Szamár, ki nem utazik? Szamárság nem utazni?

Boldog Új Évet! Békés és fenntartható fejlődést kívánunk mindenkinek 2022-re és későbbre!

Mivel jó ideit Ezüstszamár becenéven futott ez az utazás blog, ezért most egyedi módon emlékezünk meg a szamárról mint kedves és értelmes háziállatról, haszonállatról, a hegyi utakon nagyon hasznos teherhordó állatról. Egyes különleges szamár ára vetekszik a lovakéval, ami már beszédes, ha valaki ebbe fektetné bele a pénzét, és nem mellesleg társas lény, így párban érdemes vásárolni, így 1-2 millió forintig is elmehet egy kezdő szamár ‘csomag’.

Közmondások: Szürke szamár a ködben. Ha ló nincs, jó a szamár is. A szamár csak szamár, ha Bécsbe viszik is. Dicséri mint szent Péter a szamarat. Hozzászokott mint szamár a böjthöz. Megbecsüli mint juhász a szamarát. Kecskét szakáláról, szamarat füléről. Szamártól tanácsot ne kérj. Tűzbe jön, mint a pap szamara a fűrészportól. Tudja minden szamár a maga terhét.

Megjelenése
A kereszteződések miatt sokféle színezetet figyelhetünk meg a háziszamáron. Az eredeti vad színnek a teljes kifakulásig, kivilágosodásig / egészen a fehér közeliig, többféle árnyalat megtalálható. De az ellenkezője is előfordul, vagyis a barnáig való besötétedéséig. Tarka szamarak főleg Kínában a San-tung tartományban éltek, roppant ritka. A vadszamárnak világos fehér hasa van, ez minden fajtánál jelentkezik. Az a fehér szamár jellegzetessége, hogy világos patája és világoskék szeme van. Hideg területen a szamár sűrű, lompos szőrt tud növeszteni.

A háziszamár termete a tenyésztési és gondozási körülmények szerint változó. Egyes területeken kisebbek az átlagosnál, így például Görögország egyes részein, Srí Lanka (korábban Ceylon) és Szardínia valamint a Baleár-szigeteken törpe szamarak élnek, amelyek a kb. 77 cm magasságot alig érik el. Előfordulnak azonban az átlagosnál jóval nagyobb termetű, szinte ló méretű szamarak is, például a dél-arábiai Maszkatban tenyésztett nemes szamarak, amelyekből nyerges állatot nevelnek. Franciaországban óriás sötétbarna, nagy fülű szamarakat tenyésztettek ki, amelyek az öszvér-tenyésztésben jutottak fontos szerephez.

A magyar parlagi szamár általi lehetőségek a gazdálkodásban: www.agrotrend.hu/gazdalkodas/allattenyesztes/a-magyar-parlagi-szamarban-rejlo-lehetosegek. Ebben leírják, hogy mai szamaraink őse zavartalanul, a hétköznapok szürke állataként, szinte észrevétlenül vészelte át az elmúlt évezredeket. Hazai története során – egy-két kis létszámú állomány kivételével – sosem szelektálták vagy nemesítették valamilyen cél érdekében. Néhány uradalomban, köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtokon öszvér-előállítás céljából tartottak ugyan kisebb létszámú törzsállományt, ám ennek a népies állományra csekély hatása volt.

A kedves állat nekem vonzó, annak ellenére, hogy engem sokszor leszamaraztak, de boldogsággal töltött el, amikor láttam a Balaton mellett a szamár hintót, ami sok gyereknek is örömet okozott szerintem a jó programmal és a kedves emberekkel együtt, az állatsimogatás most már csak extra, nem az a fő esemény.

Évszázadokon keresztül használták a pásztorok „vezérürünek” a szamarakat, a juhnyájak vezetésére. Mivel mind fizikumával, mind intelligenciájával a birkák fölé emelkedik, így azok gyorsan elfogadták a nyáj vezetőjének, hozzá fordultak útmutatásért és védelemért is.

Különlegességek, linkek és képek:
– A hosszúszőrű (francia) szamár: en.wikipedia.org/wiki/Baudet_du_Poitoua>.
– Angolul még több részlet:
https://en.wikipedia.org/wiki/Donkey, viselkedése, táplálása és táplálkozása, fajták és minden egyéb.
fehér színű szamár

hosszúszőrű

kisnövésű fajta

Végül a címben feltett kérdésre is válaszoljunk! Szamár, ki nem utazik? Részben igen, hiszen mit várhatnánk szüntelen ülő meditáció közben vagy TV-t nézve! Nem pusztán szamár, aki etikátlanul utazgat, óriási bűn és felelőtlenség is egyben, már évtizedek óta figyelhetjük az egyre sűrűsödő természeti katasztrófákat (nem csak vulkánkitörések és földrengések, történelmi hőségek, aszályok, özönvíz szerű esőzések stb., amit most a járványok és betegségek szinte sose szűnő hullámai is követtek/követnek).

A fenntartható turizmus, az öko-szálláshelyek jelentősége sokkal több, mint azt most pár elkényelmesedett városlakó gondolná. A betondzsungelek és a profitorientált fogyasztói társadalmak korszaka a végéhez közeledik. Ahogy egyre többen mondják és tudják, “A jövő vagy ‘zöld’, vagy nem létezik.”. Jómagam az olcsó balatoni üdülést, a klasszikus tábori vagy vállalati üdülő érzést szeretném a fenntarthatóságra neveléssel ötvözni, meglátjuk, hogy lesz-e rá fizetőképes befektetői és nemzetközi vendégkör kereslet 2022-ben. Természetesen, aki több pénzzel rendelkezik, az költsön/költhessen többet még egy ideig, de ne elszigetelt luxus komplexumokban legyenek az emberek, hanem töltsék együtt az idejük jelentős részét az üdülés alatt, építsenek közös jövőképeket, és valahogy teremtsük meg a kapcsolatot egymással és az anyafölddel békében. Etika, mértékletesség, szeretet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.