Malajzia
A K-i falvakban a muzulmánok vannak többségben: itt a falu legnagyobb, központi épülete kétségtelenül a mecset. A Ny-i part régi ültetvényein azonban főként – még a britek által idehozott – indiaiak utódai csapolják a gumifákat. A kikötőkben hindu templomok és tamil üzletek váltakoznak.
Pinang, Perak, Selangor és Melaka szövetségi államokban a kínaiak teszik ki a többséget. A kínaiak a 17. sz.-ban először kereskedni jöttek a félszigetre, és elsősorban az akkor holland fennhatóság alatt álló Melakában telepedtek le. A többség azonban két évszázaddal később érkezett, mégpedig az ónbányászat miatt. Ez az iparág befektetőket vonzott Kínából és Európából.
Bár néhány nagy vállalkozás a főváros, Kuala Lumpur körül és a Kinta völgyében a külföldi tőke érdekeltsége, az iparágat zömében a kínaiak irányítják. Ez különösen azóta van így, mióta azok a gazdag készletek, amelyek Malajziát a világ vezető óntermelőjévé tették, kimerülőben vannak.
Az ón révén nyert profittal a kínaiak a maláj gazdaság más területeit ellenőrzésük alá vonták. Délkelet-Ázsiában a „kínai negyedek” többnyire a helybeliek által lakott városokban képeznek külön szigetet, Malajziában azonban sok város tisztán kínai. A keményen dolgozó kínaiak olyan három-négyemeletes, teraszos házakban élnek, amelyek boltjaik és otthonaik egyben. A házak között buddhista és taoista templomok vannak.
A kínaiak gazdasági hatalmát csak az utóbbi években kérdőjelezte meg a maláj kihívás. 1969-ben a nemzetiségi feszültségek zavargásokhoz vezettek, és a maláj pártok szavazatokat vesztettek a választásokon. Az akkori miniszterelnök, a maláj Tunku Abdul Rahman az események alapján arra az elhatározásra jutott, hogy a bumiputrák (maláj őslakosok) és a gazdagabb közösségek közötti gazdasági különbségeket csökkenteni kell.
1970-ben a malájok részvényeinek a korlátolt felelősségű társaságokban csak 2%-os részesedése volt. A kormányzat célul tűzte ki, hogy ez az arány 1990-re 30%-ra emelkedjék. Úgy tervezték, hogy a kínaiak részesedését 40%-ban határozzák meg, míg az egyéb (köztük a külföldi) csoportok a maradék 30%-kal rendelkeznek majd. 1985-re a malájok részesedése 21%-ra nőtt. Mégis a későbbiekben a politikának sokkal óvatosabban kellett kezelnie a közösségi érdekekkel kapcsolatos kérdéseket, hogy csökkentse az etnikai feszültségeket. Ugyanakkor a kormány elhatározta, hogy modernizálja az exportorientált iparágakat és bátorítja a külföldi befektetőket.
Az „új gazdasági politika” hatására sok fiatal maláj ment a városokba, hogy munkát keressen a fejlődő iparágakban, elsősorban Pinang szigetén és a Kuala Lumpurt az ország fő kikötőjével, Kelanggal összekötő Kelang folyó völgyében. A mai Kuala Lumpur felhőkarcolók és gyorsforgalmi utak, ipartelepek és elővárosok szövevénye. Kelang felé haladva az új városokban az elektronikai iparban és más iparágakban dolgozó munkások laknak. A városba vándorlást az iszlám tradicionalisták helytelenítik; attól tartanak, hogy ezáltal az ifjabb generáció mind jobban eltávolodik majd a hagyományos értékektől.
Kevesebb mint 25 év alatt Malajzia gyökeres változáson ment keresztül: gumi és ón exportálásából tengődő elmaradott, isten háta mögötti országból hatalmas ipari nemzetté nőtte ki magát. Gazdasági növekedését azóta állandó szinten (kb. 8%) tartja, az infláció és a munkanélküliség mértékét sikerült leszorítania, a lakosságnak pedig egyre magasabb életszínvonalat biztosítania.
Számok és tények, korábbi adatok elsősorban
Hivatalos név: Malajziai Államszövetség
Területe: 329 790 km2
Lakossága: 28 millió feletti (2010-es adat)
Népsűrűség: 70 fő/km2 körüli
Főváros: Kuala Lumpur
Államforma: monarchikus államszövetség
Pénznem: 1 ringgit (malajziai dollár) = 100 sen
Nyelv: bahasza maláj (hivatalos), kínai, angol, tamil és több helyi nyelvjárás
Vallás: muzulmán 54%, buddhista 18%, hindu 7%, konfuciánus és egyéb
Éghajlat: trópusi; októbertől februárig K-en, májustól szeptemberig Ny-on uralkodik a monszun, és egész évben nagy esőzések vannak; Kuala Lumpurban a középhőmérséklet egész évben 27 °C körül van
Földhasznosítás: művelt terület 13%, erdő 63%, egyéb 24%
Elsődleges nyersanyagforrások: rizs, pálmaolaj, gumi, épületfa, kakaó, bors, ananász, hal; nyersolaj, földgáz, ón, bauxit, vasérc, réz
Fő gazdasági ágak: mezőgazdaság, kőolaj-kitermelés és -feldolgozás, bányászat, élelmiszergyártás, erdészet, halászat, gumiabroncsgyártás, cementgyártás, elektronikai, vegyi és textilipar
Fő exportcikkek: nyersolaj, petróleum, cseppfolyós földgáz, rönkfa, elektronikai cikkek, pálmaolaj, gumi, ón, bors, kakaó, ananász, bauxit, vasérc, réz
Nemzeti jövedelem/fő: 3582 USA-dollár
Természetes szaporodás: 23 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 66 év, nők 72 év
