Az egykori magyar város Bratislava (Pozsony), most a szlovák főváros, nevét a vár első ispánjáról Poson-ról kapta. Komoly történelmi szereppel bírt hajdan a magyarok életében, mivel reformkorig országgyűlések helyszíne volt, ma azonban Szlovákia kulturális és gazdasági központja. Igazán jó kirándulóhely a szlovák főváros, átutazóban lévőknek érdemes itt eltölteni néhány órát. Hétvégéken jó időben különösen békés, az észak-nyugati országrészben élőknek érdemes kiruccanni, és felfedezni, az újdonságok és a rejtett értékek sora vár, például óriási strand-salsa parti nyáron vagy a híres UFO kilátó a hídnál. A Duna menti kerékpárút egy kiemelt mérföldköve, ahol érdemes egy éjt eltölteni.
A Duna mellett 85 méter magas domboldalon álló Pozsonyi vár határvédő szerepe 902-től meghatározó volt. Egykoron a Korona toronyban őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket.
Jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai tekinthetők meg. Pozsonyt járva nem lehet elkerülni a várral szemközt a város legismertebb templomát a gótikus stílusú, eredetileg román templom helyére a 13.században épített Szent Márton dóm, a tetején a Szent Korona másolata található.
A szállás fórum cikke ITT található, alább folytatódik a történelmi érdekességek és a látnivalók, épületek leírása belvárosi és egyéb részeken.
A bécsi Szent Péter templom mintájára készült Trinitárius templom Pozsony Óvárosában, a Vármegyeház téren fekszik. A trinitárius rend építette a 18.században.
A legszebb neonklasszicista épület, Heffele Menyhért, udvari építész remeke a Prímás palota egyes részei ma múzeumként működnek. Legfontosabb látnivalója a 17.századi angol gobelin gyűjtemény. Duna és Morva stratégiailag fontos összefolyásánál áll a Dévényi vár, mely Poszony városának része. Az egyik legrégibb építmény az országban, már 864-ben említést tesznek róla. Ma a vár romjai gyönyörű rekonstruált műemlékként Szlovákia történetét mutatják be állandó kiállításként.
Történelmi múltja mellett megemlítendő országos viszonylatban egyedi látványosságokkal szolgáló Vadasparkja. Dinóparkja életnagyságú dinómakettekkel, őslénytani játszótérrel szórakoztatja az oda látogatókat.
Kiváló fekvésének köszönhetően pihenni és kikapcsolódni vágyók körében rendkívül közkedvelt, mivel remek lehetőség nyílik egy romantikus dunai hajókázásra Bécs vagy akár Budapest irányába.
Videó : www.youtube.com/watch?v=b-XJHp0YGZY. Közel 10 perces film, ami jó áttekintést ad. Nagy a város, így több napba telhet, mire megtekintjük a helyi elit, a turisták és az átlag lakosság által kedvelt helyek sorát. Tavasszal, nyáron és ősszel egyaránt kellemes városnézéseken vehetünk részt.
A városi élet második videója diszkó zenével: www.youtube.com/watch?v=sYkfuWkloM4. Pörgős, modern élet, fiatal csajok, sport és szórakozóhelyek férfiak számára.Korcsolyázás télen, bowling, disco vagy éppen kávéházi kikapcsolódás.
Kellemes kisvasút, városnézés szárnyashajóval, helyi és turista buszok szintén segítenek a szlovák nagyváros felfedezésében.
Az UFO torony kilátója nekünk nagy kedvencünk lett. Komoly tériszonyunk volt, a szél fújt, de ez mellékes :). A sétálóutcák és éttermek békéje sokakat kárpótol. A város lakossága alig több 400 ezernél, 432 ezer fő lakhat itt állandóan, nagy a dolgozni és tanulni bejárok száma még itt.
A város mai hivatalos neve egy tévesen következtetett konstrukcióból ered, P. J. Safarik szlovák történész a város régi nevét nem a Braslav, hanem a Bratislav névből származónak hitte.
