Dél-afrikai Köztársaság Földrajza

Több, mint negyvenévi aparteid után 40 millió fekete és 5 millió fehér először él együtt egyenjogú állampolgárként.

A Dél-afrikai Köztársaság, ez a nagy, gazdag és szép ország végre maga mögött hagyta a hosszú éveken át tartó belviszály és nemzetközi kiközösítettség örökségét.

Az országnak a világtól való elszigeteltségét az okozta, hogy a dél-afrikai kormány makacsul ragaszkodott a fehér lakosságot előnyben részesítő etnikai megkülönböztetéshez, az apartheidhez, amely a különböző etnikai csoportok elkülönítését és egyenlőtlen fejlődését vonta maga után. Miután Afrikában megszűnt a gyarmati rendszer, az egész földrészen a Dél- afrikai Köztársaság és egykori csatlósa, Namíbia maradt az a két ország, ahol még mindig a fehérek kezében volt a hatalom.

Az ország stratégiailag fontos helyen fekszik: uralja a Közel-Keletről a Jóreménység fokának megkerülésével Európába és az Egyesült Államokba vezető tengeri utat, amelyet a Szuezi-csatorna méreteihez túlságosan nagy olajtartályhajók használnak. Jelentőségét fokozza nagy mennyiségű ásványkincse: az arany (az ország a világ legnagyobb aranytermelője) és a gyémánt, valamim az urán, ezüst, szén, földgáz, azbeszt, króm, réz, vas, magnézium, nikkel, platina.

Ám mindezek a kincsek nem nyújthattak védelmet az országnak sem a világgazdasági pangással, sem a hátrányos helyzetű tömegek aktivizálódásával, sem a nemzetközi szankciókkal szemben. Ezek a szankciók nemcsak a kulturális kapcsolatokat, a kereskedelmet, a pénzügyeket, a közlekedést érintették, hanem a dél-afrikaiakat a nemzetközi sporteseményeken való részvételből is kirekesztették. Mindezek hatására a kormányban új, pragmatikus felfogás kerekedett felül, s ennek következtében az 1990-es évek elején meglepő fordulat történt: egy új Dél-Afrika jelent meg a színen.

Az ország alakja

Az ország egy hatalmas ovális, csészealj alakú magasföldön terül el, s ezt félkörben egy 55-240 kmszéles hegyvidéki övezet szegélyezi, amely több töréslépcsővel a tengerparti szegélybe ereszkedik. A fennsík átlagos tengerszint feletti magassága1200 m, s a csészealj pereme – a Nagy-Lépcső – K-en, a Drakensberge (Sárkány-hegység) területén3482 mmagasan emelkedik a lesothói határ fölé.

A Dél-afrikai Köztársaság hagyományos négy tartományát – a Jóreménység fokát és Natalt (amelyek egykor brit gyarmatok voltak), valamint Transvaalt és Oranje (Orange) Szabad Államot (amelyek búr köztársaságok voltak) – 1994-ben tovább osztották, immár kilenc tartományra, amelyek mindegyikének saját helyi kormányzata és független közigazgatási szervezete van. Ez a kilenc tartomány a következő: Nyugat-Fokföld, Kelet-Fokföld, Észak-Fokföld, KwaZulu-Natal, Szabad Állam, Kelet-Transvaal, Észak-nyugat, Gauteng és Észak-Transvaal (ma Északi tartomány).

Dél-afrikai terület veszi körül Lesotho királyságot (az egykor Bászutóföld néven ismert brit gyarmatot, illetve brit főbiztosi védnökségi területet). Egy másik tenger nélküli, körülzárt országnak, a Szváziföldi Királyságnak a Dél-afrikai Köztársasággal és Mozambikkal vannak közös határai.

A Dél-afrikai Köztársaság É-i határának nagy részét folyók alkotják. Ezek a K-Ny-i irányban haladva következők: a „nagy, szürkészöld, zsíros fényű Limpopo”, ahogyan Rudyard Kipling írt róla, a Marico, a Molopo, a Nossob (Nassap) és az Orange (Oranje). Az ország leghosszabb folyója az Orange, amely a lesothói magasföldön ered és2090 kmhosszan folyik Ny felé, ahol beleömlik az Atlanti-óceánba. Mellékfolyóival egyetemben a magasföld nagy részének vízgyűjtő rendszerét alkotja. Néhány folyó viszonylag rövid utat tesz meg a Nagy-Lépcsőtől a tengerig, az ország egésze azonban szűkölködik a vízben.

Nyugat-Fokföld tartomány D-i és DNy-i részén esőzések főleg a téli hónapokban, május és október között fordulnak elő, az ország többi részében azonban jobbára nyáron, novembertől áprilisig hullik eső. Egyes területeken, különösen a K-i és a D-i tengerparti síkságokon az évi csapadék mennyisége az 1300 mm-t is elérheti. A Fokföld gyűrődéses hegységeitől É-ra és a Drakensbergétől Ny-ra fekvő országrészben az évi csapadékmennyiség kevesebb, mint500 mm, és Ny és É felé, a Namíb- és a Kalahár sivatag felé haladva általában csökken a csapadék mennyisége.

Az ország nagy területein meglehetősen egyenletes az éghajlat – az évi középhőmérséklet kb.17 °C. A K-i tengermellék mentén D-i irányban folyó meleg mozambiki áramlat következtében a tengerparti hőmérséklet több fokkal magasabb, mint a Ny-i partvidéken, amelyet a Déli-sark felől érkező Benguela-áramlás hűt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük