München Európa legvirágzóbb városai között is előkelő helyet tudhat magáénak. 2007-ben München Németország gazdaságilag legsikeresebb városa volt, s valószínűleg az is marad az elkövetkező időkben is. A gazdaság kiemelkedő ágazatait a turizmus, az autó- és gépgyártás, az elektrotechnika és a szoftveripar, valamint a biotechnológia képviseli. Jelentős a televízió- és filmipar is. Mindemellett München fontos biztosítási központ, a nagy cégeken túl, mint amilyen BMW vagy a Siemens, itt székel a világ egyik legnagyobb biztosító-társasága, az Allianz is. Üröm az örömben, hogy az egy főre jutó adósság listáján is München a legelső, igaz, ez a város számára nem okoz különösebb gondot.
Hotel keresés tippek gyorsan magyarul: Szállások Münchenben, olcsó és akciós árak keresése, szép szállodák ajánlója.
Történelem, története:
A város alapítását megelőzően bencés szerzetesek hoztak létre itt szerzetesi központot. A város első írásos említése 1158-ra nyúlik vissza. Ebben az időszakban Barbarossa Frigyes már München kereskedelmi jogait is elismerte, nem sokkal később pedig városi rangra is emelték a későbbi bajor fővárost. A középkorban rövid ideig a freisingi püspökség fennhatósága alatt állt, majd a 13. században a Wittelsbachok kezére került a város, akik nemsokára meg is építették első hercegi rezidenciájukat. IV. Lajos német király már a 14. században fővárossá tette Münchent, egyúttal új városfallal is övezte. Az uralkodó korából ered a város zászlójának mintázata is, a fekete és az arany a Német-Római Birodalmat szimbolizálja. Míg a 14. század vége a herceg elleni felkelésektől volt hangos, München a rákövetkező században már fénykorát élte. A késő gótikában egyesítették ugyanis Bajorországot, aminek szintén Münchent tették meg fővárosává. A város első sörfőzdéjét a 16. században maga V. Vilmos alapította. A 17. század elején München fejedelemségi székhelynek számított, ám ekkoriban gondokkal is szembe kellett néznie. Előbb a svédek foglalták el, majd a pestisjárvány tizedelte a népességet.
A város csak a harmincéves háború után állt ismét talpra. A 18. században a Habsburg Birodalom csapatai szállták meg területét. A város gazdasági és kulturális fejlődésének fénykora a Német Császárság idejére tehető, ekkoriban kezdett hamisíthatatlan nagyvárossá válni, míg végül Napóleon idején a Bajor Királyság fővárosa lett. A művészetek fellegváraként számon tartott város arculatára II. Miksa uralkodása idején az úgynevezett „Maximilian stílus” nyomta rá bélyegét, mely leginkább az angol gótikára emlékeztetett. Ahogy neve is mutatja, Európa egyik legelőkelőbb és legdrágább bevásárló utcája, a müncheni Maximilianstraße is ennek égisze alatt épült. A Müncheni Köztársaságot az első világháború idején, 1918-ban kiáltották ki. 1923-ban itt zajlott a hírhedt sörpuccs, mely során Hitler erőszakkal próbálta magához ragadni a hatalmat. A kísérlet sikertelenül zajlott, Hitlert börtönbe zárták. 1938-ban a Müncheni egyezményt is itt írták alá, a nagyhatalmak döntéseként Csehszlovákiát feldarabolták, egyes részeit a Német Birodalomhoz csatolták. A második világháború pusztításai München történelmi belvárosát sem kímélték, ahogy a bombázásokban szintén több ezren vesztették életüket. A háború lezárásaként 1945-ben amerikai csapatok vonultak be a városba. Az újjáépítési munkálatok, melyek során gondot fordítottak a történelmi városkép hű rekonstruálására is, gőzerővel indultak meg. 1972-ben már a város adhatott otthont a XX. nyári olimpiai játékoknak. Az eseményt ugyan beárnyékolta a palesztin terroristák akciója, ez viszont nem gátolta a városfejlesztéseket.
München valósággal bővelkedik a látnivalókban, a város történelmi emlékei szinte a stíluskorszakok teljes palettáját lefedik, a román és gótikus művészek remekeitől a klasszicistákon át még a szecessziós és modern épületek is megtalálhatók a bajor fővárosban. Nem csoda, hogy évről-évre egyre több turista keresi fel Münchent. Az amerikaiak mellett túlnyomó többségben olaszok és britek. Bár az arab látogatók főként a müncheni klinikák orvosi ellátását veszik igénybe, mi azért ne felejtsük el megtekinteni a város nevezetességeit sem.
A városfelfedező túrát érdemes München központjában, a neogótikus Új és a bálterméről nevezetes gótikus Régi Városházának is otthont adó Mária téren kezdeni. München 1200 kútja közül szintén itt, az Új Városháza előtt található a legrégibbnek számító Fischbrunnen kút. A tér szomszédságában magasodik a város legrégibb temploma, a román, gótikus és belterét illetve barokk stílusjegyeket tükröző Szent Péter templom is. Az egyházi épületen kívül szintén München gótikus emlékeit gazdagítják fennmaradt városkapui, köztük az Isari és a Károly kapu, illetve az Oroszlán-torony. Szintén a gótika stílusjegyeit hordja magán a város jelképének tekintett Frauenkirche, melyet szintén a Mária térhez közel találunk.
Az egyházi épületek sorából jelentőségénél fogva kiemelkedik még az Alpoktól északra eső területek legnagyobb reneszánsz templomának számító Szent Mihály templom és Bajorország első rokokó temploma, a belvárosban fekvő Szent Anna templom.
