Ciprusi Köztársaság Ky’pros, Kypriakē’ Demokratía (görög) Kıbrıs, Kıbrıs Cumhuriyeti (török) Cyprus, Republic of Cyprus (angol) Terület: 9251 km2 (Észak-Ciprus nélkül: 5896 km2) Népesség: 935 400 fő (Észak-Ciprus nélkül: 711100 fő) (2003) 796 900 (2008) Népsűrűség: 101 fő/km2 (Észak-Ciprus nélkül: 121 fő/km2) Főváros: Nicosia (Lefkoszia, Lefkoşa) dél: 197 600 fő, észak: 45 800 fő Államforma: elnöki köztársaság Nemzeti […]
Kubai Köztársaság Cuba, República de Cuba (spanyol) Terület: 114 525 km2 Népesség: 11 822 800 fő (2003) 11 382 820 (2006) Népsűrűség: 103 fő/km2 Főváros: Havanna (La Habana) 2 343 700 (2 686 000) fő Államforma: elnöki szocialista köztársaság Nemzeti ünnep: dec. 10. (a függetlenség napja, 1898) Közigazgatás: 14 tartomány (provincia), 1 körzet (municipio especial) […]
A Közel-Kelet fogalma politikai szóhasználatból terjedt el, természetföldrajzi szempontból nagyjából megfelel az elő-ázsiai szubkontinensnek. Területe mintegy 7 millió km2. Délnyugati részén a Szír-Arab-táblavidék a Vörös-tenger partján még magas, kristályos hegytömegeket alkot, keletebbre viszont fokozatosan lealacsonyodó, különböző korú üledékekből álló táblákból, réteglépcsőkből áll, amelyeket kő- és homoksivatagok borítanak. Északi-északkeleti részét az Eurázsiai-hegységrendszer részben lefolyástalan fennsíkokat, medencéket […]
A Föld legnagyobb és legnépesebb kontinense, lakossága 3904,1 mllió fő (2003). Külön kontinensnek csak történelmi, néprajzi és gazdasági fejlődése alapján tekinthető. Területe 44 411 000 km2. Északon a Jeges-tenger, keleten a Csendes-óceán, délen az Indiai-óceán valamint ezek melléktengerei határolják. Európától a Földközi-, Égei-, Márvány- és Fekete-tenger valamint a Novaja Zemlja, az Urál hegység, az Urál […]
Kelet-Európa Földünk legnagyobb síkvidékén, a 4 és fél millió km2-es Kelet-Európai-síkvidéken terül el. A Barents- és a Fehér-tengertől a Fekete- és az Azovi-tengerig, a Kaukázusig és a Kaszpi-síkságig, illetve a Balti-tengertől és a Keleti-Kárpátoktól az Urál lábáig nyúlik. Területén osztozik Oroszország európai része, Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova, valamint részben benyúlik Lengyelország keleti peremére és Románia […]
Két ország: Szrbíja i Crna Gora (szerb) Serbiё dhe Mali i Zi (albán) Terület: 102 350 km2 Népesség: 10 494 400 fő (2003), Szerbia: 9 817 700 fő, Montenegró: 676 700 fő Összesítve: 10 832 545 (2009) Népsűrűség: 102,5 fő/km2 Főváros: Belgrád (Beograd) 1 285 200 (1 717 800) fő Államforma: konföderatív államközösség Nemzeti ünnep: nov. […]
Lengyel Köztársaság Polska, Rzeczpospolita Polska (lengyel) Terület: 312 685 km2 Népesség: 38 576 700 fő (2003) 38 173 000 (2009) Népsűrűség: 123 fő/km2 Főváros: Varsó (Warszawa) 1 607 600 (2 201 900) fő Államforma: elnöki köztársaság Nemzeti ünnep: máj. 3. (az alkotmány napja, 1791) Közigazgatás: 16 vajdaság (województwo) Fontosabb települések: Łódź 778 200 (1 009 200) fő, Krakkó (Kraków) […]
Magyar Köztársaság Terület: 93 030 km2 Egy korábbi útikalauz, ma már többnyire történelmi adatai, rohan az idő: Népesség: 10 121 000 fő (2003) 9 982 000 (2011) Népsűrűség: 109 fő/km2 Főváros: Budapest 1 millió 769 500 fő Államforma: parlamentáris köztársaság Nemzeti ünnep: március 15. (az 1848-as forradalom emléknapja), augusztus 20. (Szent István-nap), október 23. (az 1956-os […]
Európa változatos felépítésű központi területe, nyugat-keleti irányban a Rajna árkától a Kelet-európai-síkvidékig, észak-déli irányban a Balti- és az Északi-tengertől az Alpok-Száva-Duna-Kárpátok vonaláig húzódik. Déli részén az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó fiatal lánchegységek (Alpok. Kárpátok) húzódnak, amelyek feltöltött, termékeny medencéket fognak közre (Kárpát-, Sváb-Bajor-medence), északabbra a Variszkuszi-hegységrendszer idős, lekopott, összetöredezett tagjai sorakoznak (Német-, Lengyel-középhegység, Cseh-medence peremhegységei). A hegységek […]
Sovereign Order of Malta (angol) Sovrano Ordine di Malta (olasz) Terület: 0,06 km2 Népesség: 10 000 fő (2003) (a lovagrend tagjainak száma) Székhely: Róma A lovagrend születése 1050 körülre tehető, amikor a korabeli krónikák szerint az Amalfiból származó kereskedők engedélyt kaptak az egyiptomi kalifától arra, hogy Jeruzsálemben templomot és kórházat építsenek az üldözöttek ápolására. AII. […]