Máltai Köztársaság
Malta, Repubblika ta’Malta (máltai)
Malta, Republic of Malta (angol)
A számok mindig változnak, néha jelentős mértékben is, mégis jó kiindulási alap az ismerkedőknek, az utazás előtt készülődőknek.
Málta területe: 315,2 km2
Népessége: 383 000 fő (2003) 404 039 (2005)
Népsűrűsége: 1215 fő/km2
Fővárosa: Valletta 6900 (194 200) fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: szept. 21. (a függetlenség napja, 1964)
Közigazgatás: 6 helyi körzet (district)
Fontosabb települések: Birkirkara 21 600 fő, Qormi 18 100 fő, Mosta 17 500 fő, Zabbar 14 800 fő, Rabat 13 000 fő, Bugibba, St Julian’s, Sliema, Qawra, Mellieħa, Rabat, St. Paul’s Bay.
Városi lakosság aránya: 89%.
Pénznem: máltai líra/font (1 lira/pound=100 cent)
Nyelvek: máltai (arab-olasz keveréknyelv), angol (mindkettő hiv.)
Népcsoportok: máltai 96%, brit 2%, egyéb 2%
Vallások: római katolikus 98%, anglikán 1%, egyéb 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 76 év, nők 81 év
Népességnövekedés: 0,73%
Csecsemőhalandóság: 5,72%o
Írástudatlanság: 11%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Dingli, 253 m
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 17 000 USD (2002)
Munkanélküliség: 7%
Munkaerő: 160 000 fő
Infláció: 2,4% (2002)
Növényzete gyér, sivatagi kopár, köves.
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 26%, szolgáltatások 72%
Exporttermékek: gépek és közlekedési eszközök, iparcikkek
Importtermékek: gépek és közlekedési eszközök, iparcikkek és feldolgozott termékek, élelmiszer, italok, dohány
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Olaszország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság.
A Földközi-tenger középső részén elterülő kis államot három lakott sziget (Málta 245.7 km2. Gozo 67.1 km2. Comino 2,8 km2) és két lakatlan szirt (Cominitto, Filfla) alkotja. A mészkőből álló, gyér bozóttal benőtt felszín délnyugat felé emelkedik. Északi partja lapos, öblökkel tagolt, déli és nyugati partja függőleges sziklafalakkal, tenger-véste barlangokkal tarkított.
Máltát az arabok 870-ben hódították meg, majd a szicíliai normann királyok uralkodtak felette 1530-ig, amikor a Máltai Lovagrend kezébe került. Ezt követően, 1798 és 1800 között Franciaország uralta majd a britek foglalták el. 1814-ben brit gyarmattá nyilvánították, és fokozatosan hatalmas tengeri erőddé és haditengerészeti támaszponttá építették ki. A második világháború alatt reménytelenül ostromolták a fasiszta német és olasz tengeri és légi alakulatok. A hősies máltai ellenállásért 1943. decemberében VI. György király a Szent György-keresztet adományozta Máltának. A Máltai Állam 1964. szeptember 21-én vált függetlenné a brit Nemzetközösség tagjaként, majd 1974. december 13-án kikiáltották a Máltai Köztársaságot.
Az egykor a brit haditengerészet kiszolgálására épült gazdaságot napjainkban inkább a munkaigényes ágazatok (ruházati cikkek, gépipar, műanyagtermékek, és az elektronikai ipar) jellemzik. Az ipart kőolaj-tüzelésű erőmű látja el energiával. A szűkös vízellátást tengervíz-sótalanító üzem egészíti ki. A mediterrán éghajlati viszonyoknak köszönhetően Málta jelentős idegenforgalmat bonyolít le. A szükséges élelmiszer kb. 20%-át képesek csak előállítani, a többit importból szerzik be. Málta 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagállama.
-
- sétálóutca Valletta
-
- Ünnepi
-
- áhitat és hit
