Stockholm látnivalók, tudnivalók

Város leírás, útikalauz részlete:

A metropolisz, a nagyváros területét Stor-Stockholm-nak hívják, ami Nagy-Stockholmot jelent. A város 14 szigetre épült a Mälaren-tó és a Balti-tenger találkozásánál, melyet 53 híd köt össze, de a város központja vízen van. A svéd főváros ad otthont a kormánynak és a Riksdag nevű parlamentnek, valamint az államfő, XVI. Károly Gusztáv király rezidenciája itt található. Stockholm modern nagyváros, élénk tudományos, kulturális és idegenforgalmi központ.

Látnivalók, nevezetességei bevezető fotók a kikötővárosból, képek a kulturális és kereskedelmi központról:

Történelem, története:
A város első írásos emléke 1252-ből származik, fontos vasérc-kereskedelmi helységként hivatkoznak rá. Alapítása Birger Jarl nevéhez fűződik, aki Svédországot a tengeri invázió ellen akarta megvédeni, megállítva Sigtuna város fosztogatását a Mälaren tavon. Épp ezért Stockholm első épülete egy erődítmény volt, mely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Valószínűleg a város nevében szereplő stock előtag is a német szóra vezethető vissza, mely erődöt, míg a második holm tag szigetet jelent, és a város közepén fekvő Helgeandsholmen szigetre utalhat. A város alapjait, mely ma az Óváros részét képezi is ezen a szigeten rakták le 1300 és 1500 között. A város jelentősége a hanza-szövetség Balti-kereskedelmének köszönhetően emelkedett. Stockholmot ekkoriban erős gazdasági és kulturális kötelékek fűzték össze Lübeckkel, Hamburggal, Danziggal, Visbyvel, Revallal (ma Tallinn) és Rigával is. 1296 és 1478 között a Stockholmi Városi Tanács 24 tagot számlált, akiknek felét a Hanza-szövetség képviselői adták. A 15. században a város stratégiai és gazdasági jelentősége tette Stockholmot a dán király és a nemzeti függetlenségi mozgalom összeütközésének színhelyévé. II. Keresztély dán király 1520-ban vette be a várost. 1520. november 8-án zajlott le az úgynevezett Stockholmi Vérfürdő, mely során tömegesen végezték ki az ellenzékieket. A mészárlás újabb felkeléshez vezetett, mely derékba is törte a királyi Kalmar Uniót. I. Vasa Gusztáv 1523-as bevonulása erősítette meg a királyi hatalmat, mely hatására a város lakossága növekedni kezdett, a tízezret is elérte az 1600-as évekre. A 17. századra Svédország a legnagyobb európai hatalmak sorába lépett. Stockholm 1634-ben lett a Svéd Birodalom hivatalos fővárosává, kereskedelmi monopóliumainak köszönhetően pedig tovább virágzott, egész 1710-ig, a pestisjárvány kitöréséig. A Nagy Északi Háború vége után a város megállt a fejlődésben.  Népessége nem nőtt, gazdasági növekedése is lelassult. Azonban, Stockholm, mint Svédország politikai központja, továbbra is tartotta szerepét és kulturálisan is fejlődött III. Gusztáv uralkodása alatt.  A királyi opera jó építészeti példája ennek a korszaknak. A 19. század második felében Stockholm vezető gazdasági szerepét is visszanyerte. Új iparágak létesültek, a város fontos kereskedelmi és szolgáltató központ lett, valamint kulcsfontosságú átjáró pont Svédországon belül. Ekkor létesült számos kutatóintézet is, például a Karolinska Intézet, 1897-ben még az Általános és Művészeti Ipari Kiállítás is itt került megrendezésre. A 20. század második felében Stockholm modern, technológiailag fejlett és etnikailag sokszínű várossá vált. Számos történelmi épületét lebontották, beleértve a történelmi kerületet, a Klárát, hogy modernekkel helyettesítsék. A város bővítése rohamosan zajlott, új kerületeket hoztak létre, mint a Rinkeby, és a Tensta.

A városban nagyon sok kulturális intézményt találunk, színházakat, operákat, múzeumokat, ahogy Stockholm hatalmas parkjairól és zöldterületeiről is nevezetes. Érdemes viszont nyáron is melegebb ruhákat vinnünk magunkkal, hisz a hőmérséklet ekkor sem emelkedik magasabbra 15 C^o– nál.

