Az ipari export
Dánia agrár arculata dacára csak a lakosság 6%-a foglalkozik mezőgazdasággal. A túlnyomórészt városi lakosság az iparban és a szolgáltatásokban tevékenykedik. A legtöbb üzem kisméretű, kevesebb, mint 100 embert foglalkoztat, és főleg vidéken található. Ezeknek a kisüzemeknek az exportja felülmúlja a mezőgazdasági kivitelt. Dánia nyersanyagokat csak korlátozott mennyiségben exportál, inkább késztermékei széles skáláját kínálja sikerrel, a nagy hagyományoknak és a szellemes formatervezésnek köszönhetően. Ezt példázzák a híres dán bútorok, konyhafelszerelési cikkek. George Jensen ezüsttárgyai és a Koppenhágai Királyi Porcelángyár termékei is.
Néhány egészen sajátos profilú gyár is akad: a jütlandi fenyéreken épült városokban, ahol egykor a helybeliek gyapjúharisnyát készítettek exportra, most leszármazottaik a Herningben épült inggyárban dolgoznak. Ez Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű üzeme. Egy ácsműhelyben találták fel a gyerekek világszerte kedveltté vált építőjátékát, a Legót. Dánia a világ fő inzulinexportőre.
Szolgáltatásokat és szellemi termékeket is exportál az ország. A dán híd- és kikötőtervezés, az elemekből felépíthető gyárak és házak széles piacra találnak az egész világon, különösen a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. A dán építészek világhírnévnek örvendenek, a legnevesebb Jørn Utzon, aki a modem sydneyi operaházat tervezte Ausztráliában.
A gazdasági sikerek politikai stabilitással párosulnak. Az arányos képviseleti rendszer elvén választott koalíciós kormány az emberi jogokat és a személyi szabadságot a legnagyobb értékként kezeli. Dánia nagylelkű segítséget nyújt a fejlődő országoknak.
Pompás Kastélyok
Ez az idilli kép tükröződik a gondosan megművelt földekben és erdőkben, a téglából épült parasztházakban és tágas csűrökben, a fehérre meszelt falú templomokban, a takaros majorokban és a pompás kastélyokban. A városi parkokban virágok virítanak, piros-fehér (nemzeti színű) zászlók lengenek a főépületeken, és a fényes kirakatok árasztják magukból a nyugodt fejlődés légkörét. Az utcákon mindenütt kerékpárosok közlekednek: közel 400 000 kerékpár van forgalomban, minden második emberre jut egy személygépkocsi. Nagy élményt nyújtanak még a dán ételek – szendvicsük, a smørrebrød a tenger és a föld finomságaival van megrakva -, a rendkívüli cukrászsütemények és a dán italok: az akvavit, a cherry brandy és a sörök.
Az anyagi jóléthez hozzájárul még Dánia gazdag szellemi hagyománya. Ez tükröződik Søren Kirkegaard filozófiájában éppúgy, mint Niels Bohr atomfizikájában vagy Carl Nielsen komor zenéjében. A kulturált környezet, a magas életszínvonal nagyon jó benyomást gyakorol a kívülállóra, de ennek fenntartása sok gondot okoz az ország vezetőinek. Mindenekelőtt az ország szűkös természeti erőforrásai és az energiaforrások hiánya okoz nehézségeket. Az 1950-es évektől a gazdasági fejlődés főleg az olcsó kőolaj importján nyugodott. Az 1970-es évek kőolajár-robbanása teljesen megváltoztatta a képet. Bár az Északi-tengerben kőolajat és földgázt találtak – az első csővezetéket 1985-ben helyezték üzembe Dánia alig részesedik a tengeri kőolajlelőhelyekből.
A világgazdasági változások a dán mezőgazdaságot is érintették. A dán farmerek többlettermelése nagyban hozzájárult az Európai Gazdasági Közösségen (EGK) belüli túltermeléshez, emiatt a többi tagállamhoz hasonlóan Dánia is kénytelen volt csökkenteni élelmiszer-termelését, így a gazdák jövedelme csökkent. Ezért nem meglepő, hogy a dánok népszavazáson utasították el a maastrichti szerződést. Komoly egyeztetések és az 1993-as újabb népszavazás után a dán kormány mégis aláírta a szerződést.
Környezeti problémát okoz az urbanizálódás és az ipari fejlődés, valamint a mezőgazdaságban bevezetett több korszerű módszer is. Dániában Környezetszennyezésügyi Minisztérium működik, amely elsősorban a vízforrások védelmével, másodsorban természetvédelemmel foglalkozik. Nemzeti parkok és természetvédelmi területek védik a természetes élőhelyeket, bár ez a segítség a gólyák esetében már elkésett. Éves vonulásuk során már csak néhány pár érkezik az országba.
Dániának viszonylag jól ment az 1980-as és 1990-es években, míg a többi országot súlyos csapásként érintette az általános világválság. A gazdasági gondok legrosszabbika ellen harcolva a dán kormány a bérek növekedését a minimumon tartotta, aminek következtében az infláció csökkent (1996-ban kb. 2% volt). Dánia azonban nem adta fel jóléti vívmányait – ebben az egyik legjobb a világon -, és nem csökkentette a magas munkanélküli-segélyeket sem. Annak ellenére, hogy 1996-ra a munkanélküliség 9%-ra nőtt és a lakosság egyre inkább elöregszik, a bruttó nemzeti termék 60%-át még mindig a jóléti kiadásokra fordították. A kormány kénytelen olyan megoldásokat keresni, amelyek segítenek majd e nyomasztó teher csökkentésében. A maastrichti szerződés aláírása után, 1993 óta új beruházásokkal serkentik a gazdasági fejlődést. A fő cél, hogy az ország megfeleljen az EU 1999-es gazdasági feltételeinek.
SZÁMOK ÉS TÉNYEK
Hivatalos név: Dán Királyság
Terület: 43 090 km2
Lakosság: 5 262 000
Népsűrűség: 122 fő/km2
Főváros: Koppenhága
Államforma: alkotmányos monarchia
Pénznem: 1 dán korona=100 øre
Nyelv: dán
Vallás: keresztény (evangélikus 91%)
Éghajlat: mérsékelt óceáni; Koppenhágában a februári középhőmérséklet 0 oC, a júliusi 18 oC
Földhasznosítás: művelt terület 61%, erdő 12%, legelő 6%, egyéb 21%
Elsődleges nyersanyagforrások: szarvasmarha, sertés, baromfi, gabona, burgonya, takarmánynövények; kőolaj és földgáz
Fő gazdasági ágak: mezőgazdaság, élelmiszeripar, halászat, hajógyártás, gépipar, kőolaj-finomítás, vegyipar, bútorgyártás
Fő exportcikkek: gépek, gyógyszerek és gyógyászati termékek, hús, tejtermékek, hal
Nemzeti jövedelem/fő: 28 245 USA-dollár
Természetes szaporodás: 3 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 72 év, nők 78 év