Azerbajdzsán a közelmúltban

A muzulmán többségű szovjet utódállam életét a háború és a nyomorúságos gazdaság árnyékolja be.

Alighogy az 1990-es évek elején kinyilvánították függetlenségüket, a két korábbi szovjet tagköztársaság, Azerbajdzsán és Örményország véres háborújukról tudósító riportok főcímeivel hívták fel magukra a figyelmet.

Akárcsak az örmények, az azeriek is gyakran harcoltak külső támadók – arabok, meldzsukok, mongolok, perzsák – ellen történelmük során. Az ország mai területe csak töredéke a történelmi Azerbajdzsánnak, amelyet a 19. sz.-ban felosztottak Perzsia (Irán) és Oroszország között. Az örményekhez hasonlóan manapság sok azeri él hazájától távol, kevésbé veszélyeztetett és zavaros országokban.

Az Azerbajdzsán és Örményország közti viszály egy régebbi hatalmi harcra vezethető vissza a Török Birodalom és Oroszország között: érdekszféráik elhatárolása érdekében sem a törökök, sem az oroszok nem vették figyelembe az etnikai határokat.

A fő területi vita az azeri területen fekvő Karabah körül robbant ki, amely túlnyomórészt örmények lakta etnikai sziget, s örmény ajkú lakossága az Örményországgal való egyesülést kívánja. 1992 elején, az örmény előrenyomulást követően az összetűzések, a török határ menti Nahicseváni Autonóm Köztársaságra is kiterjedtek, és az a veszély fenyegetett, hogy Törökország beavatkozik Azerbajdzsán oldalán. Nahicseván lakóinak 90%-a az azeri nyelvet beszéli, de a területet egy örmények lakta országrész választja el Azerbajdzsántól.

A háborúskodás 1992-től 1994-ig tartott, ekkor a két ország nemzetközi közreműködéssel tűzszünetet kötött, ám a tartós rendezés esélyei azóta sem javultak. Nehezítette a megbékélést, hogy az örmények keresztények, míg az azeriek muzulmán vallásúak, ennek ellenére 1994 májusában Moszkva segítségével sikerült tető alá hozni a tűzszüneti megállapodást.

Becslések szerint 1994-re a Karabahhal vívott harcok az azerbajdzsáni pénzügyi források mintegy 25%-át merítették ki – ez hatalmas összeg az egyik legszegényebb szovjet utódállama számára.

Mivel Azerbajdzsán iparilag elmaradottabb, mint a többi Kaukázuson túli ország, a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való áttérés komoly nehézségek között megy végbe. Magas a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság; az életszínvonal még a szovjet utódállamok szintjéhez képest is igen alacsony.

Azerbajdzsáni adatok ITT.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.