Ír Köztársaság
Éire, Poblacht Na h’Éireann (gael) – Ireland, Republic of Ireland (angol)
Területe: 70 273 km2
Népessége, lakosság: 3 968100 fő (2003) 4 581 269 (2011)
Népsűrűség: 56 fő/km2
Főváros: Dublin( Baile Átha Cliath) 1 018 500 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: márc. 17. (Szent Patrik napja)
Közigazgatás: 26 grófság (county)
Fontosabb települések: Cork (Corcaigh) 193.400 fő, Limerick (Luimneach) 84 900 fő, Galway (Gailimh) 67 200 fő, Waterford (Port Láirge) 47 800 fő, Dundalk (Dun Dealgan) 33 800 fő
Városi lakosság aránya: 57,5%
Pénznem: ír font (1 pound -100 pence)
Nyelvek: angol, gael (ír)
Népcsoportok: ír (kelta) 99%, angol 1%
Vallások: római katolikus 91%, anglikán 3%, egyéb 6%
Születéskor várható élettartam: férfiak 74 év, nők 80 év
Népességnövekedés: 1,07%
Csecsemőhalandóság: 5,43%o
Írástudatlanság: 2%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Carrantuohill, 1041 m
Legfőbb folyók: Shannon, Barrow
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 28 500 USD (2002)
Munkanélküliség: 4,7%
Munkaerő: 1,8 millió fő
Infláció: 4,6% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 36%, szolgáltatások 60%
Exporttermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, számítógépek, vegyipari termékek, gyógyászati berendezések, élőállatok
Importtermékek: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán
Az ír-sziget több mint 80%-án elterülő ország központi részét a tőzeglápokkal, kisebb-nagyobb tavakkal tagolt Ír-alföld foglalja el. Az alföldből kiemelkedő dombokat és a síkságot keretező idős hegységeket (Donegall-, Mayo-. Wicklowi-, Caba-hegység stb.) a belföldi jégtakaró csiszolta le a jégkorszakban. Az ország legmagasabb pontját a Kerry-hegység hordozza.
Az ír-szigetet az i. e. 500 körül a kontinensről érkező kelta törzsek népesítették be, amelyek az i. sz. 5. századtól kezdve fokozatosan vették fel a kereszténységet. A 8. században betelepülő normannok ellen az őslakosság még sikerrel vette fel a harcot, 1171-ben azonban II. Henrik angol király seregeinek partraszállásával megkezdődött a sziget gyarmatosítása. Az angol uralommal szemben az írek heves ellenállást fejtettek ki. 1541-ben VIII. Henrik Írország királyává nyilvánította magát. Az Angliából ós Skóciából bevándorolt protestáns nemesség megfosztotta földjüktől a katolikus ír földesurakat és szabad parasztokat. Az írek felkeléseit sorozatosan leverték. 1801-ben Írország egyesült Angliával, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság néven. Az egyre fokozódó éhínség és nyomor az USA-ba való tömeges kivándorlást eredményezte. Az 1845-ben még 8.5 millió lakosú sziget népessége egy évszázad alatt a felére apadt. Ma az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 40 millió ír származású ember él. 1898-ban helyi önkormányzatot vezettek be Írországban, és 1916-ban, kihasználva az első világháborút, kikiáltották a független Ír Köztársaságot, 1921-ben Ulster (Észak- Írország) tartomány elcsatolása után pedig Ír Szabadállam lett. Az 1937. évi alkotmány az országot független köztársasággá nyilvánította, amelyet Nagy-Britannia csak 1945-ben ismert el. Írország 1949-ben kivált a brit Nemzetközösségből is.
Írország az EU egyik kevésbé fejlett tagja, amit részben a brit gyarmatosításnak is köszönhetett. A gyarmatosítás során csak a mezőgazdaság fejlődhetett, ez volt szinte az írek egyetlen megélhetési forrása. Az ipar csak a függetlenség kivívása után indult fejlődésnek. Az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg. A kiirtott erdők helyén lévő legelőkön szarvasmarhák és juhok legelnek. A kivitel nagy részét az állattenyésztés termékei adják (hús, gyapjú, tejtermékek). Legfontosabb élelmiszernövénye a burgonya. Az alacsony munkabérek sok külföldi tőkebefektetőt vonzanak, így a hagyományos iparágakon (élelmiszer, textil) kívül felfutóban van a gépgyártás és az elektronikai ipar (számítógép-alkatrészek, irodagépek stb.).
