Bolgár Köztársaság
Balgaríja, Republika Balgarija (bolgár)
Terület: 110 912 km2
Népesség: 7 917 600 fő (2003) 7 204 687 (2009)
Népsűrűség: 71,4 fő/km2
Főváros: Szófia (Szofija) 1 088 700 (1 182 700) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: március 3. (a török uralom alóli felszabadulás napja, 1878)
Közigazgatás: 28 megye (oblaszt)
Fontosabb települések: Plovdiv 338 200 fő, Várna (Varna) 312 3000 fő, Burgasz 192 000 fő, Kiten, Tsarevo, Ravda, Napospart.
Városi lakosság aránya: 89%
Pénznem: leva (1 leva=100 sztotinka)
Nyelvek: bolgár
Népcsoportok: bolgár 80%, török 7%, cigány 6%, macedón 3%, pomák (mohamedán bolgár) 2%, aromán (vlah) 1,5%, egyéb 0,5%
Vallások: ortodox 84%, szunnita mohamedán 12%, római katolikus 2%, protestáns, egyéb 2%
Születéskor várható élettartam: férfiak 68 év, nők 75 év
Népességnövekedés: -1,1%
Csecsemőhalandóság: 14,2%o
Írástudatlanság: 2%
Férfiak/nők aránya: 0,94
Legmagasabb pont: Muszala, 2925 m
Legfőbb folyók: Duna (Dunav), Marica, Iszker, Sztruma
Gazdaság: agrár-ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 6600 USD (2002)
Munkanélküliség: 18%
Munkaerő: 3,83 millió fő
Infláció: 5,9% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 29%, szolgáltatások 57%
Exporttermékek: iparcikkek, ruhaipari termékek, fémek és ásványok, élelmiszer, vegyipari termékek
Importtermékek: gépek, közlekedési eszközök, üzemanyag, műszaki berendezések, vegyipari termékek, élelmiszer
Főbb kereskedelmi partnerek: Olaszország, Törökország, Németország, Görögország, Szerbia és Montenegró, Oroszország, Franciaország
Tudnivalók, látnivalók:
A Balkán-félsziget ÉK-i részén elhelyezkedő országot magashegységek, pl. a félszigetnek nevet adó Balkán-hegység és a félsziget legmagasabb csúcsát hordozó Rila hegység, a hegységek közé mélyülő medencék ós folyóvölgyek, valamint a Duna mentén húzódó Bolgár-tábla tagolja.
Történelme:
A mai Bulgária Simeon uralkodása (a 9-10. század fordulója) alatt érte el fénykorát, amikor a birodalomhoz tartozott az egész Balkán-félsziget, Szlavónia és Dél-Erdély. Simeon halála után az állam szétesett és bizánci fennhatóság alá került. Az 1186-ban megalakult második bolgár állam a 14. század elejéig állt fenn, majd áldozatul esett a török hódításnak, ami alól csak 1878-ban szabadult fel. A Bolgár Királyságot 1908-ban ismerték el a nagyhatalmak. 1944-ben megdöntötték a monarchiát, és kikiáltották a népköztársaságot. Az első szabad választásokat 1990-ben tartották, és megalakult a köztársaság.
A mezőgazdaság vezető ága a növénytermesztés, tájanként más-más természeti adottságokra és hagyományokra támaszkodhat. A vastag lösszel fedett Bolgár-táblán búzát, kukoricát és cukorrépát termesztenek, a mediterrán éghajlatú Marica alföldjén a zöldségfélék (paradicsom, paprika, uborka) és a gyümölcstermesztés (alma, őszibarack, szőlő) kerül előtérbe. Jelentős az élelmiszer-feldolgozó ipar (Plovdiv). A Tundzsa folyó völgyének rózsaültetvényei világhírűek. A főként francia parfümökhöz felhasznált rózsaolaj értéke az aranyéval vetekszik. A hegységek lejtőin a juh- és kecskelegeltetés jelentős. Az ország ásványkincsekben (réz-, ólom-, cinkérc) gazdag, de az energiahordozókat külföldről kell beszereznie. Ipara a második világháború után alakult ki. Főként kohászata és gépgyártása (munkagépek, mezőgazdasági gépek, hajógyártás) jelentős. A behozott kőolajra vegyipar települt (Burgasz).