A városnézést ildomos a világörökség részét képező, 1662-ben épített Drottingholm palotával kezdeni, melyet a Királynő-szigeten kell keresnünk. A barokk stílusú, téglalap alakú palota, mely 1981-óta a királyi család lakóhelye, négy oldalszárnnyal rendelkezik, látványa kívülről is lenyűgöző. Hát még termei, melyek közül a legékesebb Hedvig Eleonóra hálószobája, de a könyvtárszoba, a Károly-galéria, és az Oszkár terem is megérdemli, hogy végigjárjuk. A kastélyhoz franciakert és egy hatalmas angolpark is tartozik, tele szobrokkal és szökőkutakkal. Ugyancsak a parkban találjuk a Kínai-pavilont, amit Adolf Frigyes királytól Ulrika királyné kapott születésnapi ajándékba 1753-ban.

A 13. században épített Királyi Palota Stockholm legrégebben lakott részén, egy szív alakú szigeten helyezkedik el. A palota nyugati szárnyában helyt kapott Károly-teremben ülésezik az államtanács a király elnökletével. De itt találjuk a szalonokat, hálószobákat és a fogadószobákat. A palota minden terme igen gazdagon díszített, antik bútorok, festmények, szőnyegek, kárpitok tucatjai ékítik őket. Az épületet hajóval is megközelíthetjük, hisz a várkert egész az öbölig nyúlik. A palota bejáratát tekintélyparancsoló őrség vigyázza.

A svéd fővárosban található kastélyok sorából kiemelkedik még a 17. században emelt Ulriksdal kastély. Botanikus kertjében közel 800 növényritkaságot és  egy híres orchideagyűjteményt is megtekinthetünk. Szintén Stockholm egyik legszebb palotájának tartják a Lovagok Házát. Az épületben érdemes megtekinteni az ország legnagyobb kelet-indiai porcelán gyűjteményét.

A látványos épületek sorát gazdagítja, a Nobel-díj kiosztását követő fogadásnak otthont adó Városháza is. A 20. század elején épült, gazdagon díszített termei közül a legszebb az Aranyterem, mely nevét, a falait borító aranymozaikról kapta.

Ugyancsak a Nobel-díjnak köszönheti hírnevét a Börhuset 18. századi épülete, melyben a Svéd Akadémia és a Tőzsde székel. Évről-évre itt bírálják el, kik kaphatják meg a neves díjakat. Az épületben üzemel a Nobel múzeum is, mely a földszinten található.

Stockholm legrégebben épült temploma a Riddarhomskyrkan, mely arról nevezetes, hogy majdnem a teljes svéd királyi család itt nyugszik. Az egyházi épületek között érdemes még felkeresnünk a város katedrálisát, a 14. században emelt Storkyrkant, melyet a 18. században újjáépítettek, csakhogy jobban illeszkedjen a barokk környezetbe. A katedrálisban őrzik a híres Szent György a Sárkánnyal küzd című szobrot.

Stockholm legszebb arcát kétségkívül a tenger felől mutatja, mégsem csak a tengerparton érdemes sétálni, az Óváros, a Gammla San 13. századból származó középkori épületeivel és utcáival is megérdemli, hogy felfedezzük.

Stockholm múzeumai közül feltétlen látogassunk el a Skanzenba, mely a fővárostól keletre fekvő Djurgarden parkban található, nem mellesleg ez volt a világ első skanzenja. A régi templomok és házak mellett  állatkert, ahol az északi vidék sajátos állatvilágát ismerhetjük meg, akvárium, erdészeti pavilon, dohánymúzeum várja az érkezőket, de a helyiek népművészeti bemutatókkal is készülnek. A park nyugati részén található a Vasa Múzeum, amely a tengerészek 17. századi életébe enged bepillantást. Ezenfelül megtekinthetjük a Vasa nevű  csatahajót is, ami 1628-ban indult első útjára, majd indulás után, még a stockholmi kikötőben el is süllyedt. Hullámsírjából 1962-ben mentették ki, berendezési tárgyaival együtt. A hét szintes hajót ma alagsorától az árbockosaráig meg lehet csodálni.

A város parkjai közül látogassunk el a Milles-kertbe, mely egykor Carl  Milles világhírű svéd szobrász tulajdonát képezte,  1937. óta avatták múzeummá. A csodálatos olaszos hangulatú, teraszos kertben nemcsak feltöltődhetünk, a művész legjelesebb alkotásait tekinthetjük meg. A Haga park már közelebb áll a valódi parkokhoz, nevezetessége a Pillangóház és a Tavirózsaház.

Stockholm ünnepei közül neves a mindsommart, az év leghosszabb napja, melyet egész napos programmal ünnepelnek, a gyerekek virágokból és levelekből kötött keresztet táncolnak körbe. Szintén hagyományos köszöntik Luca napját, ilyenkor gyertyákat gyújtanak, amit a lányok a fejükre tűznek, így hordva fényt a téli sötétségbe.

Hotelek, olcsó szállás apartmanok: szálláshelyek Stockholm ITT. Keresési és foglalási tanácsok a blog fórumban.