Luxemburgi Nagyhercegség
Luxembourg, Grand-Duché de Luxembourg (francia)
Luxemburg, Grossherzogtum Luxemburg (német)
Lëtzebuerg, Groussherzogtom Lëtzebuerg (luxemburgi)
Területe: 2586 km2
Népessége, lakossága: 451 700 fő (1997) 511 840 (2011)
Népsűrűsége: 174,6 fő/km2
Főváros: Luxembourg/Lëtzebuerg 78 800 fő
Államforma: alkotmányos örökletes monarchia (nagyhercegség)
Nemzeti ünnep: jún. 23. (Charlotte nagyhercegnő születésnapja)
Közigazgatás: 3 kerület (district)
Fontosabb települések: Esch-sur-Alzette 27 900 fő, Dudelange 17 800 fő, Schifflange 8100 fő, Bettembourg 7400 fő
Városi lakosság aránya: 89,1%
Pénznem: euró (1 euró=100 cent)
Nyelvek: luxemburgi, francia, német (mindhárom hiv.)
Népcsoportok: luxemburgi 80%, portugál 6%, francia 6%, belgiumi 3%, német 2%, egyéb (szláv, albán, koszovói) 3%
Vallások: római katolikus 95%, protestáns 1%, egyéb 4%
Születéskor várható élettartam: férfiak 74 év, nők 81 év
Népességnövekedés: 1,25%
Csecsemőhalandóság: 4,71%o
Írástudatlanság: 0%
Férfiak/nők aránya: 0,97
Legmagasabb pont: Mont de Holdingen, 565 m
Legfőbb folyók: Mosel (Moselle), Sauer (Sûre)
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 44 000 USD (2002)
Munkanélküliség: 4,1%
Munkaerő: 262 300 fő
Infláció: 1,6% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 1%, ipar 30%, szolgáltatások 69%
Exporttermékek: gépek és berendezések, acéltermékek, vegyipari termékek, gumitermékek, üveg
Importtermékek: ásványi anyagok, fémek, élelmiszer, minőségi közszükségleti cikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA
Luxemburg Nyugat-Európában, Belgium, Franciaország és Németország között helyezkedik el. A Benelux államok legkisebb tagjának északi részén az Ardennek és az Eifel-hegység húzódik, déli része lankás dombvidék.
Az állam 963-ban alakult meg, a Luxemburg-grófok tulajdonaként. Az innen származó uralkodó dinasztia fénykorában, a 15. században többek között a magyar királyi, valamint a német-római császári trónt is megszerezte. 1354-ben lett hercegség, 1443-tól a burgundok, 1477-tól pedig a Habsburgok birtokába került. 1684 és 1697 között a franciák birtokolták, majd ismét Habsburg uralom alá került. 1794 és 1814 között Franciaország része volt, majd 1815-töl perszonálunióba került Hollandiával. Mai határai 1839-re alakultak ki. A teljes függetlenségét 1866-ban vívta ki, amit az egy évvel későbbi londoni konferencián ismertek el. A Hollandiával fennálló perszonálunió 1890-ben szűnt meg. 1922-ben gazdasági szövetségre lépett Belgiummal majd 1947-ben tagja lett a Benelux-államoknak.
Az apró nagyhercegség gazdasági jelentőségét a vaskohászat adja. Az egy főre jutó acéltermelésben világelső. A múlt század óta üzemelő bányák jórészt kimerültek, vaskohói főleg francia, svéd, brazil érccel és német koksszal működnek. Jelentős a gumiabroncs- és a gyógyszergyártás. Luxemburg az EU fontos központja (EU Bíróság, Beruházási Bank, EU Parlament Titkársága, Nemzetközi Valutaalap). A kedvező adózási feltételek miatt bankok és biztosítótársaságok sokasága itt építette ki székhelyét. A falvakban főleg a német nyelv helyi dialektusában, a városokban pedig franciául beszélnek. Az óceáni éghajlat kedvez az állattenyésztésnek (szarvasmarha, sertés, baromfi). A Mosel (Moselle) futását szőlőkultúrák kísérik.
Turisztikai portál, információk és friss hírek: www.visitluxembourg.com/en.