Indiai Köztársaság
Bhārat, Bhārat Gaṇarājya (hindi)
Republic of India (angol)
Bhārat, Prajātantrī Bhārat (bengáli)
Intiyā, Intiyā Kudiyaraśu (tamil)
Bhārat, Bhārat Dēsh (telugu)
Bharāt, Jamhūrīye Bharāt (urdu)
Terület: 3 166 944 km2
Népesség: 1 067 421 100 fő (2003) 1 210 193 422 (2010)
Népsűrűség: 337 fő/km2
Főváros: Újdelhi (Ni Dilli/New Delhi) 306 400 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: jan. 26. (a köztársaság napja, 1950)
Közigazgatás: 28 szövetségi állam (state), 7 szöv. terület (union territory)
Fontosabb települések: Bombay (Mumbai) 12 383 100 (17 012 100) fő, Delhi (Dilli) 10 203 700 (17 037 900) fő, Kalkutta (Calcutta/Kolkata) 4 760 800 (14 090 200) fő, Bengaluru (Bangalore) 4 461 100 (5 910 600) fő, Madrász (Chennai) 4 382100 (6 677 400) fő, …
Városi lakosság aránya: 26,8%
Pénznem: indiai rúpia (1 rupee=100 paise)
Nyelvek: hindi (hiv.), angol (hiv.), regionálisan további 14 hivatalos nyelv: bengáli, telugu, maráti, tamil, urdu (arab írású hindi, a muzulmánok nyelve), gudzsaráti, malajálam, kannada, orija, pandzsábi, asszámi, kasmíri, szind, szanszkrit (klasszikus irodalmi hindi); további főbb beszélt nyelvek: konkani, manipuri, mizo, meghalayai, nága, szikkimi (dendzsongka); ezen kívül további 24 nagyobb nyelv 720 dialektusában és 23 jelentősebb törzsi nyelven beszélnek, összesen 1652 nyelven.
Népcsoportok: hindi 24%, bihári (keleti hindi) 9%, radzsput (nyugati hindi) 4%, muzulmán 11%, bengáli 7%, maráti 7%, tamil 7%, telugu 7%, gudzsaráti 4%, kannada 4%, orija 3%, malajálam 3%, pandzsábi 1%, asszámi 1%, adivaszik (200 jegyzett törzs) 7%, egyéb (tibeti, burmai, nepáli, kasmíri, nága, mizo stb.) 1%
Vallások: hindu 81%, mohamedán 12% (szunnita 9%, síita 3%), keresztény 2%, szikh 1%, buddhista 1%, dzsainista 1%, egyéb 2%
Születéskor várható élettartam: férfiak 63 év, nők 64 év
Népességnövekedés: 1,51%
Csecsemőhalandóság: 61,47%o
Írástudatlanság: 48 %
Férfiak/nők aránya: 1,07
Legmagasabb pont: Godwin Austen (K2, Csogir Feng), 8616 m
Legfőbb folyók: Gangesz (Ganga), Brahmaputra, Godávari, Narmada
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 2540 USD (2002)
Munkanélküliség: 8,8%
Munkaerő: 406 millió fő
Infláció: 5,4% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 25%, ipar 25%, szolgáltatások 50%
Exporttermékek: textil termékek, drágakövek és ékszerek, műszaki termékek, vegyipari termékek, bőrtermékek
Importtermékek: nyersolaj, műszaki felszerelések és alkatrészek, műtrágya, vegyipari termékek, ipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Hongkong, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Szaúd-Arábia
Az Arab-tengerrel, az Indiai-óceánnal és a Bengál-öböllel határos, kontinensnyi méretű ország Dél-Ázsiában. Északon az ország legmagasabb csúcsát hordozó Karakorum és a Himalája 8000 m fölé nyúló csúcsokkal koronázott, eljegesedett vonulatai határolják. A hegységek dél felé meredeken lejtenek az Indiai-alföldre, amely négy alföld összefoglaló elnevezése: az Indus-alföldnek csak az északkeleti része nyúlik be az országba; a Hindusztáni-alföldet a Gangesz és mellékfolyói töltötték fel; a Gangesz és a Brahmaputra deltavidéke a Bengál-alföld, amelynek nyugati része tartozik Indiához; az Asszámi-síkság a Brahmaputra alföldje. Az ország középső és déli részét az ősi kőzetekből álló Dekkán alkotja, amelynek északnyugati részét nagy kiterjedésű bazaltláva-takaró fedi. A Dekkán fennsíkja nyugatról kelet felé lejt, nyugati peremén a Nyugati-Ghátok meredeken emelkedik ki a Malabár-part alföldjéből, keleti peremét a Keleti-Ghátok alkotják, amelyhez a Koromandel-part letarolt síksága simul.
