A meghökkentő ellentétek földje, a szegénység és a gazdagság ősi és modern hazája. Ma is éppúgy függ a Nílustól, mint a fáraók idejében.
Egyiptom a fáraók ősi birodalma, ötezer éves írott történelmével a világ egyik legrégibb civilizációja. Ugyanakkor nagyszabású új létesítményei is vannak, amilyen például az Asszuáni-gát a Níluson. Egyiptom Afrika Ázsiára nyíló kapuja. A Mediterráneum és a Vörös-tenger felöli megközelíthetősége miatt mindig csábító volt a hódítók számára. 1956-ban Egyiptom a nemzetközi események homlokterébe került, amikor elzárta a hajózás elől a stratégiai fontosságú Szuezi-csatornát.
Ez az ország a meghökkentő ellentétek földje, szegénységgel és kincsekkel, a buja, nedves Nílus-völggyel és a környező sivataggal, nyomorúságos kunyhókkal és a múlt hatalmas műemlékeivel. Kairó 16 millió ember óriási, túlnépesedett metropolisa, a világ egyik legkozmopolitább városa. A Földközi-tenger partján fekvő másik hatalmas város, Alexandria lakossága megközelíti a 4 milliót.
A görög történetíró, Hérodotosz kb. 2500 évvel ezelőtt Egyiptomot a Nílus ajándékaként említette, mert létezése a nagy folyótól függ, amely6695 kmhosszúságával a Föld leghosszabb folyója. Az áradó folyóvíz által lerakott iszap a Nílus partjainak teljes hosszában a történeti idők kezdete óta nagy népességet vonzott ide és tartott el; a Nílus-delta a világ egyik legtermékenyebb mezőgazdasági övezete. A lakosság 96%-a a deltában és a20 kmszéles folyó menti földsávon él Kairótól Szudánig; a népsűrűség itt 400 fő/km2.
Az ország és lakói
Az 1 001 450 km2 területű Egyiptomnak csupán a töredéke lakott és megművelt: a 36 000 km2-es Nílus menti területek és a környező oázisok. Az ország a Nílus völgye által szétválasztott két sivatagból áll. A Ny-i sivatag, a Szahara ÉK-i része – eltekintve a DNy- i hegyvidéktől – általában alacsony, dimbes-dombos vidék. Számos kiterjedt oázisa van, mint a Baharija-oázis, a Farafra-oázis, a Dáhla-oázis, valamint a Síva-oázis, és nagy, szélvájta mélyföldjei, mint a Kattara-mélyföld, amely 133 m-rel a tenger szintje alatt fekszik.
A kisebb Arab-sivatag vagy Keleti-sivatag meredeken emelkedik a Nílus völgyétől a Vörös-tengerrel határos kopár, töredezett fennsíkig. A Vörös-tenger É-i csúcsánál levő Sínai-félsziget – voltaképpen földnyelv – köti össze Egyiptomot és Afrikát Izraellel és Ázsiával. Itt található Egyiptom legmagasabb csúcsa, a 2637 méter magas Katrína.
Egyiptom területe forró, száraz, kevés esővel, kivéve a mediterrán tengerpartot. Az átlagos hőmérsékleti maximum Kairóban nyáron 35 oC, télen 8 oC. A nyári hőmérsékletek a D-i és a Ny-i sivatagokban még magasabbak. A klíma különös jellegzetessége kétfajta szél. Az É-i egész éven át fúj, és a legrégibb idők óta lehetővé tette a hajók számára a felfelé vitorlázást a Níluson, az erős sodrással szemben. Március és június között azonban néha forró D-i szél fúj, homokot hord és sárga fátylat képez, napokig elhomályosítva a napot, miközben a hőmérséklet 2 órán belül akár 17 °C-kal is emelkedhet.
Egyiptom eredeti lakossága jellegzetes kevert fajta volt: afrikai és ázsiai népek keveredéséből származott, akikhez hódítókként és telepesekként az arabok csatlakoztak. Az évszázadok során azonban a népesség vegyessé vált. A sivatagban beduin arabok és berberek (világos bőrű, őshonos, 50-80 000 lélekszámú nép), a messzi D-en pedig csekély számban núbiaiak élnek, akik arabok, ősi egyiptomiak és fekete bőrűek keveredéséből származnak, és a szudániak rokonai.
Az utóbbi években Egyiptom ipara hatalmas fejlődésen ment át, és ma már ez az afrikai kontinens második legnagyobb ipari országa a Dél-afrikai Köztársaság mögött. A népesség növekedése azonban még az ipari fejlődést is meghaladja, évente nem kevesebb, mint 1,4 millió fővel gyarapszik az ország. Ha a növekedési arány nem változik, a népesség az évszázad végére a 70 milliót is elérheti. Az ország igyekszik lépést tartani állandóan növekvő népességével, de az élelem 60%-a importból származik, annak ellenére, hogy Egyiptom nemrég még élelmiszer-exportőr volt. Az írástudatlanság jelenleg is 52%-os, jóllehet az oktatás terén az elmúlt harminc évben nagy haladás következett be.
Fejlődése ellenére Egyiptom a világ egyik legszegényebb országa maradt. A szegények és a gazdagok között széles a szakadék: a fellahok, a mezőgazdasági területek parasztjai csupán a munkások jövedelmének egytizedét keresik meg. A létra felső fokán a jómódú üzletemberek, gyáriparosok, a városok gazdag állami tisztviselői állnak.
A Nílus mentén és a Nílus-deltában élő fellahok a népesség kétharmadát alkotják. Az ő munkájuk alapozta meg Egyiptom eredményeit. Sokan közülük egész életükben sohasem hagyták el szülőfalujukat. Földművelési módszereik, szemléletmódjuk többnyire ma is olyan, mint évszázadokkal ezelőtt volt. Nehéz életük, szegénységük, betegségeik (pl. a bilharziasis, amit egy vízicsiga által hordozott bélmétely okoz) keveset változtak, még akkor is, ha manapság már rádiójuk vagy televíziójuk lehet. Életmódjuk egyszerű, állandó ételük a rizs, a kenyér és a bab.
A lakosság több mint 90%-a muzulmán, a kormány azonban következetesen fellép az iszlám fundamentalizmus ellen, az elnyomás eszközeitől sem riadva vissza. A fundamentalizmusnak ennek ellenére sok híve van, s az általuk elkövetett merényletek az 1990-es évek elején több száz ember, köztük külföldi turisták életét követelték. 1997 novemberében különösen véres merényletet követtek el külföldi turisták ellen, ami még hosszú ideig kedvezőtlenül éreztetheti hatását az ország idegenforgalmi bevételeiben.
A muzulmánokon kívül becslések szerint 3-5 millió kopt keresztény él az országban, akik Egyiptom arabok megjelenése előtti őslakóitól származtatják magukat. Kisebbséget alkotnak, de politikai szerepük lélekszámukhoz viszonyítva nagy, és a szektariánus konfliktusok középpontjában állnak.
Miként Kleopátra országában elvárható, az asszonyok sokkal emancipáltabbak, mint az arab világban bárhol másutt. Egyszerűen öltöznek, de nem viselnek fátylat, és a foglalkozások széles köréből válogathatnak a legmagasabb állami vállalati beosztásokig. Bár a többnejűség, mint iszlám hittétel még elfogadott, gazdasági és szociális okok miatt gyakorlatilag megszűnőben van.
