületése előtt, különösen a 17. és 18. század folyamán, minden nagyobb városnak megvolt a saját zenei hagyománya. Róma, a pápai város, puritánabb lévén a többieknél, nem pártolta az operát, míg Firenzében például, különösen a 16-17. század fordulóján, nagy népszerűségnek örvendtek az ókori görög látványosságok hagyományait feleleveníteni akaró csoportok (camerata). Velencéiben virágzott a templomi zene, Nápoly pedig a vígoperák otthona volt a 18. században. A 19. században Milánó illetve a Scala lett az olasz opera vitathatatlan központja.

Az opera születése

Az oepera a 16. században, a jómódú családok esküvői ünnepségein tűnt fel, és Monteverdi volt az első zeneszerző, akinek munkássága szorosan kötődik az operairodalomhoz. Alessandro Scarlatti (1660-1725) honosította meg az opera ma szokásos szerkezetét: zenekari nyitány, ezt több részben követi a történet elbeszélése (recitativo), amelyet a da capo áriák szakítanak meg időnként. A komolyabb operák (opera seria) témáját rendszerint a mitológiából vették, a könnyedebb operák (opera buffa) hétköznapi eseményeket dolgoztak fel, és gyakran a Commedia dell’Arte hagyományait követték. A vígoperák, mint a A szevillai borbély, tették híressé Gioachino Rossinit. Mások mellett elsősorban Vincenzo Rellini (1801-1835) és Gaetano Donizetti (1797-1848) tettek sokat a bel canto énekstílus elterjesztéséért.
A 19. század második felének két kimagasló operaszerzője Giuseppe Verdi és Giacomo Puccini (1858-1924) voltak. Verdi gyakran folyamodott Shakespeare műveihez, amikor témát keresett, bár használt korabeli szövegkönyveket is. Puccini azonban előszeretettel fordult a kortárs szerzőkhöz, akik akkor a modern verismo (a realizmus egy válfaja) műfajában írtak. Ennek egyik legszebb példája a Bohémélet.

A 20. Század, mai modern hangokig

A 20. század első éveiben írta Puccini La Fanciulla del West (A Nyugat lánya) c. operáját, amely a cowboyokat emelte az opera színpadára, míg a Turandot a titokzatos keletet, a Tosca pedig a kegyetlenséget és a gyilkosságot. Volt néhány olasz zeneszerző, aki megpróbált versenyre kelni a franciákkal és németekkel, de csak néhányuk darabjait játszották rendszeresen. Ilyenek voltak Ottorino Respighi (1879-1936) művei. A ma élő olasz zeneszerzők között Luciano Beri (született: 1925) neve a legismertebb. Az opera és a dráma között valahol félúton álló zenés színházzal új műfajt teremtett. Egyik legújabb művét, a mívesen kidolgozott Un Re in Ascoltót azonban a Grand Opera hagyományait folytatva írta meg. Az opera népszerűsítéséért talán Luciano Pavarotti tette a legtöbbet az utóbbi időben. Az 1990-es években gyakran szerepelt a „három tenor” egyikeként, Jósé Carreras és Placido Domingo oldalán a televízióban is, és ezzel sok-sok hívet szerzett az operának. Az opera és a klasszikus zene másik nagy olasz csillaga a milánói la Scala világhírű karmestere, Riccardo Muti.

Riccardo Muti karmester

Koncert

Olasz opera weboldal: www.operaitalia.it.

Színház és opera képek, Stagione: www.opera-stagione.it.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.