A városban található Nemzeti Színház már a klasszicizmus művészeinek keze nyomát dicséri, ez München legjelentősebb e stílusban emelt épülete. Igaz, a neves vásárlóutcát, a Maximilianstraßé-t is számtalan klasszicista épület szegélyezi.
München változatos városképéhez tesz hozzá a neobarokk Igazságügyi palota és a neoreneszánsz Képzőművészeti Akadémia is, akárcsak a Schwabingbaan városrész szecessziós lakóházai. Már csak a látvány miatt is érdemes felkeresni őket, akárcsak a Deutsches Museum szomszédságában található, 1901-ben nyílt szecessziós Müllersches Volksbadot, München legrégibbi, ma is üzemelő uszodáját.
Müncheni látnivalók II-es, érdesség cikk ITT.
München egy valóban modern főváros képét akarta nyújtani, ezért a 1990-es években jelentős építkezésekbe fogtak. Ekkor emelték többek között a Jézus Szíve templomot és számos új sportstadiont is. A város legérdekesebb épületének címére mégis a BMW főigazgatósági épülete pályázhatna, melyet a helyiek csak „négy hengernek” neveznek. Persze a mellette magasodó BMW Welt sem elhanyagolható abszolút futurisztikus épületével, melyet nem is oly rég, 2007-ben nyitottak meg. A város legmagasabb, 146 méteres épületét, a Hochhaus Uptown Münchent viszont már az Olympiapark szomszédságában kell keresnünk. Magában az Olympiaparkban is érdemes szétnéznünk, itt kapott helyt ugyanis az Olimpiató és az Olimpiai hegy is.
A városfejlesztő projektek közül mégis a Messestadt Riem nevű városrész kialakításáé viszi a prímet. A régi reptér helyére tervezett komplexum és megannyi zöldterület várhatóan 2013-ban kerül a közösség tulajdonába. Ha magunk is részesei kívánunk lenni a nagy átalakulásnak, érdemes elsétálni errefelé is.
München persze már e nélkül is bővelkedik parkokban. Három kastélyával az egyik legnevezetesebb közülük a város északi szegletében fekvő schleißheimi kastélypark, mely egyike az ország épségben maradt nagy barokk parkjainak.
A város legrégibb parkjának címére mégis a reneszánsz korabeli Hofgarten méltó egyedül. Nagyságánál fogva viszont a 18. században nyitott Angolkert emelkedik ki a müncheni parkok közül, hisz még a New York-i Central Parkot és a londoni Hyde Parkot is túlszárnyalja méreteivel. Ugyancsak kiemelkedő a Müncheni Botanikus kert, mely 22 hektáros alapterületével, évi 400 ezer látogatót vonz.
Míg az Isar Flaucher menti területe a nudisták kedvelt fürdőhelye, Flauchertől délre, Hellabrunnban a müncheni állatkertben tölthetik idejüket a családosok.
Egy müncheni kirándulás persze aligha lenne teljes a város múzeumainak megtekintése nélkül, hisz a bajor főváros nemzetközileg is elismert híres művészeti gyűjteményeiről. A Régi, az Új és a Modern Képtár mellett, melyek München múzeumnegyedét alkotják, nevezetesek még a belvárosban található Bajor Nemzeti Múzeum, a Sakkgaléria és a Néprajzi Múzeum is. München leghíresebb múzeuma mégis a Német Múzeum, mely évi több mint egymillió fős forgalmával Európa egyik leglátogatottabb múzeuma. Itt őrzik a világ legnagyobb technikai-természettudományi gyűjteményét. Aki a múzeumok közt is a kuriózumokat keresi, látogasson el a Nymphenburgi kastélyban található Porcelánmúzeumba, vagy a Marstall Múzeumba, ahol a lovászattal kapcsolatos tárgyakkal ismerkedhet meg közelebbről. A száguldás és a fényűző sportkocsik szerelmesei pedig keressék fel a BMW-Galériát és Múzeumot. Az Állami Egyiptomi Művészeti Gyűjtemény, mely szintén a múzeum-negyed részét fogja képezni, előreláthatóan 2010-ben nyitja majd meg kapuit a nyilvánosság előtt.
Ami a müncheni fesztiválokat és rendezvényeket illeti, oly sokan vannak, hogy az embernek két kezén is nehéz lenne összeszámlálni őket. A tavaszt és nyárt behálózó, különböző zenei rendezvények mellett nevezetes az augusztusi Nyári fesztivál és a szeptember közepén kezdődő Oktoberfest. A színházfesztiválra a karácsonyi vásár előtt, november, decemberben kerül sor.
Fehérkolbász, Brezn, vagyis sósperec, édes mustár és megannyi sör – címszavakban így összegezhetnénk a müncheni specialitásokat, melyeket egyetlen valamirevaló gurmandnak sem szabad kihagynia. A fehérkolbász története egész 1857-ig nyúlik vissza s valóban a legautentikusabb helyi fogások egyike. Ha a müncheni sörök kerülnek szóba, nincs olyan, aki ne bólogatna elégedetten, amikor a Hofbräu, a Löwenbräu, vagy a Paulaner említtetik. Igyunk belőlük egy korsóval óhazájukban, Münchenben is.
Aktuális események, dátumok a naptárban: www.muenchen.de/verticals/Veranstaltungen/Veranstaltungskalender/Heute/321272/index.html.
Részletesebb esemény leírások, turisztikai program ajánló: www.muenchen.de/Rathaus/tourist_office/sehenswuerdigkeiten/129345/Uebersichtsseite_sights.html. Kastélyok, parkok, híres épületek, szobrok, terek és sport létesítmények. Idegenvezetés, kultúra,
Képek, belvárosi fotó galéria:
Legnagyobb fesztivál, esemény: Sörfesztivál infó ITT – Oktoberfest.