Szingapúri Köztársaság
Singapore, Republic of Singapore (angol)
Hsin-chia-p’o, Hsin-chia-p’o Kunghokuo (kínai)
Singapura, Republik Singapura (maláj)
Siṅkappur, Siṅkappura Kudiyaraśu (tamil)
A Maláj-félsziget déli csücskénél, az Egyenlítőtől 150 km-re északra egy nagyobb és 58 kisebb szigeten fekvő városállam. Éghajlata állandóan forró és fülledt.
Területe: 682,7 km2
Népesség, lakossága: 3 438 600 fő (2003) 4 296 000 (2010)
Népsűrűség: 5037 fő/km2
Főváros: Szingapúr (Singapore) 3 438 600 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: aug. 9. (a függetlenség napja, 1965)
Közigazgatási beosztás: 23 kerület (constituency)
Pénznem: szingapúri dollár (1 dollár=100 cent)
Nyelvek: angol, maláj, kínai (mandarin), tamil (mindegyik hiv.)
Népcsoportok: kínai 77%, maláj 14%, indiai és sri lankai 8%, egyéb 1%
Vallások: taoista (kínaiak) 40%, buddhista (kínaiak) 17%, szunnita mohamedán (malájok) 15%, protestáns 6%, római katolikus 4%, hindu (indiaiak) 4%, felekezeten kívüli 14%
Városi lakosság aránya: 100%
Születéskor várható élettartam: férfiak 77 év, nők 83 év
Népességnövekedés: 3,46%
Csecsemőhalandóság: 3,6%o
Írástudatlanság: 6%
Férfiak/nők aránya: 0,95
Legmagasabb pont: Timah, 176 m
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 24 700 USD (2001)
Munkanélküliség: 4,7%
Munkaerő: 2,19 millió fő
Infláció: 1,5% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 0%, ipar 33%, szolgáltatások 67%
Exporttermékek: gépek, berendezések, elektronikai készülékek, iparcikkek, vegyipari termékek, ásványi anyagok, üzemanyag
Importtermékek: gépek, berendezések, ásványi anyagok, vegyipari termékek, élelmiszerek
Főbb kereskedelmi partnerek: Malajzia, USA, Hongkong, Japán, Tajvan, Thaiföld, Kína, Dél-Korea, Németország, Hollandia és Szaúd-Arábia.
A sokáig Kelet Gibraltárja néven emlegetett Szingapúr városát 1160-ban alapították szumátrai malájok. A város nevének jelentése „az oroszlán városa”, amely hamarosan a Kína. India és a Madzsapahit Hercegség között folyó kereskedelem közvetítő bázisa lett. A16. század elején a szigetet Portugália kerítette hatalmába, a 17. században pedig holland gyarmat lett. Végül 1819-ben a területet a Brit Kelet-indiai Társaság vásárolta meg a dzsohorei szultántól. 1851-ben közigazgatásilag Brit Indiához csatolták, majd 1946-ban koronagyarmattá nyilvánították. A kedvező földrajzi fekvése és stratégiai jelentősége miatt csak 1955-ben kapott korlátozott autonómiát, majd 1959-ben a brit Nemzetközösség teljes önkormányzattal rendelkező állama lett. A függetlenséget 1963-ban kiáltották ki, de még abban az évben a többi maláj állammal megalakították a Maláj Államszövetséget. A társulás azonban sértette a városállam gazdasági érdekeit, ezért a Szingapúri Állam és a Maláj Államszövetség között létrejött megállapodás értelmében Szingapúr 1965-ben független államként kivált, majd az év végén kikiáltották a Szingapúri Köztársaságot.
A szigetállam a függetlensége után rendkívül gyors tempóban fejlődött, a délkelet-ázsiai térség egyik legfejlettebb gazdaságával rendelkezik. A világ leggazdagabb országainak egyike, nagy a működőtőke-importja, valamint minden fontos multinacionális világcég képviselete vagy leányvállalata megtalálható területén. A világ egyik legjelentősebb kereskedelmi és pénzügyi központja. Iparának legfontosabb ágazata a csúcstechnológiát alkalmazó elektronika, robotgyártás, kőolaj-finomítás, hajógyártás és ónkohászat. Kikötője a Föld második legnagyobb áruforgalmát bonyolítja le.