Területe már a neolitikumban lakott volt. A honfoglalás előtt római, majd morva erődítmény állt a Várhegyen. Egészen 907-ig a Nagymorva Birodalom része volt, míg a magyarok el nem foglalták megalapítva az első magyar várispánságot. A 11. századtól Pozsony vármegye székhelye és káptalani székhely lett. A 12. század közepén rövid időre német kézre került. A 13. században bajor hospesek telepedtek le területén, előmozdítva a város polgárosodását és német jellegének dominanciáját, mely egész 1918-ig megmaradt. A város egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. 1526 után lett az ország fővárosává, nemcsak a Szent Koronát őrizték itt, a királyokat itt koronázták, többször adott otthont az országgyűlésnek. 1780-ban Pozsonyban látott napvilágot a Magyar Hírmondó című újság, 1783-tól itt működött a királyi jogakadémia. 1806-ban és ’09-ben franciák foglalták el, az ágyúzásokból eredő károkat tűzvész tetézte be. A vár rekonstrukcióját csak 1953-ban kezdték meg.
1848. április 7-én Pozsonyban alakult meg az első felelős magyar minisztérium. A Csehszlovák Légió 1918. december 30-án foglalja el, és teszi 1919. február 4-étől Szlovákia fővárosává. Ugyanezen év február 12-én vérbe fojtják Pozsony magyar és német lakosságának megszállás elleni békés tiltakozását. 1918 és ’38 között csaknem teljesen felszámolják a város magyar jellegét. Nemcsak a város- és utcaneveket változtatják meg, rombolják szét a magyar vonatkozású szobrokat, megszüntetik a magyar és német nyelvű oktatást. A II. világháború után szovjet és román csapatok foglalják el Pozsonyt, amely ismét Csehszlovákia része lesz. A német és magyar lakosság maradékát erőszakkal telepítik ki, az új békeszerződés Csehszlovákiának ítéli: Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnt. 1993. január 1-e óta az önálló Szlovákia fővárosa.
Pozsonyt nemcsak történelmi múltja, látnivalói miatt érdemes felkeresni. Nem hiába emlegetik úgyis: a Duna menti szépség. A Szlovák Nemzeti Múzeumnak helyt adó saroktornyos Pozsonyi vár épülettömbje, ahová hangulatos lépcsősor vezet fel, messze a város fölé magasodik. A vár alatt a tizennegyedik században épült gótikus koronázótemplom található, száz méteres neogótikus tornyán a csillogó Szent Koronával, mely a magyar királyok koronázási helyére utal. 1563 és 1830 között itt szentelték fel őket. A főoltár feletti ezüstkoporsóban Szent Márton ereklyéit őrzik, kegyszobra búcsújáróhely. A Szent Márton dóm sírboltjában az ellenreformáció vezéralakja, Pázmány Péter érsek mellett nyugszik a Pálffy család több tagja. A barokk templomok sorát végigjárva, érdemes megtekinteni az 1411-ben épült Szent Mihály-kaput, mely a középkori erődfal maradványaként áll őrt. A templomok mellett a paloták határozzák meg a város építészeti arculatát. A Grassalkovich-palota 1760-ban épült, a későbarokk-rokokó stílusjegyeit hordja homlokzatán, a prímási palota Hefele Menyhért alkotása, a préposti palota a 17. századból való. A múlt tanúi mellett a modern bevásárlóközpontokat megtaláljuk Pozsonyban. Számos nemzetközi kulturális és sportesemény, kiállítás várja az idelátogatót, ahogy hangulatos éttermekben sincs hiány, ahol megízlelhetjük a szlovák serfőzök és szakácsok ínycsiklandó remekműveit.
A város híres szülöttekben sem szenved hiányt, Pozsonyban látta meg a napvilágot többek közt gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök, vagy Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, zongoraművész. Itt vesztette életét Zrínyi György horvát bán mellett, Heckenast Gusztáv nyomdász, könyvkereskedő.
Részletes angol leírásokat ad a több nyelvű turisztikai portál: www.visitbratislava.com. Hírek, programok, étterem és fesztivál ajánló, kisebb fotó kiállítások és sok érdekesség, alkalmi látványosságok az oldalon. Autóbérlés, szállásadók részletes listája a kollégiumok, legolcsóbb turista és munkás szállásokat beleértve.