Palermó nevezetességek felfedezőút, top-tipp helyett

Fedezzék fel Palermót

Legcélszerűbb a Palazzo dei Normanninál (Palazzo Reale) kezdeni kör-sétájukat. Belül találják a Capella Palatinát, valamint a Sala di Re Ruggerót (vezetéses körséták, érdeklődjenek a Capella Palatinában). A királyi lakosztály csillogó-villogó helyiségeit keleties mozaikok borítják. A szabadba kilépve kövessék a város legrégibb sugárútját, a hajdani Cassarót, amelyet ma Via Vittorio Emanuelének hívnak. Könnyű elképzelni, hogyan zajlott itt a város festői kereskedőélete a mórok és normannok idejében.

Palazzo

A Via Vittorio Emanuele levezet a Quattro Cantihoz az óváros szívében. A forgalmas útkereszteződést az előbbi úton kívül a Via Maqueda, Palermo másik főtengelye alkotja. A teret barokk épületek, szökőkutak és szobrok uralják. Ugyancsak gyönyörű, 16. századi szökőkút áll a közeli Piazza Pretorián is. Néhány lépés után a normannok idejében találják magukat. Ekkoriban, Idrisi földrajztudós szavaival élve, Palermo „megszédítette azokat, akik megfordultak falai között”. Két templom érdemel itt figyelmet, a bizánci mozaikokkal díszített Martonara, valamint a három vörös mór kupolával ékeskedő San Cataldo. A Martonara kolostortemplom apácái találták fel a pasta reálét, ezt a gyümölcs alakú, közkedvelt marcipáncsemegét.

A Via Maqueda és a Palazzo dei Normanni között terül el az Albergheria negyed. Bár napjainkra meglehetősen lecsúszott, a Ballaro piacon, a negyed szívében ízelítőt kaphatnak a régi Palermo életéből. Zöld oázis közepén áll a San Giovanni degli Eremiti kicsiny temploma, a középkori építészet gyöngyszeme. Öt mór kupolája azokat az időket idézi, amikor még 500 mecset magasodott a városban, ahogy arról Ibn Hawqal utazó is beszámolt a 10. században. Az óváros lerobbant délkeleti része, a Kalsa negyed, kiterjedt városrendezési terv kiindulópontja. Viharos történelmének tanúja a nagyszerű, 14. századi Palazzo Chiaromonte (a nagyközönség előtt zárva). A katalán gótika stílusában emelt erődbe a 17. században költözött be az Inkvizíció. A közeli régi kikötőben álló Santa Maria della Catena a gótika és a reneszánsz szép ötvözete. A negyed szíve, a Via Alloro mentén találják a Palazzo Abatellis tekintélyt parancsoló épületét, amely a sziget legjelentősebb műgyűjteményének ad otthont. A Gallerla Regionale della Sicilia középkori festményeket és szobrokat mutat be a levegős, ötletesen kialakított képtártban.

Pihenjenek meg a Villa Giulia parkjában, ebben a tipikusan olasz kertben, amelyet 1777-ben ültettek szigorú, szimmetrikus rend szerint. A közelben működik az Orto Botanico a botanikus kert egzotikus növényei és ritka fái között Goethe is szeretett megpihenni. Ezután menjenek tovább a Foro Italico mentén. A sétány elvezet a régi kikötőhöz, a Calához. Noha már nem használják, az itt horgonyzó élénk színű halászhajók festői hangulatot árasztanak. Ma a város ütőere a Via Ruggero Settimo, valamint a különben jellegtelen Via della Libertz eleje. Itt sorakoznak a legelegánsabb üzletek, könyvesboltok, mozik és néhány bár. A régi festői Palermo él tovább a Vucciria piac szín-, fény- és hangorgiájában, valamint a külvárosi Zisa palotában. A palotát I. Vilmos építette 1160-ban, azokban az időkben, amikor Palermo az akkori ismert világ ütőerének számított.

Szállás keresés, hotel és apartman online internetes foglalás ajánló ITT, útikalauz első része.

A Tirrén-tenger partján

A mélykék Tirrén-tenger partján az országutat virágok, buja citrusfélék és olajfaligetek szegélyezik. A kanyargó útról odalátszik Cefalú. A várost vélhetőleg csak a tengerről lehet belátni, innen azonban festői látványt nyújt; egy hatalmas sziklafalhoz tapad, míg nyugatra szép homokos strand húzódik, tele fürdőzőkkel, mellette szállodasor. Cefalú középkori bájának és nagy normann katedrálisának köszönheti hírnevét. Ráadásul ez a Tirrén-tenger első számú üdülőhelye.

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés