Madagaszkár – sziget útikönyv

Madagaszkári Köztársaság
Madagasikara, Repobllka n’i Madagasikara (malgasz)
Madagascar, République de Madagascar (francia)

Terület: 587 041 km2
Népesség: 15 243 100 fő (2003)
Népsűrűség: 26 fő/km2
Főváros: Antananarivo 895 300 (1 390 800) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: jún. 26. (a függetlenség napja, 1960)
Közigazgatás: 6 tartomány (faritany/province)
Fontosabb települések: Toamasina 173 700 fő, Antsirabé 158 900 fő, Fianarantsoa 137 700 fő, Mahajanga 134 900 fő, Toliary 101 900 fő
Városi lakosság aránya: 27%
Pénznem: madagaszkári frank (1 franc=100 centime)
Nyelvek: malgasz, francia (mindkettő hiv.)
Népcsoportok: malgasz 98% (18 indonéziai eredetű maláj és negritó törzs: merina, betsimisaraka, betsileo…) egyéb (francia, indiai, kreol, comore-i kínai) 2%
Vallások: ősi vallások hívei 52%, római katolikus 20%, protestáns 19%, szunnita mohamedán 7%, egyéb keresztény 2%
Születéskor várható élettartam: férfiak 53 év, nők 58 év
Népességnövekedés: 3,03%
Csecsemőhalandóság: 81,9%o
Írástudatlanság: 20%
Férfiak/nők aránya: 0,99
Legmagasabb pont: Maromokotro, 2876 m
Legfőbb folyók: Mangoky, Onilahy, Ikopa, Mahajilo
Gazdaság: agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 870 USD (2001)
Munkanélküliség: nincs adat
Munkaerő: 7 millió fő
Infláció: 7% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 34%, ipar 11%, szolgáltatások 55%
Exporttermékek: kávé, vanília, kagyló, cukor, gyapjúruházat, króm, olajtermékek
Importtermékek: kézműves termékek, közszükségleti cikkek, kőolaj, élelmiszer
Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, USA, Németország, Japán, Egyesült Királyság, Hongkong, Kína és Szingapúr.

Az ország Földünk negyedik legnagyobb szigetén terül el az Indiai-óceánban, Afrika partjaitól 540 kilométerre fekszik. A kontinenstől a Mozambiki-csatorna választja el. A főszigeten kívül több kisebb sziget (Nosy Be, 293 km2; Sainte Marie, 165 km2) és a délkeleti partok előterében 450 km hosszan húzódó korallzátonyok is az országhoz tartoznak. A fősziget nagy része 1300-1800 m magas fennsík, amelyből kialudt tűzhányók emelkednek ki. Az ország legmagasabb pontja a Tsaratanana-hegységben emelkedik. A központi fennsík kelet felé lépcsőzetesen szakad le a 10-15 km széles parti síkságra, nyugat felé a meredek lejtők hullámos dombvidékre futnak le.

Madagaszkárt két nagy hullámban, a 8. és 14. század között népesítették be a maláj szigetvilágból bevándorolt törzsek. A szigetet már a 8. században ismerték az arab hajósok is. Európa számára 1500-ban Diego Díaz pillantotta meg először partjait, de felfedezőjeként a szintén portugál származású Francisco de Almeidát ismerik el, aki 1506-ban partra is szállt. Madagaszkár 1797 és 1861 között királyság volt, amit az angol-francia vetélkedés és a francia gyarmatosítás után 1897-ben számoltak fel. Két évvel korábban lett francia protektorátus, majd a következő évben francia gyarmattá nyilvánították. Madagaszkár 1946-ban Franciaország tengerentúli területe, majd 1958-ban, a Francia Közösség keretén belül, autonóm köztársaság lett. A teljes függetlenséget 1960-ban nyerte el Malgas Köztársaság néven. Nevét 1972-ben változtatták Madagaszkárra. A 2001 decemberében megtartott választásokon két elnökjelölt is győztesnek kiáltotta ki magát. A korábbi elnök nem ismeri el a választásokat, és Toamasinába helyezte át a kormányát. Az emiatt két részre szakadt országban az alkotmánybíróság 2002 áprilisában a korábbi elnököt helyezte vissza a hatalomba.
Madagaszkár a Föld egyik legszegényebb és legfejletlenebb állama. Az országot több súlyos probléma sújtja: krónikus méretű az alultápláltság, az egészségügyi és az oktatási lehetőségek korlátozottak, magas az éves népességnövekedés, az erózió miatt jelentősen csökkent az erdővel borított területek nagysága. Ásványkincsekben (grafit, vasérc, csillámpala, féldrágakövek, urán, króm, titán) gazdag. Iparát az élelmiszer- és a textilipar, valamint a gépkocsi-összeszerelés képviseli. Az ország lakosságának nagy százaléka a mezőgazdaságból (rizs, manióka), halászatból és erdőgazdálkodásból él. Ebből származik a nemzeti jövedelem harmada, és az exportbevételek 70%-át képezi. A külföldi kézen lévő ültetvényekről sok árut (bors, szegfűszeg, vanília, kávé, dohány, cukornád) visznek a világpiacra. A sziget élővilága egyedülálló (makik, óriáskígyók, kaméleonok, baobabfák).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük