A kereskedők városa, korábbi városállama
Kelet-indiai utazók és rabszolga-kereskedők idejébe érdemes visszatekinteni. Amszterdam hatalma csúcspontján állt 1648. október 28-án, amikor egy hatalmas fehér márványtömb formájában letették az új Városháza, a jelenlegi Királyi palota (Koninklijk Paleis) alapkövét. A város egyetlen monumentális építménye, melyet e helyen emeltek, 13 659 fatörzsön nyugszik. A Városháza tetején álló Atlasz-szobor a hollandok egész világot behálózó kereskedelmét szimbolizáló földgolyót tart a vállán. A XVII. században – azt kővetően, hogy Hollandia északi része felszabadult a spanyol uralom alól – Amszterdam a világ első kereskedővárosa lett. Amhemlandtól az észak-amerikai Hudson Bayig, a kelet-indiai Batáviá-tól a Spitzbergákig, a Curacaón fekvő Willemstadtól az afrikai Fokvárosig uralta az akkoriban ismert világ jelentős részét. A hatalmas holland gyarmatbirodalom elnyomott népei terem-tették elő fáradságos munkával mind-azt a gazdagságot, mely ma is látható a múzeumokban és a palotákban.
A világkereskedelem kiépítésében a döntő lépést a Verenigden Oostín- dischen Compagnie (Egyesült Kelet-indiai Társaság) megalapítása jelentette 1602-ben. A VOC az államtól teljes körű felhatalmazást kapott, hogy a Jóreménység fokától keletre felvegye a gazdasági konkurenciaharcot Portugáliával és Spanyolországgal. A Kelet-indiai Társaság, amelyet régensei vasmarokkal tartottak kezükben, rövid idő alatt elérte, hogy állam lett az államban. A VOC igazgatósági épületét 1605-ben Hendrick de Keyser tervei alapján építették fel holland reneszánsz stílusban. Itt, a Kelet-indiai Házban (Oostindisch Huis) volt a világ első multinacionális konszernjének elosztó központja. „Az első, második és harmadik padláson nem volt más, csak bors, a negyediken szegfűszeg, az ötödik és hatodik padláson szerecsendió-virág, a hetediken megint csak bors, fahéj és szerecsendió. A többi teremben csodálatos szépségű indiai fegyverek, harci szer-számok és képek, kiváltképp annak ábrázolásával, hogy mindezek hogyan jutottak ide Indiából” – jegyezte fel 1611-ben Otto von Hessen-Kassel a Házban tett látogatása után.
A Távol-keleti Társaság felhívására 1602 és 1700 között 324 ezer ember kelt útra Ázsiába, s közülük csak 113 ezren tértek vissza. Tíz százalékuk meghalt, a többiek ott maradtak a gyarmatokon, hogy katonaként, kikötőmunkásként vagy kereskedőként csinálják meg a szerencsijüket. Igencsak fellendültek a zsákmányszerző portyák is. A tengeri portyázók az úgynevezett Commissie-Briefen révén állami felhatalmazást kaptak a kalózkodásra. A hollandok már a XV. században négy zsákmányszerző háborút folytattak az északi Hanza-városok ellen. 1702 és 1723 között a holland kalózok csupán a spanyol hajóktól sok millió gulden értékű árut raboltak. Piet Hein kalózkapitány, aki
1628-ban a Karib-tengeren egy ezüstöt szállító spanyol flottától 12 millió gulden értékű árut zsákmányolt, e cselekedetéért 7000 gulden „jutalomban” részesült. Michiel Adriaenszoon de Ruyter tengernagy, akinek tekintélyes patríciusháza volt a Prins Hendrikkadén, 1676-ban a franciákkal folytatott egyik tengeri csata során esett el Siracusánál. Nemzeti hősként az Új templomban (Nieuwe Kerk) temették el. Hollandia felemelkedése szempontjából igen nagy jelentősége volt Kálvin János (Joan Calvin) reformációs tanainak. A kálvinizmus predesztinációról szóló tanítása, mely az alsóbbrendű népek alávetettségét és megalázását Isten elrendeléseként hirdeti, a lehető legnagyobb mértékben megfelelt a korai kapitalizmus kereskedői szellemiségének. Hollandiában, mely hosszú időn keresztül az európai rabszolga kereskedelem vezető hatalma volt, csupán 1863-ban törölték el hivatalosan a rabszolgaságot Marx Károly meghatározása szerint Hollandia volt a .kapitalizmus minta- köztársasága”. A holland gyarmatosítás történelmének legsötétebb fejezetei közé tartozó irgalmatlan emberkereskedelem tette gazdaggá az ájtatos kereskedőket. Napjainkban Hollandiában például több mint 120 000 leszármazója él az egykori gyarmatról, Surinamról behurcolt afrikai rabszolgáknak.
A kikötő- és kereskedőváros gyors felemelkedése, az egyház és a királyi ház által egyaránt jelentős mértékben támogatott polgárság és a kereskedőréteg hatalma Amszterdamot a XVII. században – az aranykorban” – Európa egyik jelentős tudományos és kulturális központjává emelte. A gazdagság vonzása révén, s később a vallás-szabadság hatására, ezerszámra érkeztek a bevándorlók a spanyol megszállás alatt álló flamand városokból, Broggéböl, Gentból és Antwerpenből, de a harmincéves háború által feldűlt német vidékekről is. Valamennyien magukkal hozták kultúrájukat mesterségbeli tudásukat és kereskedői jártasságukat. Itt alakultak ki Európa legnevesebb könyv- és nyomtatóműhelyei, ahol a könyvek mellett olyan térképeket is készítettek, amelyek a korábbiaktól eltérően ábrázolták a világot. Amszterdam hírnévre telt szert gyémántcsiszoló műhelyei révén is, s e hírnevét a mai napig csorbítatlanul megőrizte. Éppen 400 éve, hogy az antwerpeni zsidó kézművesek magukkal hozták ezt a tudásukat Amszterdamba, ahol végleg letelepedtek.
Az amszterdami kikötőkből kalandvágyók és tudósok serege indult útnak Ázsia és az Északi-tenger felfedezésére. Egyikük Willem Barents volt, aki háromszor vágott neki az Északi-sarkvidéknek, hogy felkutassa Kína és India felé az északkeleti átjárót. Petrus Plancius, a nagy geográfus és térképész ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy valahol lennie kell egy tengeri átjárónak a Jeges-tengeren. Gerrit de Veer útinaplót Írt Barents 1596-97. évi jeges-tengeri felfedezőútjáról, mely mind a mai napig érdekfeszítő olvasmány maradt…
A mai napig ügyes és ügyetlenebb kis és nagykereskedőkbe botlunk mindenfelé. A drága szállodai szállás árak mutatják, hogy elég néhány (pl. 4 db) jó szoba, hogy valaki megélhetése biztosítva legyen, vagy két kiadó vendégszobával (B&B) egy nagyobb háztartás bevételi nagyon szépen kiegészíthetőek, az internetes hotelfoglalási rendszerek elterjedése miatt (itt ez különösen erős, világelső) a marketinggel és az értékesítéssel sem kell foglalkoznia a tulajdonosnak sokat, ezt 90%-ban megoldják az internetes, számítógépes technológiák.