Az indiai szubkontinens északi felén az i. e. 2. században, Nagy Sándor hadainak kiűzése után, a Maurja-dinasztia idején jött létre az első Indiai nagybirodalom, amely Asóka király uralkodása alatt, i. e. 250 körül érte el legnagyobb kiterjedését. A politikai széttagoltság, a különálló királyságok rivalizálása, a szomszédos hódító népek zsákmányává tette Indiát. A korai Indiai birodalmak felbomlását a portugál, angol, francia és holland hódítók gyarmati terjeszkedésre használták fel. A 17. században heves küzdelem bontakozott ki az angolok és a franciák között, végül az angolok győzedelmeskedtek, és Indiát 1858-ban koronagyarmattá nyilvánították. 1877-ben Viktória királynőt India császárnőjévé koronázták, ezzel megalakult a Brit Indiai Császárság. Nagy-Britannia 1947-ben domíniumi státuszt adott a vallási alapon felosztott India (földünk második legnépesebb országa) és Pakisztán számára, majd 1950-ben a brit Nemzetközösség keretén belül kikiáltották az Indiai Köztársaságot. Nem sikerült rendezni azonban a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását. Jelenleg a terület egyik fele Pakisztán fennhatósága alatt van (Azad Kashmir), a másik része Indiához tartozik (Dzsammu és Kasmír). Ez többször vitás konfliktusokat okoz India és Pakisztán között. 1947-ben tört ki fegyveres konfliktus Kasmír hovatartozása miatt, de az ellentétek azóta sem csitultak, demonstratívan nukleáris erővel fenyegetik egymást.
Földje ásványkincsekben (feketekőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, mangán, bauxit, csillám, színesfémek ércei, arany, gyémánt) gazdag. A korszerűsödő, bővülő nehézipar (vaskohászat, acélgyártás) mellett még mindig a könnyűiparé (textil-, élelmiszeripar) a vezető szerep, mind a foglalkoztatottak száma, mind a megtermelt érték alapján. A fogyasztási cikkek nagy részét kisipari vállalkozásokban állítják elő. A nagymértékű írástudatlanság ellenére India nagyszámú felsőfokú végzettségű, angolul jól beszélő szakemberrel rendelkezik. India a világ egyik legnagyobb szoftverelőállítója és -exportőre. Több indiai tudós kapott Nobel-díjat a különböző tudományágakban. Dinamikusan fejlődő ágazatai a gépgyártás és a vegyipar. Gazdaságában az alacsony színvonalú, tőkeszegény mezőgazdaságé, azon belül is a növénytermesztésé a vezető szerep. A megművelt földek egyik felén alapvető élelmiszernövényeket (rizs, búza, köles, kukorica, hüvelyesek, olajos növények) termesztenek. Az időjárás alakulásától függően egyes években élelmiszer-behozatalra szorul az ország. Az ipari és élvezeti növények (cukornád, gyapot, juta, tea, dohány, fűszerfélék, banán, ananász, kókusz) jelentős szerepet töltenek be az ország exportjában. Takarmánytermesztés hiánya miatt az állattenyésztés elmaradott, bár az állatállomány hatalmas (juh, baromfi), míg a szarvasmarha-, kecske- és bivalyállománya a legnagyobb a Földön. Vallási okok miatt a lakosságnak csak az ötöde húsevő. Az idegenforgalomból származó bevételek még nem számottevőek.
