Bosznia és Hercegovinai Köztársaság

Bosna i Hercegovina, Republika Bosna i Hercegovina (bosnyák, horvát nyelven), egy igazából nem létező (még kiforratlan) ország a Föld nevű bolygón. Röviden annyit érdemes tudni, hogy csodálatos vidék, szép tájak, és rengeteg jó ember várja a felkészült és kíváncsi utazókat. 2014-ben jártam először itt, és döbbenetesen jó élmény volt 2014-ben a háború utáni fejlődési ívet látni a zűrös, soknemzetiségű Balkánon.

Területe: 51129 km2
Lakosság, népessége: 4 207 300 fő (2003) 4 613 414 (2009)
Népsűrűség: 82 fő/km2
Főváros: Szarajevó (Sarajevo) 581 500 fő
Államforma: föderatív parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: november 25. (a nemzet napja. 1943)
Közigazgatás: 2 autonóm területi egység. A Bosznia-Hercegovina Föderáció 10 kantonra oszlik
Fontosabb települések: Banja Luka 189 700 fő, Zenica 134 900 fő, Tuzla 119 200 fő, Mosztár (Mostar) 90 800 fő, Bihács (Bihać) 62 300 fő, Medgjugorje, Neum, Banja Luka és Trebinje.
Városi lakosság aránya: 42%
Pénznem: konvertibilis márka (1 konvertibilna marka=100 pfennig)
Nyelvek: bosnyák, horvát, szerb
Népcsoportok: bosnyák 46%, szerb 37%, horvát 14%, egyéb 1%
Vallások: szunnita mohamedán 40%, ortodox 31%, római katolikus 15%, protestáns 4%, egyéb 10%
Születéskor várható élettartam: férfiak 69 év, nők 75 év
Népességnövekedés: 0,76%
Csecsemőhalandóság: 23,5%o
Írástudatlanság: 14,5%
Férfiak/nők aránya: 1,02
Legmagasabb pont: Maglić, 2386 m
Legfőbb folyók: Száva (Sava), Drina, Neretva, Una, Orbász (Vrbas), Boszna (Bosna)
Gazdaság: agrár-ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 1800 USD (2001)
Munkanélküliség: 40%
Munkaerő: 1 millió fő
Infláció: 5% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 16%, ipar 28%, szolgáltatások 56%
Exporttermékek: különféle kézműipari termékek, dohány, ércek, gyümölcs
Importtermékek: közlekedési eszközök, műszaki berendezések és alkatrészek, olaj, élelmiszer
Főbb kereskedelmi partnerek: Horvátország, Svájc, Olaszország, Németország és Szlovénia.

Utazás élménybeszámoló, hotel, szállás és látnivaló ízelítő képek:

Az 1992-tól független állam túlnyomó részét a Dinári-hegyvidék láncai hálózzák be. Alföldi terület csak északon, a Száva és nagyobb mellékfolyói mentén, valamint délen, a Neretva völgyében húzódik. Az Adriai-tengerhez mindössze pár kilométer széles sáv csatolja.

Nagyon változatos nemzetiségi és vallási összetétel jellemzi (a keleti és nyugati kereszténység, valamint az iszlám találkozási pontja), ami sok helyi konfliktusra adott és ad ma is okot. A szláv törzsek a 6-7. században telepedtek le, a boszniai részen a görögkeleti, a hercegovinai részen a római katolikus vallás honosodott meg. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a törökök 1463-ban meghódították Boszniát, és a 450 éves török hódoltság ideje alatt a lakosság egy része a muzulmán hitre tért. Az első világháború és a Monarchia széthullása után. 1918-ban egyesült a többi délszláv állammal a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban. A második világháború után az 1945 végén megalakult Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság tagköztársasága lett, és az is maradt 1992-ig. Ekkor az országban polgárháború tört ki a szerb, a horvát és a bosnyák közösségek között. 1995 decemberében, a daytoni békemegállapodást követően az ENSZ békefenntartó erőket küldött az országba a béke biztosítására.

Erdőben és ásványkincsekben gazdag ország (vasérc, bauxit, barnaszén, kősó). Fő iparágak a vaskohászat, gépgyártás (főleg a hadiipar), vegyipar. Az ipar szerkezete elég egyoldalú, elavult, versenyképtelen. Nagy múltra tekint vissza a háziiparon kibontakozó szőnyegszövés. A hatalmas erdőségekre fafeldolgozó ipar települt. A lakosság egy része juhtenyésztéssel, illetve dohánytermesztéssel foglalkozik. Az ország gazdaságát nagyrészt a külföldi segélyek határozzák meg. A nemzetközi közösség jelentős gazdasági és humanitárius segítséget nyújt az ország újjáépítésére, amit részben akadályoz a két országrész közötti ellentét.

Fotós élménybeszámoló még nincs. Egy kapcsolódó cikk. Veszélyek a Balkánon, bedumált vélemény, és valós tények az éterben. A látnivalókról külön a város leírásokban írunk.