Berlin-Kulturforum

A Postdamer Platz nyugati részén elhelyezkedő Kulturforumban (S-Bahn és U-Bahn Potsdamer Platz megállójánál) koncerttermek és múzeumok vannak. A területet Hitler uralma idején Albert Speer építésze tervei alapján alakították ki, a második világháború során azonban szinte minden megsemmisült. Az egyetlen korábbról megmaradt épület az 1846-ban, August Stüler tervei nyomán neoromán stílusban épült Matthäikirche. Némileg elszigetelten áll a Kulturforum ölelésében a Matthäikirchplatzon.
Kiemelkedő gyűjtemények kaptak itt helyet. Az 1998-ban befejezett Gemäldegalerie (nyitva: kedd-vasárnap 10-18, csütörtökön 22-ig) termeiben a XIII. századtól a XIX. századig terjedő időszak jelentős német és európai festményei láthatók. Itt őrzik Van Eyck Giovanni Arnolfiniml (1440) és Hans Holbein Georg Giszéről készített portréját (1532), valamint id. Lucas Cranach Az ifjúság kútja (1546), Vermeer A gyöngysor című festményét s Van Dyck néhány portréját. Ez a múzeum rendelkezik az egyik legnagyobb Rembrandt- gyűjteménnyel, például ki van állítva a festő második feleségéről, Hendrickje Stoffelsről készült, 1659-ből származó portréja.
A galériával szomszédos épületben van a Kunstgewerbemuseum (nyitva: kedd-péntek 10-18, szombat-vasárnap 11-18). 1985 óta a középkortól napjainkig készített iparművészeti tárgyak bemutató helye. A Weifenschatz az arany- művesség szemet kápráztató remekeiből összeállított kiállítás, amely a brunszviki Szent Blasius-katedrálisból származó, a XI. és a XV. század között készült gazdagon kikövezett kereszteket, ereklyetartókat és hordozható oltárokat mutat be. A kiállított tárgyak között olasz majolikák, lenyűgöző kínai, meisseni, frankenthali, nymphemburgi és a berlini királyi manufaktúrából (KPM) származó porcelánok láthatók.
A Kupferstichkabinett (nyomatok és grafikák gyűjteménye, nyitva: kedd-péntek 10-18, szombat-vasárnap 11-18) a világ egyik leggazdagabb grafikai gyűjteménye. XIV. századi illuminált kéziratok és Erich Hegel modem fametszetei egyaránt megtekinthetők, ezenkívül Willem de Kooning litográfiái, valamint Dürer, Botticelli és Rembrandt néhány alkotása is.
Hans Scharoun építész híres az expresszionista struktúráiról. Első terve, a sokat vitatott okker- és aranyszínű Philharmonie. A koncertterem alakja a legideálisabb akusztikai és láthatási viszonyok biztosítása érdekében sátorhoz hasonlít. A Berlini Filharmonikusoknak szánt teret belülről kifelé építették, előbb a zenekari részt, majd a falakat építették fel, és végül a tető készült el. A Tiergartenstraße végéből ráláthatunk a Musikínstrumentenmuseumra (nyitva: kedd-péntek 17, csütörtökön 22-ig, szombat0-12 vasárnap 10-17), amelyet szintén Scharoun tervezett. A múzeumnak bőséges hang-szergyűjteménye van a XVI. századtól napjainkig terjedő időszakból. Az intézmény tulajdonában van egy 1703-as Stradivari-hegedű és Carl Maria von Weber 1810-ben készült zongorája. A New York Wurlitzer mozi 1929-ből szármázó orgonája minden szombaton délben megszólal. Múzeumi vezetés szombaton 11-kor, csütörtökön 18 órakor kezdődik.
A közelben lévő Staatsbibliothek (Állami Könyvtár, Potsdamer Straße 33.) épületét is Scharoun tervezte. Nagy mérete ellenére békés, kellemes hely. Ötletesen kialakított lépcső vezet a több szinten elhelyezkedő olvasótermekbe. A Staatsbibliothek Európa egyik legnagyobb modem építésű könyvtára, ahol rendszeresen vetítenek dokumentumfilmeket, ezenkívül fotókiállításokat és koncerteket rendeznek.